Erőteljes átalakulást tapasztalhatunk Közép- és Kelet-Európa (CESEE) közvetlen külföldi befektetéseinek (FDI) áramlásában az elmúlt 14 évben. Bár a régió egyes országaiban, például Észtországban, Albániában és Lengyelországban az FDI erős növekedést mutatott, Magyarországon és más országokban, például Bulgáriában és Oroszországban csökkenés tapasztalható. A jelentés hangsúlyozza, hogy Magyarország továbbra is erős pozícióban van, bár a politikai kockázatok nőttek. A bécsi székhelyű Wiener Institut für Internationale Wirtschaftsvergleiche (WiiW) jelentése szerint ez az ország stabil makrogazdasági alapjaival, a kedvező gazdaságpolitikai intézkedésekkel és az EU-tag Magyarországgal magyarázható. nem feltétlenül hagy el senkit, de a megnövekedett bizonytalanságot fizetendő árnak tekinti. A tanulmány arra figyelmeztet, hogy a geopolitikai kockázatok továbbra is kihívást jelentenek, és a régió gazdaságának jövője erősen bizonytalan.
A WiiW jelentése az FDI szerepének jelentős átalakulását mutatja a közép-kelet európai (CESEE) régióban az elmúlt 14 évben. Az olyan országokban, mint Albánia, Szerbia, Lettország, Lengyelország, Koszovó, Észtország és Szlovénia, jelentősen megnőtt az FDI jelentősége, 2010 és 2023 között több mint 10 százalékponttal nőtt az FDI-tőke GDP-hez viszonyított aránya. Ezzel szemben az olyan országokban, mint Bulgária, Montenegró, Oroszország és Magyarország csökkent ez az index.

Észtország kiemelkedik az FDI vonzásában, mivel az egy főre jutó FDI összege 2023-ra közel 26 000 euróra nő, ami jelentősen meghaladja a többi CESEE ország értékét.
A balti országok, a Cseh Köztársaság, Szlovénia és Horvátország gyors előrehaladást értek el az egy főre jutó FDI felhalmozásában. Ezzel szemben Ukrajna, Fehéroroszország, Oroszország, Moldova és Türkiye nem teljesít jól a közvetlen külföldi befektetések vonzásában.

Ugyanakkor sok más országban csökkent GDP-arányos arányuk: Bulgáriában 29 százalékponttal, Montenegróban 19 százalékponttal, Oroszországban 17 százalékponttal és Magyarországon 15 százalékponttal. A geopolitikai és háborús kockázatok miatt Oroszországban, Türkijében, Fehéroroszországban és Ukrajnában – előreláthatólag – a legrosszabb az FDI-áramlás a térségben: ezekbe az országokba irányuló közvetlen befektetési tőke 2023-ra a GDP kevesebb mint 30 százalékát teszi ki.
Legújabb trend: A befektetési teljesítmény gyengül
A tanulmány rávilágít a beruházási teljesítmény jelentős gyengülésére a CESEE régióban, mivel a 2024 januárja és szeptembere között bejelentett zöldmezős beruházási projektek száma éves szinten 44%-kal csökkent. Ez a csökkenés a megnövekedett geopolitikai és gazdasági instabilitásból eredhet, különösen az amerikai elnökválasztás előtti időszakban. A legmarkánsabb visszaesés 2024 harmadik negyedévében lesz, amikor a bejelentett zöldmezős projektek száma több mint 70%-kal csökkent 2023 azonos időszakához képest.
A zöldmezős projektbejelentések legnagyobb visszaesését Türkiye-ben tapasztalták, ezt követte jelentős visszaesés az EU-KKE és a nyugat-balkáni régiókban. Moldova volt az egyetlen ország, ahol a grönlandi projektek száma növekedett, bár ez mérsékelt volt. Az adatok vegyes képet mutatnak a megvalósult tőkebefektetések tekintetében (Ez azt jelenti, hogy azok az adatok, amelyeknél a tényleges beruházási összeg még nem jelenik meg a statisztikában, csak a szerződött FDI tétel ismert – a szerk.), mivel egyes országok regisztrált száma növekszik, míg mások csökkent.
Itt érdemes hozzátenni, hogy az év során az FDI becslései nagy bizonytalanságokkal jártak, a tényleges beruházási összeg gyakran elmaradt az ígérttől.
A jelentés arra is felhívja a figyelmet, hogy a hagyományos energiaágazatokban jelentősen megnőtt a zöldmezős beruházások száma, mivel ezekben az ágazatokban a tőkebefektetések meghaladták a 14%-ot a 2024. január-szeptember közötti időszakban. Kazahsztán. Ezzel szemben a megújuló energia szektorban a lekötött tőke mintegy 9 százalékponttal csökkent ugyanebben az időszakban.
Kína megerősíti pozícióját a CESEE régió legnagyobb befektetőjeként, amikor az új beruházási projektekre lekötött tőkéje több mint kétszerese Németországénak. A kínai és német befektetések ugyanakkor csökkentek az előző évhez képest. Másrészt Ausztria a régióban új befektetési projektekkel növelte tervezett FDI vonzását.
Magyarország különleges eset
Magyarország sajátos esettanulmány a CESEE régióban a WiiW elemzése szerint: szerintük annak ellenére, hogy Orbán Viktor miniszterelnök alatt romlott a kormányzás minősége a nemzetközi felmérések szerint, és nőttek a politikai kockázatok az utóbbi időben. A sok éves kivételes intézkedéseknek, mint például a különadóknak vagy a rendkívüli állapotú szabályozói igazgatásnak köszönhetően Magyarország bőséges FDI-t tartott fenn, 2023-ra meghaladja a 100 milliárd eurót. A tanulmány ezt az ellenálló képességet számos tényezőnek köszönhetően követi nyomon, köztük a stabil makrogazdasági fundamentumot, az alacsony szintet. társasági adókulcsok és Magyarország EU-tagsága.
A WiiW jelentése a Világbank Global Governance Index (WGI) alapján méri a politikai kockázatot Magyarországon.
Az adatok a politikai stabilitás és a politikai erőszak hiánya kivételével minden WGI-kategória csökkenést mutatnak.
A Bécsi Kutatóintézet rámutat, hogy Magyarország összesített WGI-pontszáma meredeken csökkent 2008 óta, és csak Lengyelország mutatott hasonló tendenciát regionális riválisaihoz képest.

A bankszektorban a külföldi tulajdont 50% alá csökkentő kormányzati politika miatt a „pénzügyi és biztosítási tevékenységekbe” irányuló külföldi működőtőke-befektetések a 2015-2016 közötti időszakban a 14 milliárd eurós csúcsról 6 milliárd euróra csökkentek. . Hasonlóképpen, a „villamos energia, gáz, gőz és légkondicionálás” kategória 4,1 milliárd euróról 2,2 milliárd euróra esett 2010 és 2016 között, amikor a kormány befejezte a gázipar privatizációját. 2023-ra a „villamos energia, gáz, gőzellátás és légkondicionálás” területén a külföldi működőtőke 918 millió euróra csökkent.
Más ágazatokban, ahol a hazai tőkét preferálják a külföldi tőkével szemben, nem figyelhető meg ilyen tendencia: az építőiparban 2010 és 2014 között csökkent a külföldi működőtőke-befektetés, azóta viszont folyamatosan, a 2014-es 1 milliárd euróról 2,1 milliárdra nőtt. 2023-ban milliárd euróra nőtt. A WiiW elemzői úgy vélik, hogy ennek lehetséges magyarázata az, hogy a magyar építőipari cégek hajlamosak vegyes vállalatokat kötni külföldi partnerekkel.

Hasonlóan változatlan maradt a „nagy- és kiskereskedelmi” szektorba beáramló FDI szintje. Az iparágban alkalmazott intézkedések (például különadók és egyéb önkényes intézkedések) valójában a külföldi működőtőke-befektetések visszaeséséhez vezettek, a nettó tőkebeáramlás 2016-ban negatív lett. Úgy tűnik azonban, hogy ezen intézkedések hatékonysága csak átmeneti:
2021-re az ágazat visszatért a 2010-es szintre, és 9,5 milliárd eurós tőkebeáramlást regisztráltak, ami 2023-ban tovább nő majd, közel 11 milliárd euróra.
Mi mentette meg Magyarország beruházásait?
Az adatok azonban azt is mutatják, hogy a külföldi befektetők az általános politikai kockázatok ellenére nagyrészt közömbösek maradnak. A részvények és az FDI-beáramlás tovább emelkedett, és Magyarország teljesítménye összhangban volt a CESEE régió általános növekedési trendjeivel.
A tanulmány ezt a rugalmasságot Magyarország stabil makrogazdasági alapjaival, kedvező gazdaságpolitikai intézkedéseivel, valamint az ország uniós gazdasági és jogi kormányzási struktúráiba való integrálódásával magyarázza.
A kormány lépéseket tett a munkaerőpiac radikális liberalizációja felé, messze felülmúlva regionális szomszédai erőfeszítéseit. 2012-ben elfogadták az új Munka Törvénykönyvét, amely számos rendelkezést tartalmazott, mint például a kollektív szerződések decentralizálása, a szakszervezeti jogok csökkentése, a munkáltató kártérítési felelősségének korlátozása és a méltánytalan elbocsátásért kiszabott szankciók enyhítése. 2018 decemberében a kormány módosítást fogadott el Az évi maximális túlórák számát 250-ről 400-ra kell emelnivalamint a munkáltatók túlóra-fizetési idejének egy évről három évre történő meghosszabbítása.
Emellett a kormány kodifikálta az egyéni külföldi befektetők kiváltságait: 2012 óta a kormány olyan stratégiai együttműködési megállapodásokat vezetett be, amelyek pénzügyi előnyöket és adminisztratív támogatást biztosítanak a nagyvállalatoknak cserébe a beruházások és a foglalkoztatás növelése érdekében.
Harmadszor, Magyarország az elmúlt években a kínai vállalatok jelentős befektetési célpontjává vált, mivel az ország az elektromos járművek és akkumulátorok gyártóközpontjává válik.
Becslések szerint Kína magyarországi közvetlen külföldi befektetése elérheti a 16 milliárd eurót, ami Kína teljes éves globális működőtőke-tőkéjének mintegy 15 százalékát teszi ki.
2023-ban Magyarország vonzotta a kontinensen a teljes kínai FDI 44%-át.
Negyedszer, a növekvő politikai kockázatok nem feltétlenül vezetnek az FDI-beáramlás csökkenéséhez. A WiiW szerint a vállalatok el tudják fogadni, hogy a megnövekedett politikai kockázat probléma lehet, de egyszerűen költségként kezelik, amelyet könyvelésükre terveznek. Mint megjegyzik, valóban van különbség a működési költségeket növelő politikai és a külföldi befektetők nyereségének hazatelepítését teljes mértékben megakadályozó kockázatok között, mint például a szankciók vagy a tulajdonjogtól való teljes megfosztás.
Az elemzésben megjegyzik, hogy a fenti tényezők miatt alacsonynak tűnik a 2022-es oroszországi helyzetnek megfelelő masszív tőkekivonás Magyarországról. A WiiW szerint ez az eredmény Magyarország strukturális vonzerejének megváltoztatását igényelné – például ha az ország kilép az EU-ból, vagy felfüggesztik az alapvető tagsági jogokat.
Ennek a területnek nincs fényes jövője
A WiiW jelentése a CESEE régió legfontosabb gazdasági mutatóira vonatkozó előrejelzéseket ad a 2024-2026 közötti időszakra. A reál-GDP növekedése a régióban várhatóan országonként eltérő lesz, a növekedés várhatóan magasabb lesz Albániában, Koszovóban és Türkiye-ben. Az infláció egyes országokban magas marad, különösen Türkiye-ben, miközben a munkanélküliség fokozatosan csökkenni fog.
A folyó fizetési mérleg egyenlege és a költségvetés országonként is eltérő lesz, egyes országokban többlet, míg mások deficittel rendelkeznek. A jelentés hangsúlyozza a folyamatos gazdasági reformok és szakpolitikai intézkedések szükségességét a gazdasági-geopolitikai instabilitás és a politikai kockázatok jelentette kihívások kezelése érdekében.