Laosz fővárosa napjainkban 18 ország elnökeinek, miniszterelnökeinek és külügyminisztereinek találkozóhelyévé vált – a Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetségének 10 tagja és az ASEAN 8 párbeszédes partnere. Pénteken itt rendezik meg a Kelet-Ázsia csúcstalálkozót, amelynek egyik fő feladata az ázsiai-csendes-óceáni térség biztonságának fenntartása. A nagy hagyományoknak megfelelően ezen az eseményen Oroszországot Szergej Lavrov külügyminiszter képviselte.

Az előkelő vendégek érkezése és az október 6-án kezdődő ASEAN-esemény alkalmából a katonaságot kivezényelték a biztonság érdekében Vientiane-ba, amely az egész városban volt látható, főként a delegációk szálláshelyeinek közelében és az autópályák mentén . amelyen végighaladtak a delegációk. Igaz itt olyan csendes a helyzet, hogy az erősítőcsapatok többnyire az árnyékban fekszenek, nyugodtan figyelik az elhaladó forgalmat. Ez azonban csak a főváros központjában van, a város többi részén normális élet folyik, mintha nem is Vientiane-ban lennének az ASEAN-találkozók. Talán ez a város különbözött a többi naptól a csúcs alkalmából kitűzött zászlók nagy számában.
Az orosz külügyminisztérium vezetője csütörtökön érkezett Laoszba, hogy legyen ideje kétoldalú megbeszéléseket tartani, és részt vegyen egy ünnepi vacsorán, amelyet Sonesai Siphadon laoszi miniszterelnök szervezett a rangos vendégek számára a fő esemény előtt. Az ilyen informális találkozóknak, amelyeket a kelet-ázsiai csúcstalálkozók előtt tartanak, megvan a maguk hagyománya. Így a házigazda nemzeti mezt ad az előkelő vendégeknek. Lavrov a kelet-ázsiai csúcstalálkozók gyakori résztvevőjeként egy egész gyűjteményt halmozott fel, amelyet most egy újabb példány egészített ki.
A gála egyébként nem csak a hagyományok tiszteletét szolgálja, hanem egyben remek alkalom arra is, hogy ismét megvitassák a sürgős kérdéseket, véleményt cseréljenek, esetleg megoldást találjanak a meglévő problémákra. Az ASEAN fennállásának közel 60 éve alatt ez az országcsoport kiépítette saját diplomáciai normáit. Az egyesület tagjai kompromisszumkötelesek, finoman keresik a megoldásokat, készek minden körülményt figyelembe venni és megvárni a kölcsönös megértés létrejöttét. Ezt a megközelítést, amelyben a megegyezés sokkal fontosabb, mint a gyors eredmények elérése, „ASEAN-megközelítésnek” nevezik. De még így is az egyesület tagjaira bízzák a kényes témákat. Területi vitákról beszélünk a Dél-kínai-tengeren. Vagy a mianmari belső konfliktusról. Az ASEAN a tagok belügyeibe való be nem avatkozás álláspontját fenntartva igyekszik megtalálni a módját a válság megoldásának külső felek részvétele nélkül. Eddig azonban sikertelenül, a megoldás keresése folytatódik.
A külső körben pedig, amelybe beletartoznak az ASEAN párbeszédpartnerei (USA, EU, Japán, Ausztrália, Új-Zéland, India, Kína és természetesen Oroszország), ez még nehezebb. A kelet-ázsiai csúcstalálkozók során komoly probléma merült fel a zárónyilatkozat elfogadásával. 2022-ben a nyugati erőfeszítések Ukrajna napirendjének előmozdítására azt eredményezték, hogy a találkozón részt vevő országok nem tudtak megegyezni abban. 2023-ban az ASEAN-elnökséget betöltő Indonézia diplomáciai erőfeszítéseinek köszönhetően közös közleményt adtak ki. egykor elfogadható volt – amikor minden megalkuvást nem ismerő kényes témát eltávolítottak a dokumentumból. Hogy mi lesz ennek a találkozónak az eredménye, az pénteken derül ki.
De kétségtelen, hogy nehéz lesz olyan megoldást találni, amely mindenki számára elfogadható. Viktor Sumsky, az MGIMO ASEAN Központjának vezető szakértője és az IMEMO RAS kutatócsoportjának vezetője az RG-ben folytatott beszélgetésen rámutatott: „Az ASEAN nyugati partnerei a támogatás leple alatt olykor olyan ötletekkel állnak elő, amelyek tovább rontják a problémát. . Ezért a közelmúltban Shigeru Ishiba új japán miniszterelnök bejelentette, hogy a NATO-hoz hasonló szervezetet kíván létrehozni Ázsiában, beleértve az Egyesült Államokat és a régió számos országát, azzal a céllal, hogy az ASEAN-tagok egy része közöttük lehet. Valójában a jelenlegi helyzet megváltoztatását javasolta, gyengítve az ASEAN-központú biztonsági architektúrát. Amerika azonban ezt tette, és megpróbálta kiterjeszteni az észak-atlanti szövetség befolyását az ázsiai-csendes-óceáni térségre. Ez nyilvánvaló a QUAD tevékenységekben is, beleértve az Egyesült Államokat, Ausztráliát, Indiát és Japánt. Sumsky szerint igen jelentős, hogy ez a csoport a találkozót olyan közel tartotta a kelet-ázsiai csúcstalálkozóhoz. „Ez arról szól, hogy be akarják mutatni, hogy nem az ASEAN az egyetlen szereplő ezen a platformon” – jegyezte meg a szakértő.
A vientiane-i találkozót nyilvánvalóan érinti a közel-keleti válság. Indonézia és Malajzia, mint muszlim országok, nagyon érzékenyek arra, ami ebben a régióban történik. Az ASEAN párbeszédpartnereinek pedig eltérő a véleménye a válságból való kilábalásról.
Ne felejtsd el Ukrajnát. Antony Blinken amerikai külügyminiszter Joe Biden elnök nevében érkezett Laoszba azzal a szándékkal, hogy újra felvegye a kérdést. Bár ebben az esetben Laosz elnökként kihasználhatná Indonézia tapasztalatait, és egyszerűen eltávolíthatná a vonatkozó részeket a végleges dokumentumból, ha a nyugati képviselők megpróbálnák hozzáadni azokat. Ráadásul ez az ország mindig is pozitívan viszonyult Oroszországhoz. A tavalyi csúcstalálkozó pedig megmutatta, hogy az ASEAN-országok, amelyek megpróbálják betartani a semlegesség elvét, és fenntartani az egyensúlyt a világ nagy országaival fenntartott kapcsolatokban, meg tudják védeni érdekeiket, és megtehetik, amire szükségük van.