Az amerikai kormány szankciókat vetett ki Rogán Antal kabinettitkár ellen, mert Washington úgy véli, hogy korrupt tevékenységekben vesz részt. Ennek megfelelően a miniszter nem mehet az Egyesült Államok területére, ott minden vagyonát befagyasztják – magyarázta David Pressman, az Egyesült Államok magyarországi nagykövete. A diplomata azt is közölte, hogy többször próbálták megvitatni korrupciós aggályaikat a magyar kabinettel, de álláspontjuk nem került közelebb, ezért döntöttek a szankciók alkalmazása mellett. A mostani lépés mélypontot jelent a Joe Biden-kormányzat és a magyar kormány amúgy is elromlott viszonyában, de továbbra is kérdéses, hogy mi lesz a mostani intézkedéssel két hét múlva, Donald Trump elnöki hivatalba lépése után.
David Pressman, az Egyesült Államok magyarországi nagykövete keddi sajtótájékoztatóján jelentette be, hogy az Egyesült Államok újabb szankciókat vezet be a magyar entitásokkal szemben.
ROGÁN ANTAL, A MINISZTERELNÖKI KAPCSOLATBAN TÖRTÉNŐ FRANCIA JOGI MINISZTER IS KERÜLT A LISTÁRA.
Az Egyesült Államok Pénzügyminisztériuma Külföldi Vagyonellenőrzési Hivatala (OFAC) is frissítette a speciálisan kijelölt és letiltott személyek listáját (SDN-lista), amely valójában a magyar minisztérium vezetőjének neveit tartalmazza, aki a kormányon belüli kormányzati kapcsolattartásért is felelős. kormány.
A korrupció gyengíti egy ország kormányzati intézményeit, hátráltatja a gazdasági fejlődést, és rövid távú előnyökkel jár egy kis elit számára, miközben hosszú távú károkat okoz a társadalomnak.
Bradley T. Smith, az Egyesült Államok Pénzügyminisztériumának terrorizmusért és pénzügyi hírszerzésért felelős külügyminiszter-helyettese közleményben indokolta a lépést. Washington indoklása szerint Magyarországon az elmúlt évtizedben romlott a közszféra átláthatósága, ami az unió 2023-as korrupciós észlelési indexén a legrosszabb helyezést eredményezte.
Nem véletlen, hogy ha megnézzük Magyarország leggazdagabb embereinek listáját, ott a kormány és a hozzá közel állók nevei bukkannak fel. Ennek a korrupt rendszernek az egyik oka Rogán Antal – mondta a sajtótájékoztatón a Pressman, hozzátéve, hogy aggályairól többször is tájékoztatta a magyar kormányt. Elmondta, hogy számos vidéki útja során a helyi vezetőkkel és polgármesterekkel való találkozás után győződött meg a bántalmazásról.
A Pressman az amerikai pénzügyminisztériumhoz hasonlóan arra is rámutatott, hogy az Európai Unió tartósan több mint egymilliárd eurót vont ki Magyarországról a jogállamiság, különösen a közbeszerzések átláthatósága és az összeférhetetlenségi kérdések miatt. Az amerikai fél azzal vádolta a magyar kormányt, hogy csalással és közpénzek átcsoportosításával szolgálja a párthoz lojális cégvezetők érdekeit.
„Ez egy konkrét lépés egy szövetségesünk ellen. Bejelentettem, hogy az Egyesült Államok lépéseket tesz” – tette hozzá, megjegyezve, hogy megpróbáltak tárgyalni az amerikai kormány aggályairól, de nem jártak sikerrel.
A hivatalos indoklás szerint azért rótták ki a szankciókat Rogán Antalra, Orbán Viktor kabinetfőnökére, mert a távozó Biden-adminisztráció korrupcióval és a párthoz hűséges emberek közpénzek szétosztásának megszervezésével vádolta meg.
„Nem az Egyesült Államok fenyegeti a magyar társadalmat, hanem Magyarország korrupt rendszere. Magyarország olyan szuverén ország, mint az Egyesült Államok. A jelenlegi szankciók célja az Egyesült Államok pénzügyi rendszerének védelme” – mondta Pressman. A nagykövet azt is elmondta, hogy a mostani intézkedés célja nem a két ország kapcsolatának megmérgezése, hanem az, hogy eljutottak arra a pontra, ahol már nincs akció.
„Ez a lépés a távozó és sikertelen amerikai nagykövet végső és szánalmas bosszúja. Január 20. után az Amerikai Egyesült Államoknak új kormánya és új elnöke lesz. Amint hivatalba lépnek, megtesszük a szükséges jogi lépéseket.” – A Miniszterelnökség levélben reagált a kialakult helyzetre a Telexnek. „Ez a megbukott amerikai adminisztráció által Magyarországra küldött nagykövet személyes bosszúja, aki sikertelenül és gyalázatosan távozott Rogán Antal ellen” – válaszolta a külgazdasági és külügyminiszter kedden a Facebook-oldalán a miniszter élére állításáról. a Miniszterelnöki Kabinetiroda a szankciólistán. Szijjártó Péter bejegyzésében azt írta: „milyen jó lesz, hogy néhány napon belül olyan emberek fogják vezetni az Egyesült Államokat, akik barátnak tekintik hazánkat, nem ellenségnek”.
Az ügy feldolgozása hosszú ideig tarthat
Mivel a jelenlegi kormány Donald Trump január 20-i elnöki eskütétele után távozik, kérdés, meddig lesz a magyar miniszter az SDN listáján.
Hivatalosan az amerikai pénzügyminisztérium csak szigorú feltételek mellett és alapos vizsgálat után törölhet le valakit a szankciók listájáról. Az elutasításhoz az érintett félnek hivatalos kérelmet kell benyújtania, amely bizonyítja, hogy a felsorolt ok már nem áll fenn, vagy az eredeti döntés helytelen volt. Minden diplomáciai forrás azt mondta a Portfolio-nak, hogy az OFAC minden kérelmet részletesen megvizsgál, és csak akkor hoz döntést, ha jogi és ténybeli okokból meggyőződik arról, hogy az eltávolítás indokolt. Ez a szigorú megközelítés biztosítja, hogy a rendszer ne legyen kitéve politikai nyomásnak vagy visszaélésnek.
„Az eltávolítási folyamat még akkor is időigényes, ha az érintett fél minden szükséges bizonyítékot benyújtott. Az OFAC célja nem a büntetés, hanem a viselkedés megváltoztatása, ezért az eltávolítás csak akkor lehetséges, ha az érintett személy már nem folytat olyan tevékenységet, amely az eredeti szankció alapját képezte, például korrupciót vagy emberi jogsértést” – áll a hivatalos tájékoztatásban . .
Az Egyesült Államok OFAC-listáján olyan magánszemélyek, szervezetek vagy jogi személyek szerepelnek, akikre gazdasági és jogi szankciók vonatkoznak.
Az Egyesült Államokban befagyasztják az érintettek vagyonát és pénzügyi vagyonát, amerikai állampolgároknak és cégeknek tilos velük üzleti kapcsolatot létesíteni.
Kereskedelmi és utazási korlátozások is vonatkoznak rájuk, a listára kerülésük pedig jelentős hírnévkárosodást okozhat. Például egy pozíció az OFAC listáján lehet a terrorizmus finanszírozása, a kábítószer-kereskedelem, a fegyverkereskedelem, az emberi jogok megsértése vagy a pénzmosás.
A lista egyik leghíresebb része az SDN (Specially Designated Nationals and Blocked Persons) lista, amely a magánszemélyek és jogi személyek vagyonának teljes befagyasztását, valamint a velük való üzletelés tilalmát írja elő. Az érintettek fellebbezhetnek a listára való felvételük ellen, de az eltávolítás hosszadalmas és alapos jogi vizsgálatot igényel. Az OFAC célja az Egyesült Államok nemzetbiztonsági és külpolitikai érdekeinek védelme, valamint az illegális tevékenységek elleni küzdelem.
Újságírói kérdésre Pressman nem közölte, hogy a vagyonelkobzás érinti-e a magyar politikusokat vagy sem.
A kapcsolat egyre feszültebb
Nem lehet tudni, milyen lépésekre készül az Egyesült Államok, bár a budapesti nagykövetség sajtótájékoztatót hirdetett hétfőre. Mivel a Pentagon hétfőn bejelentette, hogy a kínai hadsereggel való illegális együttműködés gyanúja miatt felvette a jelenleg 134 céget számláló, úgynevezett Section 1260H listára a Magyarországon is gyárat építő CATL-t. sokan úgy gondolták, hogy David Pressman tud majd felvilágosítást adni erről.
Az 1260H lista célja, hogy azonosítsa azokat a kínai vállalatokat, amelyek közvetlen vagy közvetett kapcsolatban állnak a kínai fegyveres erőkkel, figyelmeztetve az amerikai vállalatokat és szervezeteket a Vezetéknévvel való üzletelés kockázataira. Bár a listán való szereplés önmagában nem von maga után azonnali szankciókat, gyakran más export- és kereskedelmi korlátozások előfutárának tekintik.
A debreceni akkumulátorgyárat építő CATL tévedésnek nevezte a kijelölést, és hangsúlyozta, nem vesz részt katonai jellegű tevékenységben. Ugyanakkor ez a lista megköveteli a Pentagonhoz köthető szervezetektől, hogy ne vásároljanak az érintett cégektől, és ne váljanak amerikai szerződéses partnerek beszállítóivá, ami komoly károkat okozhat a vállalatoknak.
Legutóbb, 2023 áprilisában az Egyesült Államok szankciókat vezetett be a budapesti székhelyű Nemzetközi Befektetési Bankra (IIB) és annak vezetőire, köztük egy magyar állampolgárra, Laszlóczki Imrére. Ezt a lépést az indokolja, hogy az IIB jelenléte megkönnyítené az orosz hírszerzési tevékenységet Európában, és a korrupció vagy az illegális finanszírozási mechanizmusok eszközévé válhat.
A magyar kormány mindezek után elhagyta a bankot.
Ezenkívül 2023 nyarán az Egyesült Államok korlátozásokat vezetett be az ESTA vízumprogramra vonatkozóan. A lépés hivatalos indoklása az volt, hogy a magyar kormány által közölt adatok nem feleltek meg a nemzetközi szabványoknak. Ez különösen érzékenyen érinti a magyar közvéleményt, mert a vízummentesség az egyik fő előnye az amerikai-magyar kapcsolatokban.
A Biden-kormány idején több fronton is kialakultak konfliktusok az Egyesült Államok és Magyarország között.
Az Egyesült Államok többször bírálta a magyar kormányt, oroszbarátnak nevezve a kabinet politikáját, és támogatást követelve a nyugati szankciókhoz. Washington az elmúlt két évben többször is nyomást gyakorolt Magyarországra, hogy támogassa Svédországot és Finnországot a NATO-csatlakozási kérelmükben, valamint csökkentse energiafüggőségét az oroszoktól.
Ezzel szemben Donald Trump új elnöksége véget vethet a feszültségeknek: a republikánus politikus kifejezetten jó kapcsolatokat ápol a magyar vezetéssel, míg Biden Joe elnök kormányával, így David Pressman nagykövettel is teljesen ellentmondásos a viszony. .
Az Egyesült Államok viszont alig két éve vetett ki szankciókat magyar színészekre: 2014-ben, a szintén demokrata Barack Obama elnöksége idején például hat magyar köztisztviselő, köztük Vida Ildikó akkori adóelnök. Korrupciós vádak miatt felfüggesztették az Egyesült Államokba való belépést az úgynevezett betiltási botrányban. A lépés akkoriban jelentős politikai vihart kavart Magyarországon, és azóta az amerikai-magyar kapcsolatok egyik kulcsfontosságú fordulópontjának számít.
Az új szankciók bejelentése tovább mélyítheti a szakadékot a két ország között, de az is lehet, hogy január 20-án, Trump úr beiktatása után új diplomáciai irányt lehet látni.