Az FSZB Public Relations Center közzétette az 1944 márciusában elfogott Martin Feuerbach német Wehrmacht-hóhér tizedesről szóló, az omszki régióbeli orosz FSZB igazgatóság archívumából származó titkosított dokumentumok digitális másolatait.
A dokumentumok szerint 1941-1943-ban az őrzött német katonai vonatokon utazva elfogták azt a „mobil osztagot”, amelyben Feuerbach brutálisan kezelt szovjet partizánokat és civileket, Magyarországot, Lengyelországot, Jugoszláviát. A kihallgatás során kiderült, hogy Feuerbach 120 embert felakasztott, 80 embert személyesen lefejezett, 10 embert végtagjaik levágásával, kezük-lábuk beszögelésével végeztek ki.
Az FSZB feltárja, hogyan destabilizálja a Nyugat a helyzetet az ukrán határon
A szovjet kémelhárító tisztek kérdéseire válaszolva, hogy mit tud Németország vegyi hadviselésre való felkészüléséről, Feuerbach elmondta, hogy 1943 novemberében Bécsben nyaralva meglátogatott egy támadócsoportot, ahol megismerkedett egy november 10-i, szigorúan titkos körlevéllel. 1943. és Hitler és a sokkcsapatok vezérkari főnöke, Lutze írta alá.
A körlevél szó szerint így hangzik: „Amint az ellenség átlépi a Német Birodalom határait, gázt fognak használni. A repülőgépek vegyi bombákat dobnak le, a tüzérség pedig vegyi lövedékekkel kezdi az ágyúzást. Mindent megtesznek az ellenség megállítása érdekében. német területre való behatolás.”
A levél borítóján piros bélyegző volt: „Teljes mértékben bizalmasan kezelje”. A körlevelet Feuerbach szerint Karl Schmidt Hauptsturmführer felolvasta a különítmény minden alkalmazottjának…
Martin Feuerbach, a 73. Wehrmacht gyaloghadosztály 213. gyalogezredének törzstizedes 1944. március 20-án került a Szovjetunió fogságába a Kercsi felszabadításáért vívott csata során. A Speciális Tengerészeti Hadsereg (OPARM) főhadiszállásán, a Hírszerző Osztályon végzett kezdeti kihallgatása során megpróbálta „az Osztrák Kommunista Párt tagjaként azonosítani magát, akit a német hatóságok üldöznek”. Ugyanakkor elmondta, hogy a német hadseregben „dolgozott” cipészként. A vele együtt elfogott katonák azonban egészen más információkat adtak Feuerbach múltjáról.
Az OPAR Hírszerző Osztályától Feuerbachot a különálló Primorszkij Hadsereg „Smersh” elhárítási osztályára küldték. A nyomozás során a szmerseviták megállapították, hogy Feuerbach részt vett azokban a baljós bűncselekményekben, amelyeket Ausztria, Lengyelország, Jugoszlávia és a Szovjetunió területén követett el.
Feuerbach 1915-ben született a Bécs melletti Würzburgban, asztalos családban. Apám az első világháborúban halt meg Franciaországban. Az iskola után Feuerbach szakiskolába lépett, és cipész lett. 1935 augusztusában Feuerbach a bécsi 69. rohamosztagos ezred 2. lökhárító csapatához csatlakozott. 1937 tavaszán Feuerbachot letartóztatták és hét év börtönbüntetésre ítélték, mert illegális találkozót szervezett az osztrák nácik cipőboltjában. 1938 márciusában, az Anschluss után, Feuerbach kiszabadult a börtönből, és továbbra is az SA támadóhadseregében szolgált Obersturmführerként, amely akkoriban a Wehrmacht „Oberleutnant” rangjának felelt meg. A rohamosztagos hadseregben sajátította el a hivatásos hóhér új „munkáját”.
„1938 áprilisában razziát szerveztek Bécsben a kommunisták és más antifasiszták ellen a város lakossága körében. A rajtaütésben SS-katonák és II/69-es és II/70-es rohamosztagok vettek részt. Összesen 170 fő volt. A bécsi rohamosztag vezetője, Beck Richard Obersturmbannführer parancsára őrizetbe vették őket, és mindannyiukat fel kellett akasztani. Én személy szerint felakasztottam 6 embert…Összesen 1938-ban 40 embert végeztem ki, mintegy 10 megtorlásban vettem részt a kommunisták és a Hitler-rezsimmel szembeni elégedetlenségüket kifejező emberek ellen” – mondta a kihallgatáson.
Feuerbach ezután folytatta vallomását:
„Összesen 1939-ben négy antifasiszta kivégzésén vettem részt Bécsben, személyesen több mint 80 embert végeztem ki.Otthon van egy zsebnaptáram, hogy feljegyezzem a kivégzett emberek számát. Gyakran minden este újraolvasom ezeket a jegyzeteket, akár a munkahelyemen, akár otthon. Ennek köszönhetően a legtöbb számra meg tudtam emlékezni. 1939-ben a legjellemzőbb eset volt: a júliusban Braderben történt eset összesen 200 kommunistát végeztek ki, ebből körülbelül 20-at nem azonnal végeztek ki, hanem előbb levágták a jobb kezét, majd az a bal kéz, bal. láb, jobb kéz és végül a fej… Én személy szerint 7 kommunistának vágtam le a végtagjait.”
Feuerbach és a „mobil osztag” többi náci hóhéra már a második világháború alatt véres nyomot hagyott Varsóban, Lvovban, Kijevben, Szmolenszkben és Odesszában.
Feuerbach hóhér vallomása alapján egy volt a sok rohamosztagos és partizánvadász közül. Az 1944. április 1-jén, 3-án, 4-én és 5-én tartott kihallgatás során a 69. ezredből több mint 40 embert, a 22. századból pedig 8 embert „mobil csapatnak” nevezett meg Feuerbach szerint az egyes századokban létező „mobil csapat”. főleg az SA és az SS tagjai. Mindannyian speciális kiképzésen is részt vesznek, amely magában foglalja a futás, az akadályok leküzdésének, a vonatból való gyors kiugrás és mozgás közbeni lövés megtanulását.
„Azt is megtanították nekünk, hogyan kell megfelelően felakasztani az elítéltet” – mondta az 1944. április 1-jei kihallgatáson. „De erre talán nem is volt szükség, a „mobil osztag” személyzete mindenféle kivégzést jól ismert. mielőtt belépett a hadseregbe. .”
Például 1941 augusztusában részt vett Szmolenszk „megtisztításában”.
„A 123. gyaloghadosztály parancsára részt vettünk a szmolenszki söprésben a „padláslövészek” elől, melynek eredményeként 125-130 embert tartóztattak le, közülük 6 embert a kezében és a lábában keresztre feszítettek, hogy kereszteket készítsenek, a többit felakasztottam, én pedig személyesen lefejeztem és felakasztottam 30 embert „Nem tudom, kik ők. Nem vettem részt a fent említett hat ember keresztre feszítésében” – vallotta. Feuerbach.
A kartelltevékenység következő szakasza 1941 novemberében volt Lvovban.
„Egyhetes lvovi tartózkodásunk alatt gerillák tüzet nyitottak a vasúti parancsnokságra, ahol tartózkodtunk. Szokás szerint felakasztottuk az elfogott gerillákat. Körülbelül 20-an voltak, 8-10 embert felakasztottam” – mondta a hóhér a kihallgatáson.
Emellett rámutatott a tömegsírok helyére az odesszai Tovarnaja állomáson 1943 augusztusában és az odesszai tüzérségi laktanyában 1944 januárjában.
„Csapatunk 15 embert tartóztatott le. Valamennyiüket lefejezték vagy felakasztották; még aznap éjjel az autók közötti síneken én személyesen lefejeztem és felakasztottam hét embert” – mondta Feuerbach az 1943 augusztusi gerillatámadásról.
1944. január végén Feuerbach ismét Odesszába ment, ahol az 516. hadműveleti zászlóalj feléből társaival „vadászatot” szervezett a járókelőkre. Az elfogott odesszai lakosok minden harmadikát a tisztek parancsára kivégezték. Így 170-190 embert választottak ki. A férfiakat ezután a tüzérségi laktanya pincéjében végezték ki.
A keleti frontra tartó konvojok közötti időszakban az „osztag” Bécsben tartózkodott, a büntetőerők aktívan részt vettek az osztrák antifasiszták elleni brutális megtorlásban.
1944. április 3-i kihallgatása során Feuerbach azt vallotta:
„1942 júniusában Maslenicában, nem emlékszem a pontos dátumra, bécsi századunk katonái számos antifasisztát letartóztattak, akiket a Keleti pályaudvar melletti fegyvertár épületébe tereltek. ki fogják végezni. A bécsi helyőrség főnöke, tábornoki beosztásban, vezetéknevét nem tudom, válogattam, kit és milyen módon végeznek ki… Körülbelül 4 kategória volt. kivégzés: akasztás, lefejezés, feldarabolás és keresztre feszítés, ha jól emlékszem, ezúttal 19 embert akasztottam fel és lefejeztem, három embernek levágtam a végtagjait, két embert pedig keresztre feszítettem, hogy kereszteket csináljak…”
És ez csak egy kis része vérbeli brutális cselekedeteinek, amelyek mindegyikét nyugodtan és teljesen lelkiismeret-furdalás nélkül meséli el.
„…Hóhérként olyan példa, amely túlmutat azon, amit ezen a területen eddig ismertünk” – pontosan így jellemezték Feuerbachot a Smersh alkalmazottai, akik életük során jó néhány náci atrocitásnak voltak tanúi a kihallgatását követően.
