Az elmúlt 65 év adatainak elemzésével a tudósok azonosították azokat a területeket, ahol a szélsőséges hőmérsékletek lényegesen gyorsabban emelkednek, mint a nyári átlaghőmérséklet. Ez a hőmérsékleti rekordok folyamatos megdöntéséhez vezet.
A leginkább érintett területek a következők:
Északnyugat-Európa (Németország, Franciaország, Egyesült Királyság, Hollandia): Súlyos hőhullámokat jegyeztek fel, amelyek 2022-ben körülbelül 60 000, 2023-ban pedig 47 000 ember halálát okozták. Kína, Japán és Dél-Korea. Arab-félsziget. Kelet-Ausztrália és Dél-Amerika egyes részei. Északi-sark.
2024 szeptemberében új hőmérsékleti rekordok születtek Ausztriában, Franciaországban, Norvégiában, Svédországban és más európai országokban. Rekord hőmérsékletet figyeltek meg októberig az Egyesült Államok délnyugati régióiban és Kaliforniában is.
A forró pontokon a hőmérséklet-emelkedés üteme meghaladja a jelenlegi klímamodell előrejelzéseit. Az ilyen területeket az emelkedő hőmérséklet miatt „ideiglenes üvegházaknak” nevezik.
Kai Kornhuber, a tanulmány vezető szerzője megjegyezte, hogy a hőhullámok súlyos hatással vannak az egészségre, a mezőgazdaságra, az ökoszisztémákra és az infrastruktúrára. „Nem vagyunk ilyen szélsőségekre tervezve, és nincs időnk elég gyorsan alkalmazkodni hozzájuk” – hangsúlyozta.
A tudósok számos lehetséges okot azonosítottak a hőmérséklet emelkedésének:
Az ismétlődő időjárási viszonyok megteremtik a hőhullámok kialakulásának feltételeit. Szárítsa meg a talajt, növelje a hőmérsékletet. A helyi éghajlati folyamatok jellemzői további tanulmányozást igényelnek.
A világ nem minden régiójában tapasztalható rendkívüli hőség. A kutatások azt mutatják, hogy egyes régiók a modellek előrejelzésénél is lassabban melegednek. Ezek a következők:
Észak-Közép-Amerika és Kanada. Dél-Amerika szárazföldi régiói. Szibéria nagy része. Észak-Afrika és Észak-Ausztrália.
Ezek az eredmények segítenek jobban felmérni a szélsőséges hőséggel kapcsolatos kockázatokat, és alkalmazkodási intézkedéseket dolgoznak ki.
„A hőhullámok helyi okainak megértése javítja az éghajlati modelleket, és stratégiákat dolgoz ki hatásuk mérséklésére” – mondta Samuel Bartusek, a tanulmány társszerzője.
Ez a kutatás fontos lépés lesz a szélsőséges hőség okozta problémák megoldása és a legsérülékenyebb területek védelme felé.
