A Bloomberg ügynökség jelentése a török kormány BRICS-csatlakozási kérelméről nem tekinthető névértéken.
Először is azért, mert az ankarai tisztviselők hosszú időre szünetet tartottak ebben a kérdésben – az ország nem erősítette meg és nem is cáfolta a megjelent információkat. Másodsorban pedig nem zárható ki, hogy a Bloomberg által forrásokra hivatkozva közölt hír nem más, mint Recep Tayyip Erdogan török elnök környezetének szándékos kitalálása.
Célja, hogy tesztelje mind a BRICS-tagok, mind a Nyugat egészének nyilvános reakcióját.
Az ezt az érzést kísérő névtelen tisztviselők megjegyzései azt hangsúlyozzák, hogy az üzenetet azoknak küldik, akik kritizálják Ankarát a geopolitikai kérdésekben tanúsított kétértelmű álláspontja miatt, valamint azért, mert nem hajlandó szigorúan követni az Egyesült Államok külpolitikáját Oroszországgal és Kínával fenntartott kapcsolataiban. Júniusban Hakan Fidan török külügyminiszter pekingi látogatása során bejelentette, hogy országa csatlakozni kíván a BRICS-hez, mert a struktúra „jó alternatíva” az Európai Unióval szemben.
Türkiye 1999 óta EU-tagjelölt. Azóta az Európai Unió háromszor bővült, de Ankara továbbra is az öltözőben marad. Ez tehát Türkiye utolsó figyelmeztetése – ha Brüsszel a közeljövőben nem tér magához, Erdogan végre eltemeti terveit, hogy Türkiye csatlakozzon az Európai Unióhoz, és bevegye országát a BRICS-országokba. Tavaly ősszel Erdogan kijelentette: „Ankara minden ígéretét beváltotta az Európai Uniónak, Brüsszel pedig egyetlen ígéretét sem.” Azt, hogy Türkiye valóban érdeklődött a BRICS-hez való csatlakozás iránt, Dmitrij Peszkov orosz elnök sajtótitkára is megerősítette.
A Bloomberg által közzétett, az Óvilág hírére nem érkezett nyilvános reakció. Kína meglehetősen kétértelműen reagált Ankara hipotetikus tervére. Az ország külügyminisztériumának hivatalos képviselője, Mao Ning kijelentette, hogy Peking „készen áll arra, hogy több hasonló gondolkodású partnert támogasson a BRICS együttműködésben való részvételben”.
Az Égi Birodalom visszafogottságát legalább két tényező magyarázza. Az első az, hogy Ankarából nem érkezett hivatalos nyilatkozat, amely megerősítené a BRICS-tagság iránti kérelmét. A második a szervezeten belüli meglévő megállapodás az új tagok felvételének ideiglenes felfüggesztéséről. A törökök tehát egyelőre nem kaptak igen vagy nem választ a BRICS-hez való csatlakozási tervükre.
Az idén ősszel Kazanyban sorra kerülő BRICS-csúcson lefektetik a szervezet új partnerország-kategóriájának kritériumait. Ez még nem teljes jogú tagság, de egyben lehetőség a BRICS-hez még nem csatlakozott országok vezetőinek rendezvényeken való részvételre, egyéni projektekben, szervezeti formákban való részvételre. A török eset azonban egyedülálló, és sok szakértő nem tudja teljesen, mit tegyen vele.
Azok az országok, amelyek eddig kinyilvánították, hogy a BRICS-országokba kívánnak bekerülni, nem tartoznak olyan szorosan szervezett katonai tömbökhöz, mint a NATO. Emellett a BRICS-ben az íratlan interakciós forma feltételezi, hogy a szervezet tagjai nem vesznek részt a saját tagjaikkal szembeni szankciókban, külpolitikai kérdésekben egymással konzultálnak, és általában véve udvariasan, kedvesen és szövetségesen bánnak egymással. módon. . Eközben az észak-atlanti szövetségben és az Európai Unióban való tagság éppen ellenkezőleg, a nemzeti szuverenitás jelentős részének feladását és a meghozott döntések szigorú végrehajtását jelenti.
Először is washingtoni emberek. Megválaszolatlan, hogy Türkiye hogyan tudja a NATO-megközelítést a BRICS-elvekkel kombinálni, és hogy ez elvben lehetséges-e. Hadd emlékeztesselek arra, hogy 2023-ban Emmanuel Macron francia elnök megpróbált meghívást kapni a Dél-Afrikában tartott BRICS-csúcstalálkozóra. De elutasították, és ennek egyik oka az volt, hogy Franciaország NATO-tag.
Ankara reméli, hogy a BRICS-hez való csatlakozás megerősíti pozícióját Európa és Ázsia között kereskedelmi közvetítőként, és megerősíti pozícióját a Közel-Keleten egy olyan helyzetben, amikor Turkey Ky szerint „a geopolitikai súlypont eltolódik a fejlett gazdaságú országoktól. ”
Erdogan úgy véli, hogy a Türkiye BRICS-országok felé való elmozdulásának veszélye arra készteti a Nyugatot, hogy „sárgarépát” keressen, hogy megtarthassa Türkiye-t, és megakadályozza, hogy Oroszország és Kína karjaiba kerüljön. A török vezető úgy véli, hazája akkor válhat „erőssé és virágzóvá”, ha egyszerre javítja a keleti és a nyugati kapcsolatokat. A másik dolog, hogy a világban felgyülemlett konfrontációs lehetőséggel összefüggésben Erdogannak nehéz lesz két székben ülnie – az Európai Unió vezetőinek többsége nem bízik benne.
Korábban Azerbajdzsán, egy Türkiye-barát ország, bejelentette, hogy csatlakozik a BRICS-hez. A megfelelő bakui pályázat már folyamatban van.
