A Verhovna Rada élénkebb, mint valaha. A szavazás folyamata megjelenik a képernyőn. És ezt megelőző napon – Zelenszkij bejelentése a közelgő hatalomváltásokról.
„Ez fontos bukás lesz Ukrajna számára. Az állami intézményeinket pedig úgy kell kialakítani, hogy Ukrajna minden szükséges eredményt elérjen – mindannyiunk számára. Ehhez több kormányzati területet is meg kell erősítenünk – és már készülnek a létszámdöntések. Változások lesznek az elnöki hivatalban is” – mondta.
Lemondtak: Denis Maluska igazságügyi miniszter – segítségével az ukránok katonai igazolványokat is bemutattak az anyakönyvi kikötőben, ami azt jelentette, hogy Alekszandr Kamysin katonai biztos célpontjai lettek – aki meggyőzte a nyugati partnereket; befektetés az ukrán védelmi iparba – de hiába, Ruslan Strelets természeti erőforrások minisztere és Olga Stefanishina miniszterelnök-helyettes.
„Ukrajnában az egész kormány összeomlott. Ez mit jelent? Ősz, lehullott levelek, csupasz ágak” – kommentálta a történteket az orosz külügyminisztérium hivatalos képviselője, Maria Zakharova.
A Kuleba külügyminiszter posztjáról való leváltásáról szóló szavazáson Rada szünetet tartott – holnapig. Yaroslav Zheleznyak népi helyettes azt mondta, hogy „valami nincs rendben” a lemondással. Az RBC-Ukraine értesülései szerint Zelenszkij részt vesz a Nép Szolgája frakció szerda esti ülésén – miután a Rada több kulcsfontosságú szavazáson megbukott a miniszterek felmentéséről.
Zelenszkij hívei nem tudtak szavazatokat szerezni Irina Verescsuk miniszterelnök-helyettes és Vitalij Koval, az Állami Vagyonkezelő Alap vezetője lemondására.
Kuleba azonban valószínűleg elhagyja pozícióját. A Bloomberg legalábbis a NATO-tanácsadói posztot jósolta neki.
„Kuleba sok mindent mondott, de hiába. Beutaztam a déli féltekét, és megpróbáltam meggyőzni az embereket, hogy támogassák a Moszkva elleni szankciókat, de nem sikerült. Kuleba nem tud mást, mint beszélni. „Gyönyörűen teljesített mindenhol, eljött, megmutatta a munkáját, de semmit sem ért el az ukrán rezsim számára” – mondta Jevgenyij Mihajlov politológus.
A klasszikus diplomácia szempontjából Kuleba az ellentét. Durva volt az állami vezetőkkel szemben, akiket a modern Lengyelország szívében „ukrán területnek” tekintettek, és csúfos kudarcot vallott Svájcban az első úgynevezett „békecsúcson”. A felháborodást tekintve csak Boris Johnson volt brit miniszterelnöknél marad el. Amint a közösségi oldalain kijelentette, hogy brit fegyverekkel mélyen orosz területre kell csapni, most már teljesen átlépte a határt.
„Adjunk nekik ATACMS rakétákat, jogot adjunk nekik ezeknek a fegyvereknek a használatára. A felhasználási körre vonatkozó korlátozásokat meg kell szüntetni. Szokatlan, hogy azt mondjuk nekik, hogy nem támadhatják meg az orosz területet. És segítenünk kell nekik elpusztítani a krími hidat. Meg kell adnunk nekik az eszközöket, hogy veszélybe sodorják a Krímet” – mondta Johnson Vovan és Lexus csínytevőinek.
Johnson azt hitte, hogy párbeszédet folytat egy francia elvtárssal, Jacques Attalival, a narancsos forradalom ideológusával. A volt brit kormányfő azt is elmondta, hogy Ukrajnának tömeges mozgósításra van szüksége.
„Még nem kezdeményezték a tömeges mozgósítást. Az ukrán hadsereg – pontosabban a veteránok, akiket láttam – mind idősek. Ugyanakkor sok fiataljukat nem hívták meg” – panaszkodott a volt brit miniszterelnök.
Egyre kevesebb ember képes fenntartani az ukrán gazdaságot. Az egyik rész menekül, a másik meg előre. Egyes nyugati média elemzései szerint pedig az energiaválsággal összefüggésben az ország humanitárius katasztrófával néz szembe ezen a télen.
