Bár a szakemberek optimistán nézték az idei kiskereskedelmi forgalom alakulását, a végeredmény nagy csalódás volt. A forgalom valószínűleg nem haladja meg a 2021-es szintet, pedig a reálbérek ismét emelkedni kezdtek az országban. Időközben a kötelező előléptetések is véget értek, és a kormány csak jámbor szemmel nézi ezt a létszámleépítést. Megkezdődött az üveg tömeges visszatérése, és szokatlanul élénk eszmecsere alakult ki a kormány és a Spar között.
2024 elején a hazai kiskereskedelem kilátásait optimizmus jellemzi, és erre minden oka megvan, hiszen a 2022 és 2023 második felében bekövetkezett inflációs sokk véget ér, és visszatér a reálbérek növekedése. Az év végén azonban (a legfrissebb adatok októberiek) kiderült, hogy 2024-re a lakosságnak van annyi ereje, hogy a kiskereskedelmi volument visszahozza a 2021-es szintre, de ez Tavasszal történt, és azóta akkor a mezőny lényegében stagnált.
A kormány havi közleménye természetesen azt írja, hogy az éves adatok alapján már megindult a növekedés, és ez a 2023-as visszaesés korrekciója, ahogy az alábbi ábrán is látható.

Folyamatosan szemlélve azonban kiderül, hogy az idei év második és harmadik negyedévében gyakorlatilag változatlan volt a forgalom, erősebb és gyengébb hónapokkal, de a nettó eredmény az, hogy októberre ez az iparág tudta hozni. hasonló mennyiségben, mint 3 évvel ezelőtt.

Rekordközeli lehet a 2024-es reálbér-növekedés, az elemzői konszenzus 9% körül alakulhat. A fizetésemelések itt valószínűleg jóval magasabbak, mint a teljes infláció, tehát a kérdés az, hogy ez igaz?
Miért nem jutnak el az egyenlegek a boltokba?
Az egyik magyarázat az, hogy az emberek többet költöttek szolgáltatásokra, az infláció nagyon magas volt az év elején, amikor sok vállalat bevezette a 2023-as tervet. 17,6 százalék áremelés. A szolgáltatási árak emelkedése év elején 10% körül mozgott, év végére 7%-ra mérséklődött az előző év azonos időszakához képest. Az MNB kiemelten két csoportot, a bank- és a távközlési szektort emelte ki, ahol az év elején jelentős áremelkedések voltak tapasztalhatók.
A másik magyarázat az, hogy az elmúlt években az infláció által megtépázott megtakarításaikat az emberek növelték. A kormány ezt elővigyázatossági indíttatásnak nevezi, ennek az indítéknak a „feloldása” segíthet a fogyasztás helyreállításában.
Európa sem mozdul sokat
Bár a régióban vannak olyan országok, ahol jóval dinamikusabb a fogyasztásnövekedés, mint Magyarország (például Románia és Bulgária), az európai átlag közel van a 2021-es alapértékhez.

Most tényleg?
E csalódást keltő év után nehéz bármit is megjósolni 2025-re. Nagyon valószínűnek tűnik, hogy a 2023-24-es évet jellemző váratlanul erős fékezőerő jövőre tovább enyhül. Biztosak lehetünk abban, hogy ha a reálbér-emelések tartósak lennének, akkor a „prudenciális ösztönző” gyorsabban oszlana el, és szinte biztosan alacsonyabb lenne a szolgáltatások inflációja, hiszen 2024-re már csak a cégeknek kellene mérsékelt alkalmazkodásra. Ennek oka lehet az infláció utáni adóemelések aggodalomra ad okot, többek között az üzemanyagot is érintve.
A kötelező promóció véget ért
Idén véget értek a kötelező akciók is, amelyek ugyan nem voltak olyan látványosak, mint a 2023-ban feloldott árplafon, de állami árbeavatkozással zárultak. Ugyanakkor továbbra is fennmarad az árfigyelés és a csökkenő infláció elleni „küzdelem”. Részletesen foglalkozunk a következő problémával is:
Megérkezett a MOHU automata
Az idei év nagy változása a betétdíjas termékek bolti bevezetése és a visszaváltási rendszer beindítása. Ez nem indult jól, és sok helyen még mindig keresik az üzletek az ideális helyet a gépeknek. Egyes helyeken a belső eladótérbe szereltek gépeket, de ez káoszhoz vezetett, ma már külső helyszíneket keresnek az egységek, de vannak olyan vélemények is, hogy célba kellene venni a hajléktalanszállókat, hiszen az engesztelés jelentős része tető nélkül élő emberek csinálják.
Magyarországon az érintett palackforgalom évente mintegy 3-3,2 milliárd palack, ami 150-160 milliárd forintnyi vándorlás a visszavásárlások miatt. Ez a pénz csak részben áramlik át az ügyfeleken, de az az összeg is nagyon tetemes lehet, amit az 50 forintot pénztárba fizető háztartás nem adott vissza. Várhatóan 2025-ben tovább nő a visszaváltások száma és egészen biztos, hogy egyenletesebb lesz a gépek elosztása.
A kiskereskedelmi forgalmi különadó továbbra is érvényben marad
Az idei év kellemetlen meglepetése, hogy érvényben marad a kiskereskedelmi forgalmi különadó, amely az iparág online platformszolgáltatóira is vonatkozik. Szinte szekrény 300 milliárd forint Várja meg a kiskereskedelmi forgalmi adót jövőre. A kiskereskedelmi forgalmi különadó 2020-tól, vagyis a koronavírus-járvány óta van nálunk, 2022-ben emelkedő kulcsokkal és egyszeri pótadóval. A 2024-es és 2025-ös bevételi terv elkészülte esetén közel Ft-ot kap a költségvetés. 1100 milliárd bevétel ebből a forrásból 5 és fél év alatt.
Igyál Sparral
Idén kiéleződött a konfliktus a kormány és a Spar között. A kiskereskedelmi cég március közepén robbant fel, amikor Hans Reisch, a kiskereskedő osztrák anyavállalatának vezérigazgatója a Die Presse-nek adott interjújában azt mondta, a magyar kormány csökkentené a kiskereskedelmi különadót azzal, hogy megkapja a cég hozamának egy részét. A cég vádjai minden bizonnyal megdöbbentették a kormányt, mert március 21-én, az Építőipari Portfólió 2024 konferencián Lázár János építési és közlekedési miniszter szokatlan hevességgel támadott, többek között „pikánsnak” nevezte a Spar-t, és azt mondta, hogy a cég nem tiszteli. a kormány, az nem maradhat Magyarországon.
A nehézségek ellenére azonban egyetlen lánc sem tervezi, hogy kivonuljon az országból.