A budapesti pénzügyminiszteri találkozó minden tekintetben sikeresnek mondható, mind a résztvevők számát, mind a találkozókon elhangzott tartalmat tekintve – tudta meg Varga Mihály pénzügyminiszter a pénzügyminiszteri tanácskozást követő sajtótájékoztatón. A Gazdasági és Pénzügyi Tanács (Ecofin) pénteken Budapesten.
Varga Mihály elmondja, hogy a magyar elnökség akadályozására kreatív ötletek hangzottak el, de ennek ellenére minden tagállam és a legtöbb tagország jegybankja képviseltette magát a felsőbb szinteken. Itt jelen vannak az IMF, az OECD, az EBRD, az EIB és más vezető pénzintézetek vezetői.
Kiemelte, hogy a legfrissebb adatok szerint Európa le van maradva a világ többi régiója mögött.
Az EU éves növekedése jelenleg rendkívül gyenge, fél-egy százalék körüli. Az Egyesült Államok gazdasági növekedési üteme körülbelül ötszöröse az EU-énak, Kínáé pedig ennek körülbelül tízszerese. És ezek a számok azt is mutatják, hogy a világgazdaságban Európa szenvedte el leginkább a háború negatív hatásait – mutatott rá.
Kifejtette: a magyar elnökség minden témát Európa versenyképességének erősítése szempontjából mérlegel, így az egymást követő elnökség prioritásai ehhez az alapvető kérdéshez kapcsolódnak. Ezek a prioritások az európai védelempolitika, az Unió bővítése, az illegális migráció megfékezése megfelelő határvédelemmel, a súlyos demográfiai problémák kezelése, az egyenlőtlenségek megszüntetése, a belső területi egyenlőség, valamint az agrárszektor védelme és a megfelelő stratégia kidolgozása – sorolta.
A miniszter szerint a tanácskozás első témája a zöld átalakulás, a 2050-re kitűzött zéró szén-dioxid-kibocsátás céljának elérése. Becslések szerint ehhez a koronavírus-járvány előtti időszakhoz képest megduplázódik a kiadás. A források bővítésének egyik kézenfekvő módja az emberek megtakarításainak készpénzben vagy folyószámlára történő átutalása.
A miniszter kiemelte: Magyarország tapasztalatai különösen pozitívak az adósságkezelésbe való vonzással kapcsolatban. A magyar családok adósságállománya a 2010-es kormányváltáskor még csak 3 százalék volt, ma pedig 21 százalék, ami jelenleg a legmagasabb arány Európában. Ugyanakkor az adósságfinanszírozásban a külföldi hitelezők 65 százalékos részesedése is 40 százalék alá esett.
Hozzátette: többletfeladatként szóba került az átláthatóbb klímapolitikai intézkedések bevezetése és az európai energiapiac egységesítése.
A második téma Európa elöregedésének megelőzése, mivel ez kihívást jelent a versenyképesség és a pénzügyi stabilitás számára egyaránt. Ez a probléma kivétel nélkül minden EU-tagállamot érint. Az öregedési folyamat negatív hatással van a termelékenységre, beleértve az egyre nagyobb nyugdíjkifizetéseket is. Ez veszélyezteti az adósság pénzügyi életképességét és zavarja a munkaerőpiacot – fejtette ki a miniszter, a magyar családpolitikai rendszert említve példaként a probléma megoldására. Mint mondta, Magyarország a legfrissebb, 2022-es adatok szerint már a 6. helyen áll az EU-ban a születések számát tekintve, míg 15 évvel ezelőtt az utolsó helyen, a 27. helyen állt az ország.
A minisztérium vezetője elmondta: A harmadik téma az alacsonyabb jövedelmű országok támogatása az adósságkezelésben. Ez a cél teljes mértékben összhangban van azzal a magyar állásponttal, hogy a problémát nem a migráció támogatásával kell Európába vinni, hanem a megoldást oda kell hozni, ahol a probléma ered. Mert itt főleg az elmaradottabb régiók országairól van szó, például afrikai országokról, amelyek ma már az Európába migránsokat küldő országok között szerepelnek. Magyarország mindig is azt vallotta, hogy a tömeges migráció csak fokozza a problémákat. Magyarország álláspontja szerint a demográfiai csökkenés okozta gazdasági kihívásokat nem a migrációval, hanem a családpolitikával kell megoldani.
