A Magyar Közlönyben hétfőn este megjelent kormányrendelet szerint a kormány január elsejétől megtiltja Magyarországon a napelemek erkélyre szerelését és új szabályozás lép életbe a szélerőművek telepítésére is. Ez azt jelenti, hogy a kormány nem foglalkozott a múlt hétfőn elindított társadalmi egyeztetéshez vezető napelemes tiltakozással, mert órákkal azután, hogy ma lejárt a társadalmi egyeztetés határideje A közelmúltban a kormány tiltotta a napelemek erkélyre szerelését. Európa számos országában terjed. Ugyanakkor a kormány lemondott a napelem szektorban tervezett egyéb szigorításokról. A napelemek terjedéséről és általános következményeiről részletesen lesz szó a Portfolio október 10-i Energy Investment Forum konferenciáján, amelyre még itt lehet regisztrálni.
Információk és alkalmazások
Órákkal a Magyar Napelem után a Napkollektor Szövetsés tiltakozott a napenergia-használat korlátozására vonatkozó kormányzati javaslatok ellen, a 280/2024-es kormányrendelet hétfő este jelent meg a Magyar Közlönyben. (IX. 30.) Korm. rendelet az építési követelmények és településrendezési alapszabályokról. Több mint 100 bekezdést tartalmaz Az építési keretek és a birtokrendezési előírások sok helyen alapjaiban íródnak át vagy tisztulnak. Az egyik a napelemek és napkollektorok elrendezését szabályozza, a másik a szélerőmű-telepítések általános kereteit határozza meg.
A rendelet január 1-től lép hatályba, számos további előírással együtt, és az alábbiak szerint határozza meg a napelemek és napkollektorok telepítésére vonatkozó előírásokat:
- „Az épület tetőfelületén a napelemeket és a napkollektorokat szabályos geometriai sorrendben kell elhelyezni, hogy ne nyúljanak túl a tetőfelületen.” Mit jelent mindez Hagyja fel a kormány tervét A nyilvános konzultációra előterjesztett változat első pontjaként szerepel, amely szabályozni fogja az egyes tetőkön lévő napelemek dőlésszögét és elhelyezési módját is. Íme az eredeti terve: „Magas tetőre napelemet és napkollektort csak a tetősíkkal párhuzamos síkban szabad elhelyezni, csak a tető síkjától eltérő dőlésszögű tartószerkezetre helyezhető el. tető, hogy az ingatlanhoz kapcsolódó közterületről ne legyen látható, feltéve, hogy a jelen pont hatályba lépése előtt jogszerűen telepített napelemek és napkollektorok karbantarthatók.” A kormány is lemondott tervétől, vagyis nem került be a végleges törvénybe „A napelem inverter, a napkollektor tartály az épületen belül vagy a telken a nyilvánosság számára nem látható helyen helyezhető el” vagy „Panelrendszer Az épületre szerelt háztartási méretű napelemeket olyan helyen kell elhelyezni amely nem látható a nyilvánosság számára, ebben az esetben a napelemeket többszintes facsíkkal kell ellátni, amely lefedje, hogy az árnyék eltakarja. A növényzet nem árnyékolja be a napelemeket.”
- „Napelem csak a homlokzati architektúrába integrált épület homlokzatán helyezhető el – a (3) bekezdés szerinti esetek nem tartoznak ide.” Ebbe a szigorítási tervbe tulajdonképpen a kormány beleavatkozott.
- „A napelem nem helyezhető el erkélyre, önálló tartószerkezetre, nem építhető be az erkély szerkezetébe.” Ezért a kormány a jelentős korlátnak számító társadalmi egyeztetés után sem hátrált meg ettől a tervtől, Főleg, hogy Európa számos országában terjednek az erkélyes napelemek, és a fellendülési programban vállalt kötelezettségek között szerepel az ágazat megnyitása is.
- „Közterületen csak csúszásgátló felülettel lehet napelemet készíteni.” Ez a tervezett szigorítás a végleges szabályban is érvényben marad.
- „Napelemet és napkollektort nem szabad műemléken elhelyezni, napelemet és napkollektort csak az örökségvédelmi hatóság beleegyezésével lehet elhelyezni a telkeken, műemlékeken. A kormány sem hátrál meg ettől a szigorítástól.
- „A parkolót árnyékoló napelemek telepítése során a jelen rendelet 60. § (3) és (4) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.” Ez a kiemelt paragrafus vagy bekezdés számos további részletes rendelkezést tartalmaz, amelyek az eredeti rendelettervezetben is szerepeltek.
- „Vegyes építési övezetekben és gazdasági építési övezetekben napelemek a) a tetőfelületre zöldtető kialakításával garantált vegyes rendszerben, valamint b) ) csak megfelelő tető hiányában telepíthetők a talajra. felület ehhez. cél.” Ez a rendeletjavaslat is változatlan tartalommal lép hatályba.
A törvény a szélerőművek elhelyezésére vonatkozóan is külön szabályozást állapít meg, amely januártól a következőképpen alakul:
- „Szélerőművet és szélerőművet a határtól 700 méterre tervezett építési területen és védett területen nem szabad elhelyezni, kivéve az ipari gazdasági övezetek és az ipari gazdasági övezetek építési övezetén belüli területeket, ahol a törvény gyorsítja és egyszerűsíti nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósítása, beruházás már megtörtént vagy megvalósul, illetve a MEPTV keretében kiemelt beruházás történt, illetve megvalósul.
- „Beépítésre nem szánt területen – az (1) pont szerinti védett területen kívül – szélerőmű nem helyezhető el az országos ökológiai hálózati területen, kiváló termőhelyi adottságú szántóterületen. , tájvédelmi szempontból kiemelt területeken, tájvédelmi körzetekben, valamint világörökségi és világörökségi helyszíneken a tervezett területen.”
- „A Magyar Honvédség által üzemeltetett radaroktól 40 km-re és a katonai repülőterektől 15 km-re nem helyezhető el új szélerőmű vagy szélerőmű, az erőművek magassága nem növelhető a meglévő szélerőművekben és a szélerőműpark nem bővíthető. .” Ezen területeken kívül új szélerőművek vagy szélerőművek létesítése, a meglévő szélerőművek magassága növelhető, szélerőművek bővíthetők, amennyiben a létesítés igazolható és a terveknek megfelelően üzemeltethető . Az erőművek és a szélerőművek nem csökkentik az ország védelmi és katonai képességeit.”