Egy közelmúltban készült reprezentatív kutatás a magyar nők emlőszűréssel kapcsolatos szokásait, hajlandóságát és tudását vizsgálta. A vizsgálat meglepő eredményeket hozott: a 35 év feletti magyar nők 44%-a még soha nem volt mellvizsgálaton, míg a fiatalabb nőknél ez az arány 80%.
Az Afidea Magyarország országos felmérése aggasztó képet fest a magyar nők mellrákhoz és emlőszűréshez való hozzáállásáról:
A válaszadók egyharmada soha nem végez önvizsgálatot, legtöbbjük nem is tervezi.
EGY családi szerepvállalás a szűrési hajlandóságot sem növeli: az idősebb, veszélyeztetettebb korosztályok egyharmada akkor sem megy emlőszűrésre, ha a családban valakinek volt már mellrákja, ez az arány a fiataloknál még magasabb.
Az emlőrák a nők leggyakoribb rosszindulatú daganata. Magyarországon évente megközelítőleg 7300-7500 új daganatot diagnosztizálnak, pl. Minden nyolcadik magyar nő szenved ebben a betegségben.
Korai felismerés és kezelés esetén az emlőrák 5 éves túlélési aránya meghaladja a 80%-ot.
ezért egy Rendszeres szűrővizsgálatok és az is van önelemzés kulcsfontosságú.
A vizsgálat a 20 és 35 éves nők emlő-ultrahangos szűrésére való hajlandóságot vizsgálta, mivel ők az a korosztály, ahol az ultrahangos emlőszűrés javasolt. A mammográfiás emlőszűrés 35 év feletti nők számára javasolt, így a vizsgálat mammográfiával kapcsolatos kérdéseit csak ebben a korcsoportban tették fel.
Kiábrándító eredmény, hogy a megkérdezett fiatalok 80%-a soha nem volt mell ultrahangon.
– jelentették be.
Az idősebb felnőttek körében 44% azoknak az aránya, akik soha nem voltak mammográfiás vizsgálaton, pedig ők az emlőrák nagyobb kockázatának kitett korosztály.
Az oktatás és a szűrési felkészültség szorosan összefügg
A kutatások szoros összefüggést mutatnak a 35 év alattiak iskolai végzettsége és a szűrési felkészültség között.
EGY nyolc általános iskolát végzett, 35 évesnél fiatalabb válaszoló 86 százaléka soha átvizsgálták, ezek 61%-a azt mondta, hogy nem is áll szándékában elmenni. Ezzel szemben minden negyedik megkérdezett szándékozott részt venni a szűrésen.
EGY szakmai képesítéssel rendelkeznek A szűrési hajlandóság az emlőrákosok körében is nagyon alacsony volt: közel 80%-uk még soha nem volt emlőultrahangon, és csak a válaszadók egyötöde szándékozott ilyenre.
a érettségivel rendelkezők 84 százalékuk még soha nem volt mell ultrahangon, de a megkérdezettek több mint fele tervezi.
A fiatalabb korosztályban a végzettek körében a legalacsonyabb a szűrés elutasítási aránya
A megkérdezett végzősöknek mindössze egyötöde mondta azt, hogy soha nem volt szűrő ultrahangon, és nem is állt szándékában elmenni. Közülük a legalább néhány évente szűrővizsgálaton részt vevők aránya a legmagasabb; 28 százalék.
Állami ellátás és magánegészségügy
A fiatalok egyharmada válaszolt magán egészségügyi szolgáltatónál használja vagy használja a szűrési lehetőséget, de többnyire az állam gondoskodik go Az idősebb felnőttek közül csak 17%-uk kap vagy tervez igénybe venni személyes gondoskodást.
Még ezzel a szűrési formával is szoros összefüggés van a legmagasabb iskolai végzettség és a választott intézmény típusa között: a magánellátás igénybevétele vagy annak figyelembe vétele jóval magasabb a diplomás fiatalok körében; 43 százalék, az állami ellátásban gondolkodóknál pedig lényegesen alacsonyabb: csak 57 százalékuk fordult állami szakorvoshoz.
A 35 év felettiek körében a szakképesítéssel rendelkezőknek mindössze 6%-a járt magángondozóba, ez az arány a diplomások körében a legmagasabb: 23%. Az összes magánegészségügyi szolgáltató 95 százaléka kevesebb, mint 30 ezer forintot költ orvosi vizsgálatokra.
A fiatalok nem ellenőrzik magukat, mert nem tudják, hogyan kell
A tanulmány az emlő önvizsgálatával kapcsolatos ismereteket és gyakorlatokat is vizsgálta emiatt
Az önvizsgálat jelentősen csökkentheti a rákos elváltozások késői felismerésének kockázatát.
A válaszadók közel harmada soha, további harmada csak nagyon ritkán, 38%-a pedig évente legalább többször végez önvizsgálatot. A 20-35 évesek körében igen magas azoknak az aránya, akik nem végeznek önvizsgálatot, mert nem tudják, hogyan kell csinálni: a válaszadók 15%-a mondta ezt. A 35 év felettieknél ez az arány szerencsére nagyon alacsony: mindössze 4%.
EGY végzős hallgatók az évente legalább néhány alkalommal önvizsgáztatók körében a legmagasabb: 47%.
EGY nyolc érettségizett csak egynegyedük végzett rendszeres önellenőrzést.
Az összes válaszadó 65%-a nem is állt szándékában mellönvizsgálatot végezni, negyedük próbálkozott, de nem tudta, hogy jól csinálta-e vagy sem.
Még akkor sem mennek el szűrésre, ha valaki a családjában mellrákos
A válaszadók 63%-a azt mondta, hogy családjában nem fordult elő mellrák, 16%-uk pedig nem tudta, hogy ez a helyzet.
Az információhiány az általános és szakmunkás végzettségűek körében volt a legnagyobb: mindkét csoportban a válaszadók negyede nyilatkozott úgy, hogy nem tudja, előfordul-e mellrák a családjában. A diplomások esetében ez az arány mindössze 11%.
A tanulmány a családi szerepvállalás és a szűrési hajlandóság összefüggését is vizsgálta, és meglepő eredményeket hozott.
A 35 év alatti válaszadók több mint 73%-a, akiknek családjában előfordult emlőrák, soha nem volt emlő ultrahangon, ami azt jelenti, hogy az esetleges genetikai kockázat nem motiválta őket a szűrésre.
A 35 év felettiek esetében ez az arány jóval alacsonyabb volt, de tekintettel arra, hogy az ő korosztályuk van a leginkább veszélyeztetett, ez az arány is elég kiábrándító volt: az idősebb válaszadók 37,7%-ának volt sikeres a mammográfiája. szűrés. Annak ellenére, hogy a családban előfordult már mellrák, a 35 év feletti nőknek csak körülbelül egynegyede vesz részt évente szűrésen.
A 35 év feletti nőket minden évben mammográfiás vizsgálatra ösztönzik.
ezt 45 éves kortól 65 éves korig ingyenesen elvégezhetik a kétévente megrendezett népegészségügyi szűrés keretében – áll a vizsgálati közleményben.
