A Nagy Márton által bemutatott 14+2 turisztikai javaslatcsomagot az ország szállodái és éttermei nagyrészt pozitívan fogadták, de a szolgáltatási díjak maximum 12 százalékos emelésének tervét egyöntetű kritika fogadta. Ezt kontraproduktív lépésnek tartják az iparági szereplők, akik úgy vélik, hogy ez a korlátozás jelentős bevételkiesést okoz, és aláássa az iparág versenyképességét. Az átfogó csomag többi javaslata szélesebb körben támogatott.
A Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter által meghirdetett 14 +2 pontos csomagos turisztikai javaslatok többségét a hazai szálloda- és étteremvezetők támogatják, de a szolgáltatási díjak 12 százalékra való maximalizálása számításaik szerint ártana a vendéglátásnak, de igen nagy mennyiségű jövedelem elvesztését is jelenti.
Örülünk, hogy a kormány fontosnak tartja a belföldi turizmus fejlesztését. Sok akciótervvel elégedettek vagyunk, de vannak olyanok is, amelyeket finomítani szeretnénk
– válaszolta a Portfolio kérdésére Flesch Tamás, a Magyar Szálloda- és Étteremszövetség elnöke.
A szövetség vezetője megemlítette, hogy a belföldi turisztikai élet szereplőivel szélesebb körben egyeztettek az Airbnb szabályozásáról, és azt szorgalmazták, hogy ne teljes, hanem ideiglenesen tiltsák be a lakásbérletet. egy. Most két éve nem adtak ki új engedélyeket.
Flesch Tamás elmondta: „Az Airbnb-típusú vállalkozások adóterhének növelése csökkenti a lakásbérlés és a szállodák közötti nagy adóteherkülönbséget, de még ez sem jelent jelentős adót a lakásbérlő vállalkozások számára.
A tervezett változtatások között további negatív meglepetést jelentett számunkra a SZÉP kártya használatának meghosszabbítása, ezúttal lakásfelújítási céllal.
Tudjuk, hogy a kormány mintegy 100 milliárd forintot szeretne látni ilyen számlákon valamilyen formában a gazdaságban, de reméljük, hogy ez nem von el jelentős összeget a szállástól és az elszámolástól. A SZÉP kártya digitalizálását ugyanakkor nagyon jó ötletnek tartjuk, mert gyakran előfordul, hogy a vendégek rendelkeznek ezzel a fizetőeszközzel, de az étteremben nem. Ebben az esetben azonban ez a kellemetlenség kezelhető – mondta.
Egyértelműen meglepte a 12 százalékos szolgáltatási díj maximalizálásának terve, mivel jelenleg nincs ilyen magasabb törvényi határ.
„Konzultációt szeretnénk folytatni erről a kérdésről, mielőtt nyilvánosságra hozzák. Ezen szeretnénk finomítani, 12 százalék helyett 15 százalékos szolgáltatási díjkorlátot tartunk majd elfogadhatóbbnak az éttermek szempontjából” – mondta Flesch Tamás.
Kovács László, a Magyar Vendéglátók Szövetségének elnöke válaszolta a Portfolio kérdésére azzal, hogy
Meghaladtuk Amerikát.
Említette a borravalók adómentességét. „A bankkártyás borravalók adása problémás, mert az éttermi dolgozókat nehéz adómentesíteni” – jegyzi meg. Vannak éttermek, ahol a fizetések 90 százaléka bankkártyával történik” – sorolja meglátásait.
Kovács László szerint vendégbarátabb megoldás, ha az ételek-italok együttes árában a szolgáltatási díj is szerepel, és nem utólag külön kell fizetni. Ilyenkor szerinte a vendég nem fog meglepődni.
Ha a szolgáltatási díjon felül 5-10-15 százalékos borravaló is jár, ez felrobbanthat néhány vendéget
– érvelt Kovács László, de kitartott amellett, hogy nem tartja egészségtelennek, ha a borravalót a szolgáltatási díjjal keverik. 2005-ben a szolgáltatási díjat maximum 15%-ban vezették be és 2009-ig az is maradt. Ezt követően eltörölték a felső határt. Most 12 százalékban lesz maximalizálva.
Nagyon kevés olyan javaslat van, amelyet szinte kivétel nélkül szakmai szervezetek támogatnak, például az utazási csomagokat. Minden tervezett változtatást támogatunk, egy kivételével, ami a 12%-os szolgáltatási díj maximalizálása
– válaszolta Zsidai Roy, a Magyar Étteremszövetség elnöke a tervezett turisztikai ösztönző csomaghoz.
Arra kérjük a kormányt, hogy ezt ne hozza szóba, és gondolja át újra, mert ez mindenkinek árt
– tette hozzá. Nem értjük, hogy pontosan mi alapján merült fel a szolgáltatási díjak maximalizálása, ami egy 20 éves technikai adókedvezmény a vendéglátó vállalkozások számára.
Elmondása szerint a szolgáltatási díjak a 12 százalékot is elérhetik a magyar konyha alapját képező, külföldi vendégeket vonzó csúcséttermek és vendéglátóhelyek esetében.
Zsidai Roy szerint a szolgáltatási díjakból bevallott, meszelt bevételt tudnak biztosítani a legjobb szakembereknek. Az általános piaci átlaghoz képest 3-szor magasabb a fizetésük. A szolgáltatási díjak maximalizálása ezt lehetetlenné tenné. Úgy véli, ezekben az éttermekben dolgozók is jelentős bércsökkentést fognak látni, ami nem lehet cél egy munkaerőhiányos ágazatban, különösen akkor, ha a kormány béreket akar emelni. Zsidai Roy egyértelműen kijelentette, hogy ellenzi ezt a döntést: „A vezető éttermek vállalkozói számára egy másik lehetőség, hogy azonnal 10%-kal emeljék az árakat, de ezt a piac nem tudja elviselni.
A Magyar Étteremszövetség elnöke azt is elmondta, hogy számításaik szerint a szolgáltatási díjak maximalizálása komoly bevételkiesést okoz az államháztartásnak.
„A szolgáltatási díjakban nem szabad változtatni, ezt mindenképpen kérjük a kormánytól, mert ez nem több, hanem kevesebb látogatót jelent a budapesti éttermekbe és más vezető, Michelin-csillagos és előkelőbb vidéki vendéglátóhelyekbe. Valójában arra szeretnénk ösztönözni minden éttermet, hogy éljenek a szolgáltatási díjak bevezetésével, mert így hivatalosan is többet tudnak fizetni a dolgozóiknak, mert ezt alacsonyabb adókkal is megtehetik” – érvelt a szolgáltatási díjak mellett Zsidai Roy. hangsúlyozva, hogy a szolgáltatási díjakat túlságosan ugyanarra a platformra és borravalóra helyezik.
„A borravaló egyébként továbbra is adómentes lehet, még bankkártyás fizetés esetén is, bár erre mindenképpen fel kell készülni, és a törvény is elavult és pontatlan.
Nem ártana azonban egyszerűsíteni és pontosítani ezt a törvényt, hiszen sokan kártyával fizetnek.
A borravalók azonban nem helyettesítik az esetlegesen elveszett szolgáltatási díjakat. Ráadásul a szolgáltatási díjak nem is érintik a tömegeket. Bankkártyás fizetéskor nem adnak annyi borravalót az emberek, mint készpénzes fizetéskor” – zárta gondolatait Zsidai Roy, a Magyar Étteremszövetség elnöke.
Elméletileg egy deregulációs és szabálycsökkentési programot hirdettek meg, amelyek közül sok üdvözlendő és előremutató, de vannak új szabályozások is – így reagálnak a szabályozók az éttermek, rendezvényhelyszínek és szállodák Az Eventrend Group két alapítója és tulajdonosa, Nagy Gábor és Körössy Zoltán. Fénypontok:
A szolgáltatási díjak nagyon fájdalmas téma. Véleményünk szerint a 12% maximalizálása kontraproduktív megoldás, és a változtatási szándék nem igazán érthető.
A szállodaiparban a fizetés eléri a bevétel 30-40%-át, ez egy olyan terület, amely sok munkaerőt igényel. A 12 százalék egyértelműen ennek csak a töredékét fedi. A szolgáltatási díjakból a maximalizálás miatt kieső bérek volumenének adótartalma jelentősen megnő. Ez növeli a vállalkozások költségeit, amit csak bércsökkentéssel tudnak ellensúlyozni, mert a piac már nem tűr el jelentős áremelkedést.
Ez szembemegy a piacon érezhető bérnyomással, ami kezelhetetlen probléma.
– van megjelölve. Ennek eredményeként a vállalkozások gazdálkodási kapacitása és versenyképessége egyértelműen csökken. A béremelések megálltak és megfordultak, legalábbis a gyakorlatban.
Mindez összességében az eddig jól fejlődő vállalkozások bezárásához vezethet.
„Mindezektől eltekintve ez a lépés sem jár adóbevétel-növekedéssel. Sajnos az adóelkerüléssel és a bérterhekkel foglalkozó vállalkozások jól teljesítenek, vagyis ez a szabályozás ismét a semmibe hajtja a szállodaipart.” , a szürkegazdaságba. Ezek egyike sem előnyös a vállalatok vagy az alkalmazottak számára. Nem értjük a 12%-os szolgáltatási díj maximalizálását, mert ennek semmi értelme. Úgy gondoljuk, hogy elfogadása nyer-vesztes helyzetet teremtene a piaci alapú szolgáltatási díjegyensúly fenntartásában, szélesebb körű alkalmazása pedig előrelépést jelenthet” – fogalmazott. Gabor Nagy.
„A szolgáltatási díjak nemzetközileg elfogadottak. Ez nem probléma. Ha a kormány a béreket emelni kívánja, akkor jó megoldás a szolgáltatási díjak bővítése, propagálása, nem pedig korlátozása. Tudomásunk szerint a szolgáltatási díjakat igénybe vevő cégek átlagkeresete kétszer olyan magas, mint az azt nem igénybe vevő cégeké. A szolgáltatási díjak maximalizálásának csak vesztesei vannak, nyertesei nem. Az alacsonyabb szolgáltatási díjak kevesebb állami bevételt jelentenek. A munkások fizetése kevesebb, de az ügyfelek nem nyernek vele semmit. Ez ráadásul az éttermi szolgáltatások árának növekedésére is hatással lehet” – fejezte ki aggodalmát. Zoltán Körössy.
Azt is megemlítették, hogy bár az átlagos vendég 10%-ot ad borravalót, még mindig vannak olyan Európából érkező vendégek, akik egyszerűen nem szoktak hozzá a kiszolgáló személyzet ilyen jellegű megtiszteléséhez. A holland, osztrák és német turisták gyakran kedvelik ezt. A szolgáltatási díjak megszervezése azonban elfogadott.
