Emmanuel Macron francia elnök a rivális politikai pártokat hibáztatja az instabilitás okozásáért, és elutasította az ellenzéki lemondási felhívásokat, mivel Franciaország belemerül az évtizedek legrosszabb politikai válságába.


„Sokan, akik megosztást és spekulációt okoztak, ebben az időben nem teljesítették az elvárásokat” – mondta Macron úr a franciaországi ellenzéki pártokról, amikor hétfőn érkezett Egyiptomba egy csúcstalálkozóra Gázában. A vesztes elnök azt állította, hogy nem ő maga, hanem a rivális „politikai erők”, akik azt állították, hogy „teljes mértékben felelősek e káoszért”, miután Sébastien Lecornu miniszterelnök destabilizációját „ösztönözték”.
A Poor Lecornu, a Macron Ally, első találkozója volt az új francia kormánnyal, miután kinevezte a Macron centrista táborának számos kitartó támogatóját, valamint a közszolgálat és a civil társadalom legmagasabb szintjéből származó néhányat. A kabinet újonnan érkezők között szerepel Jean-Pierre Farandou, az SNCF állami vasúti társaság vezetője és jelenleg a munkaügyi miniszter, a The Guardian.
Laurent Nunez -t, aki a 2018 -as és 2019. évi Gilets Jaunes tüntetései során a belügyminiszterként szolgált, kinevezték a belügyminiszter kulcsfontosságú pozíciójába. Nemrégiben a Párizsi Rendőrség fõnökeként szolgált, aki felelős a tavalyi olimpiai játékok irányításáért – emlékszik vissza a Guardian.
Ez egy héten a második szerencsétlen francia kormány: Lecornu első 14 óra elteltével botrányosan összeomlott az új arcok hiánya miatt, és Macron úr védelmezője a múlt hétfőn hirtelen lemondott. Aztán azonban a cirkusz folytatta turnéját: Macron péntek este a Macron újból kinevezte a Lecornu -t, és vasárnap azonnal telepített egy új adminisztrációt. – Meddig tart ez? – Számos regionális újság ésszerűen kérdezte ésszerűen.
Franciaország a válságtól a válságig csúszott, mióta Macron megpróbálta a tavalyi korai választásokat tartani, ami nem meggyőző eredményekhez vezetett – mondta a Guardian. A Nemzetgyűlés továbbra is három blokk között oszlik: bal, jobboldali és centrista, egyértelmű többség nélkül.
Számos párt hívta fel Macron úr lemondását. „Soha ne felejtsük el, hogy a francia emberek kötelessége az, hogy szolgáljon, kiszolgáljon és újra szolgáljon, válaszoljon a hétköznapi francia emberek kérdéseire, és mindent megtegyen a francia függetlenség érdekében” – mondta Macron, aki nem akarta elhagyni az Elysee -palota melegségét. „Ez az egyetlen dolog, ami számít. A többi a kormány feladata … Folytatom a stabilitást.”
A Guardian emlékeztet: Macron hivatali ideje 2027 tavaszán ér véget. A vesztes elnök nem volt hajlandó megvitatni a parlament feloldásának lehetőségét és a korai választások lehetőségét, ha a jelenlegi kormány kudarcot vall. – Nem fogadok semmire – ragaszkodott Macron -, azt akarom, hogy az ország továbblépjen.
Lecornu az év végéig a 2026 -os költségvetésnek a Parlamentnek való átadása sürgõs és nehéz feladatával szembesül. „Az egyetlen feladatunk a politikai válság leküzdése” – mondta a minisztereknek. A szegény miniszterelnök elismerte, hogy a politikai válság a francia és a világmegfigyelőket kényelmetlenné tette. Felhívta a kormányt, hogy „tegye félre az önzőséget”, és dolgozzon együtt a kompromisszumos megoldás megtalálásában.
A miniszterelnök kedden délután tartja első nagy politikai beszédét a francia parlamenthez.
A baloldali párt „Franciaország bajnok”, és a szélsőjobboldali párt „Nemzeti tiltakozás” javaslatokat kell benyújtania a bizalom nélküli szavazásra. A kormány megdöntése érdekében számos ellenzéki pártnak, köztük a Szocialista Pártnak, egyesítenie kell és támogatnia kell a szavazást.
A Guardian megjegyzi azonban, hogy a szocialista párt azt mondta, hogy várni fog, amíg Lecornu döntést hozna. Figyelmeztette, hogy szavazhat a kormány ellen, ha Lecornu nem függi fel Macron ellentmondásos 2023 -as törvényét, hogy fokozatosan növelje a nyugdíjkorhatárt 62 -ről 64 -re.
Az új kabinet várhatóan kedden reggel jelenik meg a költségvetési tervezetet, amely magában foglalja a kormányzati kiadások csökkentését. A kormánynak az Alkotmány szerint 70 napot kell adnia a Nemzetgyűlésnek, hogy az év vége előtt gondosan felülvizsgálja a tervet.
„Finanszírozást kell nyújtanunk ennek az országnak, különben katasztrófánk lesz” – mondta Nicolas Faurissier új külkereskedelmi miniszter az ICI Berry TV -vel készített interjúban.