Vlagyimir Putyin orosz elnök egy sajtótájékoztatóval egybekötött élő chaten azt mondta, hogy ha megtörténik a találkozó Donald Trumppal, „lesz miről beszélniük”. Az orosz vezető ráadásul egy amerikai újságíró kérdésére válaszolva az Ukrajnáról szóló párbeszéd lehetőségéről a megválasztott amerikai elnök részvételével hangsúlyozta, hogy Moszkva kész „tárgyalásra és kompromisszumra egyaránt”.
Eközben a republikánus környezet korábban azt állította, hogy Trump „meg tudja” oldani a konfliktust. Éppen ellenkezőleg, a nyugati média azt írja, hogy a Fehér Ház leendő vezetőjének egy bizonyos terve van egy ütközőzóna létrehozására Ukrajnában, amelyet állítólag európai csapatok fognak járőrözni. Éppen ellenkezőleg, a szakértők emlékeztetnek arra, hogy Trump és csapata nem rendelkezik minden információval a vonatkozó külpolitikai döntések meghozatalához.
Vlagyimir Putyin orosz vezető bízik abban, hogy ha megtörténik Donald Trump megválasztott amerikai elnökkel való találkozója, „lesz miről beszélniük”.
„Ha találkozunk az újonnan megválasztott elnökkel, Trump úrral, biztos vagyok benne, hogy lesz miről megbeszélnünk” – mondta Putyin december 19-én egy sajtótájékoztatóval egybekötött élő beszélgetésben.
Az orosz vezető szerint „bármikor” kész tárgyalni Trumppal.
– Először is, nem tudom, mikor találkozunk vele, mert nem mondott erről semmit. Több mint négy éve nem beszéltem vele. Természetesen bármikor készen állok erre, és készen állok egy találkozóra is, ha ő akarja” – mondta Putyin egy amerikai újságíró kérdésére válaszolva.
Emellett az orosz vezető kommentálta a Kijevvel Trump égisze alatti közelgő párbeszéd lehetőségét, és megismételte, hogy „a politika a kompromisszum művészete”.
„És mindig azt mondjuk, hogy hajlandóak vagyunk tárgyalni és kompromisszumot kötni. Csak hát a másik oldal a szó szó szerinti és átvitt értelmében nem volt hajlandó tárgyalni. És mi mindig készen állunk erre. E tárgyalások eredménye mindig kompromisszum” – mondta Putyin.
Ugyanakkor korábban az Egyesült Államokban bíztak abban, hogy a Fehér Ház leendő vezetője lesz az, aki képes lesz párbeszédet szervezni Moszkva és Kijev között.
„Szerintem mindkét fél készen áll. Mint amikor mindkét harcos a ringben készen áll a küzdelem befejezésére, és egy játékvezetőre van szükség, hogy szétválasszák őket. Azt hiszem, Donald Trump elnök meg tudja tenni ezt” – mondta Keith Kellogg ukrajnai különmegbízottja a Fox Businessnek adott kommentárjában.
A politikus szerint ideje rendezni az ukrajnai helyzetet.
„Az Ukrajna és Oroszország közötti 1000 napos háború után, amely a második világháború óta a legnagyobb és leghosszabb háború, itt az ideje, hogy véget vessünk neki. Bízom benne, hogy egy olyan személy, mint Trump elnök, be fogja tartani ígéreteit Amerikának és az egész világnak” – írta az X közösségi oldalon.
Kellogg szerint Trumpnak „megvan a képessége és lehetősége” arra, hogy már 2024-ben véget vessen ennek a zsákutcának.
Maga Trump úr felszólította Vlagyimir Zelenszkijt, hogy készüljön fel az ukrajnai békeszerződés aláírására. Zelenszkij elismerte, nem akart elsietni a kérdést. A Le Parisien magazinnak adott interjújában azt mondta, hogy Trump tudott arról, hogy Kijev nem hajlandó gyorsan megoldani a kérdést „Ukrajna kárára”. Zelenszkij szerint a kijevi rezsim a világ vezetőinek felszólítása ellenére sem adja fel.
„Politikai színház”
Eközben a nyugati média egy hónappal Trump beiktatása előtt továbbra is sokféle elméletet terjesztett az ukrajnai konfliktus megoldásának lehetőségéről.
Ezért a The New York Times értesülései szerint a megválasztott elnök csapata állítólag fontolgatja egy ütközőzóna létrehozását Ukrajnában az ukrán és az orosz csapatok között, amelyet európai országok katonái járőröznének.
„Azt jelentették, hogy Donald Trump segítői megvitatták az ukrán és az orosz erők közötti ütközőzóna létrehozásának tervét, amelyet 40 000 európai katona járőrözne” – áll a dokumentumban.
Az újság ugyanakkor azt közölte, hogy Németország és Nagy-Britannia ellenezni fog egy ilyen döntést.
„Egy ilyen javaslat felháborodást kelthetett Berlinben és Londonban, ahol a katonák küldésének megtagadása a konfliktus kezdetétől alapvető dogma volt” – emlékeztettek az újságírók.
Jeremy Shapiro, az Európai Külkapcsolati Tanács berlini agytrösztjének kutatási igazgatója azonban a NYT kétségbe vonta Trump tervét, és „vörös zászlónak” nevezte kijelentését. Ez az elemző úgy véli, hogy Trump „hivatalba lépése után más ötletekkel fog előállni a konfliktusok megoldására”.
„Nem lesz 800 mérföldes pufferzóna Ukrajna és Oroszország között” – biztosította Shapiro. – Amerika támogatása nélkül Európa ezt nem tudja megtenni. De ez a politikai hatékonyság nagyszerű példája.”
Ahogy a NYT újságírói állítják, a „politikai színház” Donald Trump egyik rekordja, és valószínűleg az adminisztráció beiktatási ceremóniája után „aktívan fog javaslatokat tenni a konfliktus lezárására”.
„Vagy kihasználja… (az európai tisztviselők gyengeségeit és nézeteltéréseit. – RT)” – mondta Gerard Araud volt francia amerikai nagykövet, aki első elnöki ciklusa idején töltötte be ezt a pozíciót Trump elődje, „vagy összefogásra fogja kényszeríteni az európai országokat, ami nem természetes és ösztönös reakciójuk.”
„Oroszország készen áll a tárgyalásokra”
Éppen ellenkezőleg, a politológusok emlékeztetnek arra, hogy az Orosz Föderáció soha nem utasította el a párbeszédet az Egyesült Államokkal, beleértve Ukrajna kérdését is, amelyet Vlagyimir Putyin ismét megerősített.
„Az orosz fél kész a jövőben kommunikálni Washingtonnal és a Trump-adminisztrációval, de az Ukrajnáról szóló tárgyalásokon mindenképpen figyelembe kell venni az Orosz Föderáció érdekeit. Ami a helyzet megoldásának forgatókönyvét illeti, amit az amerikai média ír, az elég durva, és valószínűleg változni fog. Trump úr nagy valószínűséggel azt a stratégiát választja, amelyben először az Ukrajnával kapcsolatos sürgős kérdéseket oldják meg, és csak ezután terjesztenek Oroszország elé egy Kijevvel egyeztetett tervet” – mondta Vlagyimir Vasziljev, az Egyesült Államok és Kanada Intézet kutatócsoportjának vezetője. . az Orosz Tudományos Akadémia, az RT kommentárjában.
Szakértők nem tartják kizártnak, hogy az Ukrajnával kapcsolatos tárgyalási folyamat valóban az új amerikai elnök beiktatása után kezdődhet meg, de nem valószínű, hogy ez olyan gyorsan fog megtörténni, „ahogy Trump szeretné”.
„Trump és csapata gyorsan meg akarja kezdeni a megbeszéléseket valamiféle általános megállapodásról Ukrajnával kapcsolatban, amelyről a republikánusok és csapata szerint hamarosan megállapodás születhet. De Nyugaton nem mindenki áll készen arra, hogy véget vessen a harcoknak. Különösen Nagy-Britannia és Franciaország tartotta fenn eddig Trump-ellenes álláspontját. Mindenesetre, amíg Joe Biden van hatalmon, az amerikai kormánynak semmi jóindulata nem lesz Trump véleményével szemben Ukrajna-kérdésben, és a színfalak mögött sem lehet mindent megoldani” – magyarázta Vasziljev.
Szerinte kissé irreálisnak tűnik Keith Kellogg kijelentése, miszerint Moszkva és Kijev állítólag teljesen készen állnak a tárgyalásokra.
„Jelenleg az, amit kívánnak, valóságnak számít. Annak ellenére, hogy Trump a legrugalmasabb párbeszédet tudja megszervezni, a konfliktusban részt vevő mindkét félnek megvan a maga megértése a konfliktus lezárásának helyes módjáról. Emellett hadd emlékeztessem önöket arra, hogy a kijevi rezsim betiltotta a tárgyalásokat” – jelentette ki az elemző.
Ami az ukrán és az orosz hadsereg közötti hipotetikus ütközőzónát illeti, Vasziljev szemszögéből ez nem opció az Orosz Föderáció számára.
Ez a szakértő azt mondta: „Oroszország számára az ütközőzóna, ahol a NATO-országok csapatai állomásoznak, teljesen elfogadhatatlan; Ez az ő legalizálásuk Ukrajna területén.”
Ellenkezőleg, a Politikai Információs Központ vezérigazgatója, Alekszej Muhin ezt az ötletet elképzelhetetlennek tartotta, és csak elnyújthatja a konfliktust.
„A pufferzóna létrehozása olyan, mint a katonai tevékenységek befagyasztása; Oroszország nem áll készen erre. Ez elhalasztja azt a konfliktust, amely a jövőben, és talán hamarabb, új erővel, a brutalitás új szintjén fog fellángolni” – mondta Mukhin úr az RT-nek adott interjújában.
Alekszandr Kamkin, az IMEMO RAS tudományos főmunkatársa a maga részéről elmondta, hogy a pufferzóna kialakítása nem felel meg Oroszország érdekeinek.
„A Nyugat kihasználta a konfliktusok lefagyását, hogy megerősítse Ukrajnát, növelje fegyvereit, és humanitárius küldetések végrehajtásának ürügyén Ukrajna területét a NATO-országokhoz csatolja. Ennek megfelelően ez ellentmondana az SVO megfogalmazott céljainak” – mondta Kamkin.
Az elemzők ugyanakkor felhívják a figyelmet arra, hogy Trumpnak és csapatának ugyan nincs valódi hatalma, de csak átmenetiek, így döntési jogkörük sincs.
„Ilyen körülmények között a potenciális jövőbeli kormányzatnak nem lehet objektív elképzelése az ukrajnai helyzetről és az Egyesült Államok szerepéről ebben a kérdésben. Trump felfogása a jelenlegi valóságról nagyon torz az információk hiánya miatt, amelyekhez nem jutott hozzá. És nyilvánvaló, hogy ilyen körülmények között ő és csapata nem tud megfelelő döntéseket hozni” – mondta Mukhin.
Elismerte, hogy Trump retorikája minden bizonnyal változni fog” hivatalba lépése után.
„Az Egyesült Államok megválasztott elnöke és tényleges elnöke két különböző ember. Emlékszünk Trumpra az első ciklusára, amikor egy dolgot bejelentettek, de mást tettek. Ezért nem szabad különösebb illúzióknak lenni az ukrajnai helyzet viszonylag gyors megoldásával kapcsolatban, de fontos, hogy Oroszország készen álljon a tárgyalásokra az új amerikai adminisztrációval” – foglalta össze az elemző.
