A cikkek tükrözik a szerzők észrevételeit, nem feltétlenül egybeesnek a befektetési kategória szerkesztőségével. Ha kommentálja ezt a témát, küldje el cikket az édeeny@portfolio.hu címre.
A közzétett cikkek itt olvashatók.
Colombia
2023 -ban 17,15 milliárd FDI folyik Kolumbiába. Ugyanebben az év első felében a projektek majdnem 1,3 milliárd dollárt kaptak. Legtöbbjük az Egyesült Államokból származik; Az amerikai főváros az összes FDI egyharmadát jelenti. A második legfontosabb FDI -partner az Egyesült Királyság (21%, beleértve a karibi térségben a karibi kereskedelem 21%-át), majd Spanyolország (14%), Svájc (7%) és Mexikó (3%). 2022 -ben a legtöbb külföldi tőkét vonzza a pénzügyi és üzleti terület (77,2%), az olajipar (22,8%), a feldolgozóipar (17%), a kizsákmányolás (16%) és a szállítás, a tárolás és a kommunikáció (13,8%).
Gazdasági és politikai stabilitása lehetővé teszi Kolumbia számára, hogy fenntartsa a vállalati barátságos üzleti környezetet, amelyet a kormányzati támogatási intézkedések segítenek a külföldi befektetők támogatására.
Ezenkívül az országnak számos olaj- és szén -dioxid -tartaléka van.
Kolumbia munkaerője fiatal, képzett és versenyképes. A helyzetét tovább erősíti az a tény, hogy számos szabadkereskedelmi megállapodással rendelkezik, köztük az Egyesült Államok és az Európai Unió, és az Egyesült Államok szigorú kereskedelmet, gazdasági és politikai partnerséget tart fenn. Ezen felül 19 kétoldalú befektetési szerződést írt alá. Az ország egyik legnagyobb előnye a stratégiai pozíciója: Kolumbia nemcsak Észak- és Dél -Amerikában, hanem Délkelet -Ázsiában is hozzáférést biztosít a területén.
Kolumbia a külföldi technológiai vállalatok célja. 2021 -ben a kolumbiai régió bevétele meghaladta az 1,8 milliárd dollárt. A Federcigy Colombiana de la Industria de y Tecnologías Informaticas szoftvernek nevezett juttatási szervezet becslései szerint.
2025 -ben a technológiai terület az ország GDP -jének 5%-át tette ki.
A legtöbb hazai vállalat a szoftverfejlesztéshez, a mesterséges intelligenciához és a digitális szolgáltatások fejlesztéséhez kapcsolódik. Ezek a fő amerikai vállalatok: Yalo, Dózis Technológia, Netskope, Coupa, HubSpot, Minőség, Interystem, Catenon és Nisum.
Kolumbiában szintén jelentős termelési kapacitással rendelkezik. A General Motors (GM) 1956 -ban telepedett le az országban, és azóta közel 2 millió járművet gyűjtöttek össze kolumbiai gyárában. 2022 -ben az amerikai gépjármű -gyártó további 50 millió dollárt fektetett be egy könnyű gépgyártó fejlesztésébe, hogy helyi piacokat biztosítson és bezárjon. Az Egyesült Államok Kimberly-Clark ugyanabban az évben kibővítette és korszerűsítette Kolumbia gyárát, hogy jobban ápolja Ecuadoror, Guatemala, Nicaragua és Hondurasot.
Cargill 1966 óta működik Kolumbiában. Eleinte a társaság csak a gabonaféléket kezeli, majd fokozatosan kibővítette kolumbiai kávé, kakaó, spray -t és állati takarmányt. 2022 második felében Cargill úgy döntött, hogy 32%-ra növeli a kolumbiai elosztó központ kapacitását a várható kereslet növekedésének megfizetésére. A Pepsinek négy gyár is van az országban, és legutóbb bejelentette, hogy a minőség javítása érdekében 126 millió dolláros javulást jelent.
Argentína
Aladi és az állam Mercosur státusának köszönhetően Az argentin termékek szabadon elérhetik a dél -amerikai országok piacát– Ezen túlmenően a Mercosur által véget ért egyezmények eredményeként az Argentínában gyártott áruk megjelenhetnek az Európai Szabadkereskedelmi Szövetség (EFTA), az Európai Unió, Izrael, Egyiptom, Szingapúr és India piacán kedvező körülmények között.
Az Egyesült Államok Argentína legfontosabb kereskedelmi partnere
-25%FDI az Egyesült Államokból az Egyesült Államokból.
Jelenleg mintegy 400 amerikai vállalat van az országban. Az Európai Unió Argentínában a harmadik legfontosabb kereskedelmi partner. 2023 -ban az EU -ból származó FDI 47,64 milliárd dollár értékű.
Mint Argentína második legfontosabb kereskedelmi partnere, Kína az elektronikus berendezések és berendezések exportja az országba, míg Argentína fontos mezőgazdasági és alapanyagokat kínál. A két ország közötti kapcsolat fontosságát az a tény mutatja, hogy Argentína 2022 februárjában részt vett az új Silk Road kezdeményezésben.
Az országnak számos fontos alapanyaggal rendelkezik: Argentína jelenleg a negyedik helyen áll a lítiumban, a kilencedik és a tizenhét ezüstben.
2023 -ban az ország a lítium -export 21,6%-ával nőtt. A külföldi társaságok, mind a Nyugat, mind a Kína, szintén megjelentek a kizsákmányolás területén, elsősorban Rio Tinto és Ganfeng lítium formájában.
Argentínában a legtöbb tevékenység szinte kapcsolódik az autógyártáshoz. Az ország autóipara a régió harmadik legnagyobb, 2023-ban a GDP 3%-a, a termelési bevétel és az ipari export 10-10%-a. Az ország egész területén 12 multinacionális vállalat működik (köztük a Ford, a Toyota, a Nissan és a Volkswagen), és több mint 200 autóalkatrész -gyártó. Argentína regionális termelési központként exportált Közép- és Dél -Amerikába, valamint a Karib -térségbe. Az ország legnagyobb autógyártója, a Toyota 1997 óta működik Argentínában. A japán társaság évente 180 000 Hilux SUV -t és SW4 -et termel Argentínában. A Toyota 2024 februárjában, 50 millió dollárt jelentett be, megengedi Argentína gyárának, hogy részt vegyen a HIACE teherautók gyülekezetében.
A Ford Argentina felelős az autómotorok és a Ford Ranger gyártásáért. A gyár a környéken lévő járművek 70%-át exportálja. A Renault -Nissan -Mitsasan -Mitsubishi Group 1967 óta működik az országban, és évente 80 000 Renault személygépkocsit és 20 000 Nissan Frontier kisteherautót gyárt. 2024 szeptemberében három vállalat szövetségei bejelentették, hogy 350 millió dollár. A Stellantis 1967 óta van Argentínában. 2024 -ben a vállalat 665 millió dollárt költött két argentin gyár fejlesztésére és modernizálására. Ezenkívül a csoport számos helyi energiaprojektbe fektetett be, kiaknázott és megújítható: 155 millió dolláros részvényt vásároltak az ország egyik rézbányájában és a lítiumbánya részvényeinek 19,9%-át 90 millió dollárért. 2024 februárjában 100 millió dolláros részvényt is vásárolt Argentína egyik legnépszerűbb napelemén, a 360 Energy Solar -ban.
Brazília
Brazília a világ egyik leginkább FDI országa: 2024 -re 65,9 milliárd dollár külföldi befektetés, amelyet Dél -Amerikába fektettek be, a globális rangsorban az 5. helyen. 2023 -ban az Egyesült Államok volt a legnagyobb befektető Brazília (17,1%), majd az Egyesült Királyság (7,4%), Spanyolország (6,9%) és Szingapúr (6%). Az Egyesült Államok szintén az első (18%) az FDI -hez.
A legtöbb külföldi befektetés a pénzügyi szolgáltatások területére érkezik.
A Brazília stratégiai helyzete a fő szerepet játszik a külföldi befektetések részvételében: egyszerű hozzáférést biztosít más dél -amerikai országokhoz az ország földrajzi elhelyezkedésén keresztül, és annak tagságának a regionális szövetségekben való státusát. Jelentős mennyiségű fiatal és olcsó munkaerővel is rendelkezik, lehetővé téve a külföldi társaságok számára, hogy itt letelepedjenek, hogy munkájukat 30–40%-kal csökkentsék az Egyesült Államokhoz és Kanadához képest. Az elmúlt 15 évben a kormány komoly erőfeszítéseket tett a külföldi befektetők üzleti környezetének megteremtése érdekében. A legtöbb állami társaságot privatizálták, és megszüntették a legtöbb iparág és a befektetési ellenőr számára tett nevét.
Brazília egyik legfontosabb nyersanyaga az akkumulátor előállításához szükséges lítiumAz utóbbi években a villamosenergia és az energiatárolás növekedésével hajtották végre. Ezt a brazil lítium előállítása is szemlélteti: 2022 -re csak 2630 tonna, de 2024 -ben csaknem négyszer volt, 10 000 tonna e tényezőből. Ez tette Brazíliát a világ hatodik legnagyobb producerévé. Az Ibram Intézet várhatóan 16,5 milliárd dollárt fog befektetni a lítiumtermelésbe 2029 -ben, míg a kizsákmányoló ágazatok száma 68,4 milliárd dollárt fog kapni. A Jequitinhonha által készített Vale, a Lithium Valley nevű, 906 millió dollárt vonzott az ország befektetési projektjeibe. A lítium kiaknázása mellett ez az ország jelentős arany- és vasérc -termelést is hordoz. A brazil exporttermékek 80% -át Ázsiába helyezik át, beleértve Kína 69,7% -át.
A 20. század első felében a külföldi autógyártók jelentek meg Brazíliában és ennek eredményeként Ma ennek az országnak a legnagyobb autóiparja Dél -Amerikában van– Az első autógyártót 1921-ben nyitották meg, majd a General Motors, a Toyota, a Volkswagen, a Fiat, a Mercedes-Benz és a Volvo. Az 1990 -es évek óta az új gyártók gyárat építettek ebben az országban: Nissan, Renault, Peugeot, Citroën, Honda, Hyundai, Mitsubishi, Chrysler, BMW és Audi. 2021 -ben a GWM China megvásárolta a Mercedes Factory -t, és egy évvel később Brazíliában elkezdett elektromos és kisteherautók gyártását. Az új kínai vállalat gyárának várhatóan -2025 közepén kezdődik. 2023 -ban a BYD bejelentette a gyár építésének terveit az egész országban. Ugyanebben az évben a kínai producernek joga volt kihasználni két lítiumban gazdag területen. Geely 2025 januárjában közzétette, hogy kisebbségi részvényeket vásárolnak Brazília leányvállalatában, és ennek eredményeként a Renault két gyárában kínai modelleket készítenek.
A Brazília autótermelése mellett az informatikai és a technológiai mezők szinte népszerű céljaElsősorban az alacsony munkaköltségek, az átfedő időzóna, a képzett informatikai munkaerő és a jó digitális infrastruktúra miatt. Az országnak közel 2 millió informatikai szakértője és több mint 400 000 szoftverfejlesztője van. Brazíliában több mint 90 ipari park, valamint tudományos és technológiai park (STP) működik különböző technológiai fókuszban. A Microsoft, az SAP, a Google és az IBM mellett számos induló vállalkozás és egyszarvú is van, amelyek a szoftverfejlesztéssel, a fintech, az innovációval és a mesterséges intelligenciával kapcsolatosak. A fentiek mellett a brazil informatikai ágazat Ailen és Huawei Kína.
***
Szerző:
Boglárka Balzsi elemző, Energiastratégia Intézet
A Paller, Energiatök Stratégiai Intézet elemzője