Az utóbbi években az adóbevételek Magyarországon jelentősen csökkentek, és ezt a tendenciát a kormánypolitikai döntések és a külső gazdasági környezet változásainak is tudják.
Hét év alatt, 2016 -tól 2023 -ig, az adóbevételek aránya a GDP -hez képest 39,0%-ról 35,1%-ra csökkent.
Az Európai Bizottság szerint ez nagyrészt annak köszönhető, hogy csökkenti a bérek és a társasági adómértékek adót, hogy ösztönözze a munkahelyeket és a beruházásokat, az Európai Bizottság speciális elemzése szerint (PP.
A GDP -összetevők átalakulása miatt az adóbevételek jelentősen megnőtt, különösen a fogyasztás és a fizetés.
Ez azt mutatja, hogy az elemzés során 2022 óta két legfontosabb tényező létezik a HÉA, a befektetés és a fogyasztási bevételek számára, amelyek nem segítik a magyarországi növekedést. Később az élet jeleit mutatta, de a beruházások általában 2024 -ben 13,8%-os csökkenést eredményeztek, a Központi Statisztikai Hivatal szerint Még nem látott, mivel a rendszer megváltozik–
A probléma, mint például az illusztrációs elemzés, a magyar adórendszer, amelyet a fogyasztói adóktól való erős függőség jellemez, 2023 -ban a GDP 13,5%-át teszi ki, ami lényegesen magasabb, mint az EU átlagos átlag. Ez a függőség annak eredménye, hogy 2012 -ben 27%-ra növeli a HÉA -arányt, és a különböző ipari fogyasztáshoz kapcsolódó adókat vezet be.
Ezzel szemben a magyarországi fizetésadó -bevétel a viszonylag alacsony GDP -rátát képviseli az EU átlagához képest, 2023 -ra 14,8%-kal, szemben az EU átlagos 20,0%-ával – mondta a bizottság.
A költségvetési adó alapján a nagyrészt csökkenés a 2017 óta kapott többéves társadalombiztosítási hozzájárulásoknak köszönhető. A környezetvédelmi adó közel áll az EU átlagához:
2023 -ban a GDP 2,2%-ot tett ki, míg az ingatlanadó, különösen a gazdagok rendszeres terhe, még mindig viszonylag alacsony volt, csak 0,8%.
Az Európai Bizottság szerint részben a magyar adórendszert számos konkrét gyengeségnek vetik alá, amelyek szűkítik a kormány szobáját a gazdasági kihívások mozgósítására és végrehajtására. Az EU elemzése szerint a TAO -ból származó bevétel továbbra is alacsony, a nominális 9 %-nak köszönhetően, az EU -ban a legalacsonyabbnak, azt is szemlélteti, hogy az EU átlagos átlag 21 %.
Ezenkívül a tényleges és a tényleges adómérték még alacsonyabb a vállalatok számára, mivel ez inkább erodálódhat, ha különböző adócsökkentésekkel és vámmentesekkel kombinálják. A bizottság zárójelben azt is megjegyezte, hogy növeli a pozitív adótervezés kockázatát, segítve a költségvetési bevételek csökkentését. A bizottság becslése szerint
2022 -ben a magyar állam lemondott a GDP 2,1 % -áról, de az adók és a mentességek csökkentése szinte nem stimulálta a növekedést, és nem hozott jelentős társadalmi előnyöket.
Mivel az elemzés nem határozza meg, hogy mit gondol itt, kapcsolatba léptünk az Európai Bizottsággal, amely azt állította, hogy megfelel az ilyen mentességeknek és kedvezményeknek, ideértve a személyi jövedelemadó -mentességet (2022 -ben, a GDP 0,2% -a), amelyet a TAO -ból vonnak le (0,2% GDP).
Azt állítják, hogy hatékonyságuk rossz kapcsolatot mutat
Az erőforrások hatékony elosztásával és a jólét növelésével.
A portfólióra adott válaszként a bizottság azt is hangsúlyozta, hogy az adócsökkentés, különösen a társasági adó esetében, szintén befolyásolja a magyar kormány hiányát: az utóbbi években a hiány meghaladta az európai szabályok 3%-ának referenciaértékét, tehát a speciális adókedvezmények költségvetési hatása különösen jelentős ebben a pénzügyi környezetben.
És a sport -támogatás kedvezménye tekintetében meg kell jegyezni, hogy az utóbbi években a GDP közel 0,2%-át tették ki, ami nem hatékony erőforrás -elosztást eredményezhet, mivel a vállalatok az adók elkerülése érdekében a vállalatok jobban részesítik előnyben ezeket a hozzájárulásokat, mint más hatékony befektetéseket.
És egy bizottsági tisztviselő ezt annyira hozzáadta, hogy a 25 év alatti emberek adócsökkentését nem célozzák meg, mivel az ebben a korcsoportban minden alkalmazottra kiterjed, a jövedelemtől és a foglalkozástól függetlenül. Azt mondta, hogy ez még a felsőoktatásban is részt vehet, mivel ösztönözheti a munkaerőpiacra való belépést, ez megakadályozhatja néhányat a továbbképzésben, ezáltal csökkentve a képzett munkaerő százalékos arányát hosszú ideig, az idő múlásával ez nem engedné, hogy a munkavállalók magasabb elismerhető pozícióba lépjenek. Ezért a rendszeres fizetésekben dolgozó emberek százalékos aránya csökkenhet, ami hosszú ideig csökkenhet a személyi jövedelemadó -bevételek csökkenését, míg a fogyasztás nem növekszik jelentősen, ha a fiatalok adói csökkentik.
Természetesen a nyilatkozat vitatható, mivel nincs olyan tanár, aki posztgraduális pozícióval rendelkezik a jobb fizetés érdekében, mint azok, akik nem jogosultak, és csökkenthetik a fiatalok költségeit is, megtakarításhoz, az ingatlanpiacon vagy más társadalmi ellátásokon való részvételhez, részt vehetnek.
Vannak olyan helyek, amelyekben szigorúbbnak kell lenniük
A bizottság szerint a magyarországi környezetvédelmi adó jobban hozzájárulhat a szennyezés költségeihez és más környezeti károkhoz azok számára, akik ezeket okozzák. Más szavakkal, az adórendszert erősebben kell végrehajtani a „szennyezett emberek”, a fizetés elvével.
Emlékeztetnek arra, hogy a tavalyi környezetvédelmi adóbevétel az EU átlag alatt volt, csak a GDP 1,9%-a. Noha az erőforrások és a szennyezés környezeti adói magasabbak, mint az EU átlagában, növelheti a környezeti adókat a légszennyezés belső részének folytatása és a vízszennyezés korlátozása érdekében, amint azt az Európai Bizottság megjegyezte.
Úgy gondolják, hogy az adóalapú adórendszer újraelosztási funkciója továbbra is gyenge a magas személyi jövedelemadó -rendszertől való nagy függőség és a társadalombiztosítási hozzájárulás miatt.
A bizottság szerint az előrehaladás hiánya – azaz az átlagos adómérték nem növekszik, ha növekszik a jövedelem – vezet
Az alacsony jövedelmet viszonylag magas adókkal számolják, míg az adó ék továbbra is azonos szinten van a különböző jövedelem esetén.
Azt is meg kell jegyezni, hogy az EU legmagasabb HÉA -zárolása nagyobb terhet jelent az alacsony jövedelmű és fejlettebb munkarendszerek számára, amelyek növelhetik az adórendszerek eloszlását, miközben javíthatják az alacsony eladók foglalkoztatási ösztönzőit.
A bizottság azt is hibáztatta, hogy a magyar adórendszer nem kezeli a magas eszközkoncentrációkat, ez az EU második legmagasabb szintje:
A legmagasabb adófizető 1%-a birtokolja a teljes személyes vagyon 33,5%-át, szemben az EU átlagával körülbelül 25%-kal.
Bírálják a háztartási adófizetők elemzésében, akik a gazdagok számára előnyösek, hogy jelenleg nincs ingatlanadó vagy menekülési adó – ez a terhet azok számára, akik egy adott államban megszüntetik adólakóikat. Azt is megemlítik, hogy a nagy mentességek jelentősen csökkentik az eszközök tényleges adómértékét.
A bizottság felsorolja a megfelelő földterület öröklését is a lakossági vagyonok felépítéséhez, az EGT -t kiadott és mentesített értékpapírok öröklését, amelyet leszármazottak, ősök vagy házastársak örököltek.
A konszolidált intézkedések jelenlegi összefüggésében szükségessé vált, az adóbevételek csökkentése korlátozza a Magyarországon a gazdasági stimulációs intézkedések mozgósításának és képességének pénzügyi helyiségét
– A mell elemzői összefoglalják a kérdéseket.
Azt is vegye figyelembe, hogy a magas költségvetési hiány elvesztése az adóbevételek hiánya miatt is veszélyes: 2025 -re a kamatfizetések és az energiafizetések csökkentése, az állami beruházások csökkentése és az iparág speciális adókjának ideiglenes bevételei csak az egyenleg javítását eredményezik.
Ugyanakkor a bizottság megállapította, hogy Magyarországnak állandó költségvetési intézkedéseket kell biztosítania olyan költségvetési célok elérése érdekében, amelyek nem gyengítik a gazdasági növekedést azáltal, hogy meghaladják a piaci szereplőket vagy a kiskereskedelmi fogyasztást.
Hacsak Magyarország nem növeli az adóbevételeket fenntartható módon, a további kiigazítás aránytalan hatással lehet a költségvetési kiadások oldalára, ez csökkenti a kiadások, például az állami beruházások és az alapvető közszolgáltatások csökkentését.
– Az Európai Bizottság elemzésének hangsúlyozása.
