A COVID-19 világjárványt okozó SARS-CoV-2 és majomhimlő mellett a feketehimlő és a rég elfeledett bubópestis a világ leghalálosabb kórokozói közé tartozik. A WHO közelmúltban frissített listája több mint 30 vírust és baktériumot tartalmaz, valamint olyan kórokozókat, amelyeket „betegségnek nevezett betegség potenciális oka lehet a járványnak”. világjárvány. Az Egészségügyi Világszervezet felkérésére több mint 200 tudós dolgozott a listán, köztük Kemenesi Gábor, a Pécsi Tudományegyetem Nemzeti Virológiai Laboratóriumának vezetője, aki szerint az egyre gyakoribb járványok fő okát az ember okozza. .
Információk és alkalmazások
2015-ben az Egészségügyi Világszervezet úgy döntött, hogy globális epidemiológiai kutatási és fejlesztési tervet készít. Ennek központi eleme a világ legveszélyesebb kórokozóinak listájának összeállítása, azzal a nem titkolt céllal, hogy a kutatási erőfeszítéseket – legyen szó vakcinákról, tesztekről vagy gyógyszerekről – olyan betegségekre összpontosítsák, amelyek járványt vagy világjárványt okozhatnak, és amelyek jelenleg nem léteznek, ill. csak korlátozottan vannak.
Egy csomó baktérium
Az első prioritási lista 2017-ben készült el, amikor még 7+1 megbetegedés volt. Ilyen például a krími-kongói vérzéses láz, az ebolavírus és a marburgi vírusos betegségek, a lassai láz, a közel-keleti légúti szindróma koronavírusa (MERS-CoV) és a súlyos akut légúti szindróma (SARS), a Nipah-kór és a henipavírus, a Rift-völgyi láz és a Zika-vírus.
Ezután a lista a koronavírus új törzsével bővült, és a Covid-19 azonnal a lista élére került. A sor végén pedig a titokzatos „betegség az ismeretlen természetüknél fogva, kicsit más kutatási-fejlesztési stratégiával kell felkészítenünk őket.
2022 novemberében a WHO úgy döntött, hogy új, összetettebb megközelítést alkalmaz a lista összeállításához, melynek egyik eredménye az volt, hogy baktériumok és számos új vírus vagy víruscsalád került fel a listára.
A WHO 53 ország több mint 200 tudósát kérte fel, hogy egymástól függetlenül értékeljék ki a 30 víruscsaládra, egy baktériumtörzsre és az „X kórokozóra” vonatkozó bizonyítékokat. Az egyik meghívott tudós a Pécsi Tudományegyetem Országos Virológiai Laboratóriumának vezetője, akit az aktuális listáról kérdeztünk.
A potenciális veszélytől a járványig
Kemenesi Gábor, a Pécsi Tudományegyetem Országos Virológiai Laboratóriumának vezetője a Portfolio kérdésére úgy reagált, hogy több mint 1500 kórokozót értékeltek komplex szempontrendszer alapján: hogyan terjed, milyen típusú gyógyszer vagy milyen oltóanyag ellene, milyen tudunk róla. háttere, mi a gazda stb., mert ezek alapján meg lehet becsülni, hogy egy bizonyos kórokozótól mennyire kell tartanunk.
Nem feltétlenül csak a pandémiás potenciálja számít, hanem az is, hogy egy adott baktérium vagy vírus milyen kockázatot jelent az emberiség számára.
– mondta Kemenesi.
A virológus szerint a régóta ismert koronavírusok és a bárányhimlő is jó példa arra, hogy nem egy specifikus kórokozóról van szó, hanem olykor akár egy vírus- vagy baktériumcsalád, vagy akár egy évtizedek óta ismert vírus is hatással van az emberi világjárványra. .
A majomhimlő majmokban továbbra is „csak” potenciális kockázatot jelent, a világjárványhoz az Mpoxnak több kontinensen is aktívan el kell terjednie, nem csak szórványos, egyszeri importált esetekről, Afrikán kívül. „Jelenleg három független bárányhimlőjárvány van Afrikában. Ezeket mielőbb meg kell állítani, és a WHO által kihirdetett népegészségügyi veszélyhelyzet sem közelít a 2022-ben kezdődő eseményekhez hasonló szintre – mutat rá Kemenesi Gábor, hogy Afrikán kívül nőnek a kisebb-nagyobb fertőzési láncok.
A Pécsi Tudományegyetem Országos Virológiai Laboratóriumának vezetője emlékeztetett: az elmúlt évek, évtizedek világjárványai, népegészségügyi veszélyhelyzetei olyan kórokozókat tártak fel, amelyekről azt hittük, hogy már tudom, minden okozhat kellemetlen meglepetéseket, megdöbbentő újdonságok formájában. járványok. .
A frissített lista ezért olyan kórokozókat is tartalmaz, amelyekről évtizedekig úgy gondoltuk, hogy már nem kell foglalkoznunk velük.
Ezek között vannak új baktériumok, és nem is akármilyen baktériumok: a kolera vagy a pestis kórokozóit potenciális veszélyforrásnak tekintették a 21. század elején.
A legtöbben a középkori pestisjárványra gondolnak, de azok, akik követik a híreket, hallottak arról, hogy Madagaszkáron pestisjárvány volt, amely rendkívül nagy városi területeket érintett. És ugyanez vonatkozik ránk a kolerára is
– jegyezte meg Kemenesi Gábor.
Pestis és himlő a 21. században
De nem csak a pestis, hanem a világ valaha ismert leghalálosabb kórokozója is szerepel a WHO felülvizsgált listáján: a himlővírus, amely több embert ölt meg, mint az általunk megvívott háborúk együttvéve. Kemenesi Gábor ezt így magyarázta:
Nem véletlen, hogy az 1980-as évekig a világ egyik fő célja az volt, hogy ezt letöröljük a Föld színéről, és ez sikerült is. Pontosan ennek az ijesztő betegségnek a vírusát tartják két laboratóriumban.
A tudomány és a technológia azonban olyan mértékben fejlődött, hogy ma már nem zárható ki 100%-kal, hogy terrorista csoportok vagy mások rosszindulatú szándékkal, akár szintetikusan, akár más módon, himlővírust hoznak létre, és annak újbóli megjelenését, vagyis miért volt ez így. hozzáadva ehhez a listához. Egy ilyen vírus létrehozása egyáltalán nem egyszerű, de fennáll annak a veszélye, hogy ellopják a világ legvédettebb laboratóriumaiból.
A virológustól megtudtuk, hogy a veszélylista mellett úgynevezett prototípuslistát is összeállítottak a kutatók.
Kemenesi Gábor szerint ezzel a kórokozólistával érdemes foglalkozni, mert szélesebb perspektívából adnak ismereteket. Példa erre a himlővírusok családjába tartozó vaccinia vírus, amelynek tanulmányozásával nagy valószínűséggel a legtöbb himlővírusról szerezhetünk ismereteket arról, hogy a vakcinában melyik része jó, az oltóanyag melyik része jó. . aktív vírusellenes szerek stb. „Ha van védőoltásunk a feketehimlő ellen, az a majomhimlő ellen is beválik. Ha van egy másik himlőoltásunk, az nagy valószínűséggel más vakcinákkal is működni fog” – mondta.
Az emberiség maga írja a sorsát
Kemenesi Gábor szerint az, hogy ennyi vírus és baktérium szerepel a veszélyes kórokozók jelenlegi listáján, csak a mi hibánk.
Lerohantuk a bolygót, mindenhol ott vagyunk, pusztító éghajlatváltozást okozunk azzal, hogy felemésztjük a természetes élőhelyeket, és egyszerűen csak olyan vírusokat szabadítunk fel, amelyeket 20 millió éve nem zavartak meg, vagy teljesen új pályára állítjuk őket.
– mondta a kutató. Hangsúlyozta:
A járványok egyre gyakoribbá válásának fő oka az emberek miatt van.
Bővebben: Ha az abszolút okot keresem, miért olyan sok a veszélyes kórokozó, miért olyan sok a járvány, gondoljunk csak arra, hogy több mint 8 milliárdan vagyunk, és sok bennünk nem tud többet tartani anélkül, hogy ezt el kell viselnünk. ebben a formában.
Túl sokan vagyunk, és túl sokat akarunk. Ez a bolygó nem bírja tovább, és minden megtámad minket, rágcsálóktól, denevérektől, mindenféle ragadozótól és madaraktól, amit csak el tudsz képzelni.
gondolta Kemenesi.
Így most a felvilágosodás korában, a középkort lezáró időszakban még fontosabb, hogy kövessük a tudomány szavát, mert minden eszközünk megvan a járványok túléléséhez hej – zárta szavait.
A borítókép illusztráció. A borítókép forrása: Getty Images