– A közgazdászok szerint hova megy Magyarország? A budapesti portfólió Gazdasági Fórum Gazdasági Tanácsának megvitatását, amely a hazai gazdaság jövőjére összpontosít, nevezték el. Csevegés résztvevői Ákos Bod PéterEgyetemi professzor a budapesti Corvinus Egyetemen, Zoltán KuraliA monetáris politikáért, a pénzügyi stabilitásért és az MNB pénzügyi tartalékaiért felelős alelnök, György SurányiEgyetemi professzor és az MNB volt elnöke és Viktor ZsidayA Hold Fund Management Citadel egy származékos befektetési alap portfóliókezelő.
Három év alatt nem nőttünk fel – de van -e Stagflation?
A kerekasztal résztvevői egyetértettek abban, hogy a magyar gazdasága stagnált, de a helyzet különbözik abban, hogy a helyzet megfelel -e a stagfláció fogalmának, és mit tehet a központi bank hosszú távon túlélni.
Zoltán Kurali szerint nincs klasszikus stagnálás, mivel a monetáris politika továbbra is eléri az inflációs célt. Úgy véli, hogy ezt a folyamatot megtakarítási csatornákon és árfolyamon keresztül lehet ellenőrizni, tehát az MNB -nek arra kell összpontosítania, ami valójában van. Ehhez pozitív valós kamatláb szükséges, amely ösztönzi a forint megtakarításokat. Kurali hangsúlyozta, hogy a hitelezési csatorna már nem hatékony, mivel a gazdaságnak számos támogató hitele van, de a megtakarítási csatorna hatékony. A központi bank mandátuma szerint az inflációt az árak megszüntetése után a központi bank megengedett küszöbén kell tolni.
Másrészt Viktor Zsiday látja a stagnálás kockázatát. Elmondása szerint az alacsony növekedési ráta és a magas infláció az elmúlt három évben összhangban volt ezzel a helyzettel. Úgy véli, hogy a forint stabilizálása fontos kérdés, mivel az euroizáció, azaz megnövekedett kiskereskedelmi devizamegtakarítások, hosszú távon gyengíti a monetáris politika hatékonyságát.
Az euroizáció elkerülése érdekében legalább névlegesen stabilnak kell lennie 2-3 évig, hanem ehelyett felismerje a forintot, mi az
– mondta a portfóliókezelő. Azt mondta, hogy a jelenlegi központi bank stratégiája a helyes úton halad, de az inflációs cél elérése csak fokozatosan érhető el. Zsiday szerint egy konkrét euróbevétel-dátumot kell beállítani a hitelesség helyreállítására, amely 4-5 éven belül valósággá válhat.
Ideje csökkenteni a kamatlábakat?
Suriyi György hangsúlyozta ezt A jelenlegi alacsony inflációs rátát részben tartalmazzák: az árkorlátozások és a kamatlábak lefagynak a gazdasági fejlődés torzítását és elvárásait. Elmondása szerint a strukturális probléma mélyebb és 2019 előtt a magyar vastagbél nem volt fenntartható.
Eddig mindig elmulasztottuk a görbét, és ezt 2020 után megerősítették
mondta. Véleménye szerint a kamatláb -csökkentések ütemezése kulcsfontosságú, de a politikai üzenetek nem befolyásolhatják és nem befolyásolhatják a központi bank döntéseit. A volt központi bank elnöke világossá tette, hogy a Nagy Márton Nemzeti Gazdasági Miniszter reggeli nyilatkozata csak az MNB hitelességét fogja rontani, mivel a piac nemcsak meglazul, hanem korlátozza a központi bank függetlenségét is.
Még két ilyen nyilatkozat és az euró 400 lesz
Figyelmeztette, megemlítve, hogy a forint leértékelődése nem enyhül.
Theo Péter Ákos Bod
A jelenlegi „4,3% -os infláció plusz 1,5 százalékpontos visszafogott infláció” mellett nem beszélhetünk az árstabilitásról,
És ebben az időben nem volt jelentős növekedés. A közgazdászok nem látnak fenntartható növekedést a szerkezeti gazdasági hibák miatt. Az MNB függetlenségének fenntartása kulcsfontosságú:
Ha valaki csökkenteni akarja az érdeklődést és a befolyásolókat, akkor maradjon csendes.
A közgazdász kommentálta Nagy Mária reggeli nyilatkozatát.
Ami a kamatpolitikát illeti, Zoltán Kurali megjegyezte, hogy jelenleg körülbelül 1% -os reál kamatlábakkal jár, azaz
Semmi esetre sem korlátozó.
A folyó fizetési mérleg többlete miatt a forint árfolyamot hosszú távon meg kell erősíteni, különösen, ha az alanyok megtakarítják a hazai valutát. Ugyanakkor a növekvő devizamegtakarítás figyelmeztető jel, amelyet a központi bankoknak figyelemmel kell kísérniük.
Miért nincs jelentős gazdasági növekedés Magyarországon?
A beszélgetés második részében kiemelték a gazdaság strukturális problémáit.
Sunyi György szerint egy kicsi, nyitott gazdaság csak a külső keresletnek köszönhetően elérheti a fenntartható növekedést.
A háztartási stimulus kísérletek „meghaltak” a gyenge export miatt, 0,5-11%-ot tettek ki.
A Viktor Zsiday hozzátette, hogy az állami beruházások súlya és alacsony hatékonysága torzítja a gazdaságot.
A költségvetés sok pénzt költ a beruházások támogatására, de nincs növekedés. Ha a stimuláció nem működik, akkor csökkentenünk kell azt
– mondta a tanács.
Péter Ákos Bod szerint a fogyasztás és a beruházás közötti határ nem mindig egyértelmű, mivel az emberi tőke regenerálása gazdasági beruházás. A jelenlegi befektetési visszaesés lehetőséget teremtett a bérnövekedésre, de ez önmagában nem jelenti a hosszú távú növekedést. Kurali Zoltán hozzátette, hogy a beruházás megtérülése a legfontosabb tényező és nettó jelenértékük. Másrészt az ellenfelfektetések árnyékkonszolidációhoz vezethetnek, mivel ezek tőkeveszteséget és az ellátási korlátokat okozzák az árak emelésére.
A beszélgetés végén a szakértők gazdaságpolitikai javaslatokat is tettek. Zsiday Viktor szerint az egyik legnagyobb problémája az emberi erőforrásokból származik, amelyeket a nyelvi készségek fejlesztésével javíthat. A portfóliókezelő azt javasolta, hogy az állam behozza az angol nyelvű tanárokat, és kezdje el korán tanítani a fiatalokat-ez évente 200 milliárd dollárba kerülne, de sokkal nagyobb előnyökkel járna, mint a tavaly bejelentett hídépítés.
Sunyi György szerint a gazdasági fejlesztési támogatások túlzott mértékűek: 2022 előtt a Magyarország a GDP 10–12% -át teszi ki, kétszerese az OECD átlagát.
Minél több ingyenes pénzt adunk a gazdasági szereplőknek, annál kevésbé lesznek hatékonyak. A hiányt 1-2% -ra kell csökkenteni, és a támogatásokat évente 1% -kal kell visszahozni
Javasolt közgazdász.
Kurali Zoltán hangsúlyozta, hogy középtávon körülbelül 3% -os inflációs célpont szükséges, de reális célpont is, amelyben a megtakarítási csatorna védelme fontos.
Mivel ez a monetáris csatorna önmagában jelenleg a leghatékonyabb, az MNB alelnöke figyelmeztette mindenkit a megsértésének intézkedéseiről.
Például az egyik ilyen intézkedés a vagyonadó bevezetése, amely hetek óta kiemelkedő szerepet játszik a hazai gazdaságpolitika nyilvános megbeszéléseiben. Kurali szerint a Forint megtakarításokat adókötéssel kell támogatni annak megakadályozása érdekében, hogy az emberek külföldön vegyen pénzt.
Ákos Bod Pészer megjegyezte, hogy a versenynek visszatérnie kell a magyar gazdasághoz.
A nyertesektől vagy vesztesektől függetlenül térjünk vissza a piacgazdasághoz! Annak ellenére, hogy azt állították, hogy Magyarország a német gazdaság miatt szenved, a hazai problémákat nem a Németország fellendülése, hanem a verseny révén lehet megoldani.
Azt mondja a közgazdász epilógusában.
A Budapesti Gazdasági Fórumot a következő cikkekben is ismertettük: