A Tax Justice Network legfrissebb jelentése szerint a Brit Nemzetközösség tagjai a világ legnagyobb adóparadicsomai. Miközben az Egyesült Királyság szigorítja saját adószabályait, akadályozza a globális adóelkerülésről szóló ENSZ-tárgyalásokat. A jelentés arra is figyelmeztet, hogy az EU-tagállamok, bár hasonló mértékben járulnak hozzá a problémához, a globális adóelkerülési hálózatok főszereplői. Magyarország azon kevés európai országok egyike, amely egyre inkább adóparadicsommá válik, de még mindig nem áll az uniós rangsor élén.
A Tax Justice Network legfrissebb jelentése szerint a brit területek, például a Brit Virgin-szigetek, a Kajmán-szigetek és a Bermuda továbbra is vezetik az adóparadicsomok listáját. Ezek az országok olyan szabályozási környezetet biztosítanak, amely jelentősen hozzájárul a multinacionális vállalatok adóelkerüléséhez.
Bár a brit területek vezetik a rangsort, az Egyesült Királyság szíve, az Egyesült Királyság maga szigorította az adószabályokat a társasági adóelkerülés visszaszorítása érdekében, cserébe továbbra is aktívan támogatja a Nemzetközösség országaiban működő adóparadicsomok hálózatát.
A jelentés kiemeli, hogy a brit adóparadicsomok felelősek a társasági adóelkerülés egyharmadáért világszerte.
Miközben az Egyesült Királyság kormánya megerősíti saját adóelkerülési szabályozását, jelentős mértékben akadályozza a globális adószabályozásról szóló tárgyalásokat az ENSZ-en belül.
A jelentés megállapítja, hogy az Európai Unió tagállamai is hasonlóan felelősek, a globális adóelkerülési kockázat egyharmadáért felelősek. Bár ezek a tagállamok általában kevesebb kárt okoznak, mint a brit adóparadicsomok, sok uniós ország továbbra is fontos szerepet játszik a társasági adóelkerülés elősegítésében. A brit adóparadicsomoktól eltérően azonban az EU a közelmúltban visszavonta az agresszív adótervezési gyakorlatok korlátozását célzó új ENSZ-egyezményről szóló tárgyalásokkal kapcsolatos ellenállását, megnyitva az utat a globális társaságiadó-elkerülés elleni küzdelem új szakaszához.
Ez a lista aszerint rangsorolja az országokat, hogy mennyivel járulnak hozzá ahhoz, hogy a multinacionális vállalatok kevesebb társasági adót fizessenek más országokban. Az elbírálás során figyelembe veszik az országok jogszabályi előírásait és az adott országon keresztül zajló pénzügyi tevékenység szintjét. Ez az értékelési módszer nemcsak elméleti szinten, hanem a megfigyelt tényleges tevékenységek alapján is segít felmérni az adóelkerülési kockázatokat.
Az adóparadicsomok rangsorában a pozíciójukat javító országok gyakran szigorítják az adóelkerülést elősegítő szabályozást, különös tekintettel a jogdíjakra és a szolgáltatási díjakra. Belgium, Dánia, Olaszország és Portugália kiemelkedő példái azoknak az országoknak, amelyek szigorúbb szabályozást vezettek be ezen a területen. Ezzel szemben Brazília, Lengyelország és Mexikó jelentősen visszaesett, mivel enyhítették a jogdíjak és a szolgáltatási díjak kezelésére vonatkozó szabályozást.
Ezzel szemben Magyarország két helyet rontott tavalyhoz képest, így jelenleg a 22. helyen áll a világranglistán. A Tax Justice Network becslése szerint a globális adóelkerülés 1,6%-áért felelős.
Az EU-tagállamok közül Írország járt még rosszabbul: először került be a top 10-be a 9. helyen, annak ellenére, hogy a kormány igyekezett eltávolodni az adóparadicsom imázsától. Luxemburg a 10., Ciprus a 14., Franciaország a 19., Málta a 20., Belgium pedig a 21. helyen végzett.
Különösen nagy kihívást jelentenek az EU-irányelvben lévő kiskapuk, amelyek a külföldi leányvállalatok ellenőrzési szabályait érintik. Bár néhány EU-tagállam bevezetett ilyen szabályozást, a gyakorlatban ezek gyakran kevésbé hatékonyak, mint azt korábban gondolták, mivel számos kivétel van, amelyek lehetővé teszik a vállalatok számára az adóelkerülést.
Az egyik legjelentősebb kiskapu, hogy a cégek mentesülhetnek a globális minimumadó-irányelv alól, ha bizonyítani tudják, hogy tevékenységük nem teljesen színlelt, de ennek árbecslésére nincsenek egyértelmű iránymutatások.
Az afrikai és latin-amerikai országok kevésbé felelősek a globális adóelkerülési kockázatokért, de a társasági adóelkerülés hatását súlyosabban érzik. Az alacsony jövedelmű országok költségvetésének arányosan nagyobb részét teszik ki az adókiesések, így számukra különösen fontos a hatékony adószabályozás.
