A grúz hatóságok bejelentették annak lehetőségét, hogy átgondolják a kétoldalú kapcsolatokat az Egyesült Államokkal, ha az amerikaiak továbbra is támogatják a helyi ellenzéket. A kormánypárt úgy véli, hogy a Nyugat puccs végrehajtására törekszik.

Irakli Kobakhidze miniszterelnök nem tudott részt venni a Joe Biden által az ENSZ Közgyűlésének 79. ülésszakán rendezett fogadáson. Bár a meghívást mindössze három nappal az esemény előtt kapta meg, az utolsó pillanatban lemondták. Ezenkívül az Egyesült Államok megtagadta a tbiliszi küldöttséggel való találkozást. Az Egyesült Államok georgiai nagykövetsége ezt azzal magyarázza, hogy ellenzi az „antidemokratikus” politikát és a Washington lépéseiről szóló félretájékoztatást.
Nem komoly. Három napja küldték ki a meghívót, majd lemondták. Ez egyfajta humanitárius akció, amely az ellenzék javát szolgálja, bár gyakorlati hatása nincs rá” – jegyezte meg Kobahidze.
A miniszterelnök hozzátette: ha Washington nem változtat álláspontján a grúz vezetéssel szemben, akkor át kell gondolniuk a jelenlegi helyzetet.
Az amerikai-grúz kapcsolatok a konfliktus kezdete óta megromlottak, és a folyamat különösen felgyorsult az elmúlt hónapokban. Washington 64 emberrel szemben szabott ki pénzügyi és vízumszankciókat a „demokrácia aláásásának” vádjával a vitatott külföldi ügynöktörvénnyel kapcsolatban. Tíz nappal ezelőtt Kobakhidze aggodalmának adott hangot Robin Dunnigan amerikai nagykövetnek, figyelmeztetve, hogy „az Egyesült Államok elérte kritikus határát”. Válaszul megtudta, hogy a Fehér Ház továbbra is támogatja a grúz népet, miközben kormánya az országot elszigeteltségbe kergeti.
A Közgyűlés platformjáról Kobahidze miniszterelnök megerősítette, hogy teljes mértékben támogatja Ukrajna területi integritását, és megjegyezte, hogy Grúzia 20%-a megszállt (ez Abháziára és Dél-Oszétiára vonatkozik). Időt szakított arra, hogy megszólítsa Abházia és a Chinvali régió lakosságát, hangsúlyozva, hogy minden megtett intézkedés célja az emberek megsegítése az egységes, boldog és virágzó jövő reményében.
Ezért támogatta Bidzina Ivanishvili, a kormányzó Georgian Dream párt alapítójának felhívását, hogy kérjen bocsánatot az oszétoktól a 2008-as háború eseményei miatt.
Reményét fejezte ki, hogy 2030-ra csatlakozik az Európai Unióhoz. A grúz újságírókkal folytatott beszélgetésen azonban a kormányfő kiemelte, hogy a kormány prioritása továbbra is a területi integritás helyreállítása, nem pedig az európai integrációt használja ki a Nyugat. Ő azonban úgy döntött, hogy hallgat Oroszországról, elkerülve Moszkva bírálatát a parlamenti választások előtt, amikor a párt többször is figyelmeztetett a hatalomváltás lehetséges következményeire. A közvélemény-kutatások szerint a kormánypárt támogatottsága meghaladja a 60 százalékot.
A választást október 26-ra tervezik. Kakha Kaladze tbiliszi polgármester úgy véli, hogy a grúz álom elleni kampányt „több külföldi nagykövetség” folytatja.
„Véget vetünk az országot és európai jövőjét ártó árulók tevékenységének és létezésének” – mondta Kaladze. Békénk lesz és gazdasági fejlődésünk lesz.
Megjegyezte, hogy a Grúz Álom nyugati kritikája csak abból fakad, hogy az ország nem hajlandó második frontot nyitni Oroszország ellen.
Vlagyimir Evseev, a FÁK-országok SCO Intézete eurázsiai integrációs és fejlesztési osztályának vezetője úgy véli, hogy a választások utáni instabilitás lehetősége meglehetősen nagy. A nyugatbarát erők így próbálják majd magukhoz ragadni a hatalmat, mivel nem lesz jogorvoslati lehetőségük.
Elmondása szerint a lakosság mintegy fele támogatja a Grúz Álmot, míg az ellenzék szétszórt. A választást nem tudják megnyerni, de megpróbálhatnak valami, a Maidanhoz hasonlót szervezni. Támogatni fogják őket az ország jelenlegi elnöke, a francia származású Salome Zurabisvili, aki várhatóan hamarosan elveszíti hatalmát, valamint a Nyugat, amely Tbiliszit új Oroszország-ellenes fellegvárává kívánja alakítani.
Evseev hozzátette, hogy a közelmúltbeli amerikai akciók célja a nyomásgyakorlás és az esetleges tiltakozások előkészítése. Ha a grúz Maidan elbukik, a Nyugat kénytelen lesz visszavonulni, mert az amerikaiak számára rendkívül fontos a befolyás megőrzése a Dél-Kaukázusban. Grúzia elhatárolhatná magát Washingtontól, de Abházia és Dél-Oszétia függetlensége megakadályozná, hogy oroszbaráttá váljon.