Michel Barnier új francia miniszterelnök kormánya kedden túlélte az első bizalmatlansági indítványt, annak ellenére, hogy nincs többsége a nemzetgyűlésben. A szavazást az Új Népfront ellenzéki baloldali összefogás kezdeményezte, de Marine Le Pen Nemzeti Összetartozás mozgalma nem támogatta.
A javaslatot a baloldali pártok – köztük szocialisták, kommunisták, zöldek és baloldali radikálisok – koalíciója támogatja, amelyet mindössze 197 képviselő képvisel a francia parlament alsóházában, ami messze elmarad a 289 szavazattól. eléréséhez szükséges. megdönteni a kormányt. A vereség senkit sem lepett meg, kezdve Olivier Faure-vel, a Szocialista Párt (PS) vezetőjével, aki az indítványt elindította, és azt mondta, hogy a szavazásra azért volt szükség, mert az új kormányt „választási csalással” alakították ki, amelyet „soha nem neveztek ki és ki kellett volna nevezni”.
A szocialista politikus a szavazás előtt elismerte, hogy Michel Barnier, akit Emmanuel Macron államfő egy hónapja nevezett ki, „a szélsőjobb jóindulatával a mai ülésszak végéig az ország élén marad, ami miatt az ország élére került. a reflektorfény.” tanítása”. Cyrielle Chatelain, a Zöld Párt parlamenti frakciójának vezetője, aki úgy véli, hogy mindebben „Emmanuel Macron és Marine Le Pen közötti politikai egyetértés demonstrációját” fedezte fel.
Az ellenzéki jobboldali szuverenitáspárt ezt ellenezte. „Frakciónk őszintén megszavazza a bizalmatlansági indítványt, de csak a tettek alapján ítélünk” – mondta Guillaume Bigot párt képviselője a vita során. A miniszterelnök a szavazás előtt sajnálatát fejezte ki a baloldal „a priori” lépése miatt, amely „még azelőtt meg akarta buktatni, mielőtt kormányalakításra nyitotta volna a száját”.
Michel Barnier azzal is érvelt, hogy kormánya illegitim lenne a „relatív többsége” miatt az Országgyűlésben, amely a július 7-i parlamenti választások után 11 frakcióval háromoldalúvá vált, Barnier frakcióját az elnöki frakció, a centristák és a központ támogatta -jobboldali republikánusok, a maradék két frakció, a választásokon vezető, de kormányon kívüli baloldal és a Marine Le Pen által jellemzett jobboldali szuverenista Nemzeti Összeomlás közösen bármikor megbuktathatja a kormányt.
Az új kormány fokozatosan csökkenteni kívánja az államháztartási hiányt, amely idén valószínűleg meghaladja a GDP 6 százalékát, ami kétszerese lenne az Európai Unió országai által közösen meghatározott 3 százalékos felső határnak. A 60 milliárd eurós megtakarítást, ebből 40-et kiadáscsökkentés, 20-at adóemelés formájában előirányzó költségvetés nem kapott egyhangú támogatást az elnöki tábor képviselőitől. Antoine Armand gazdasági miniszter hétfőn Luxembourgban tartott találkozóján megpróbálta meggyőzni uniós kollégáit a párizsi költségvetési célokról. A közös cél az, hogy a hiányt az idei 6,1%-ról jövőre 5%-ra csökkentsék, majd 2029-re visszaállítsák 3% alá, két évvel később, mint az előző kormány ígérte.
