Ma Ausztriában több mint 2000 energiaközösség működik, mintegy 30 000 taggal, amelyek mind a felhasználók, mind az energiarendszer számára előnyösek. A siker leglényegesebb feltétele a politikai akarat megléte, így az első számú sikertényező a szilárd jogi és szabályozási keret, amelyet ösztönzők és pénzügyi rendszer egészít ki – mondta Angela Holzmann, az Osztrák Energia Ügynökség, a Magyar Környezetvédelmi Ügynökség és a Magyar Környezetvédelmi Ügynökség szakértője, Az NKft Közösségi Energia szolgáltató pozitív tapasztalatokat osztott meg az energetikai közösséggel kapcsolatban. a karrierfórum szervezésében, ahol a Cseh Köztársaságban szerzett tapasztalatok mellett a levont tanulságok, kihívások és az ország tervei is szóba kerülnek.
Ausztriában 2017 előtt csak a termelő-fogyasztó (prosumer) modellt lehetett megvalósítani, ami lényegében megfelel a Magyarországon bevett gyakorlatnak. Ennek megfelelően a tetőkre és – a hazai szabályozástól eltérően – az erkélyekre telepített napelemes rendszerek gyártásából a felhasználók azt fogyasztották el, amit tudtak, a többit pedig a hálózatra helyezték.
2017 óta a szabályozási változások lehetővé teszik a közös termelő-fogyasztók létrejöttét, amely esetben a nyilvános hálózat nem használható. Ez elindította a közös energiatermelő egységek létrejöttét és elterjedését, amelyek száma 2024 első félévének végére közel 2500 volt – mondta Angela Holzmann, az Osztrák Energia Ügynökség, Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ) szakértője. és Közösségi Energia Szolgáltató NKft. által szervezett szakmai fórumon
A kollektív energiatermelés és -fogyasztás történetének következő fontos fejezete Ausztriában a megújuló energia közösség megjelenése 2021-től, majd a (polgári) energiaközösség megjelenése 2022 áprilisától, azonban ez utóbbi megalakítása országosan csak októbertől lehetséges 2023, ennek feltétele a hálózatüzemeltető területén történő működés.
Az energiaközösségek megszületését nyugati szomszédunknál nemcsak a kedvező jogszabály-változás tette lehetővé, hanem az is, hogy ezzel egyidejűleg az egyeztetést, tájékoztatást, szerződésmintákat biztosító támogató keretrendszer is megvalósult. 2024 áprilisától számos energiaközösségben lehet majd részt venni.
2021 decemberében még csak öt regisztrált megújulóenergia-közösség volt Ausztriában, de számuk 2024 augusztusára 2270-re nőtt, taglétszámuk pedig 2023 végére elérte a 29 ezret. Ugyanakkor 381 (állampolgár) az energia közösségek az országban, ami azt jelenti, hogy ez utóbbiak egyelőre nem túl népszerűek – mondta a szakember. (Összefoglalva: Magyarországon jelenleg összesen 6 bejegyzett energiaközösség szerepel az Energiaügynökség adatbázisában.)
Ami az energiatermelési technológia elosztását illeti, a Bécsi Műszaki Egyetem tanulmánya szerint Ausztria energiaközösségének 77%-a kizárólag napenergia-rendszerekre támaszkodik, míg a többiek víz-, biogáz- és geotermikus erőműveket használnak napelemekhez. Még ma is az energiatársadalom több mint fele nem rendelkezik energiatároló rendszerrel.
Az alapítók több mint egyharmada (37%) önkormányzat, valamivel kisebb hányada (32%) magánszemély és szolgáltató (26%), míg a kis- és középvállalkozások aránya mindössze 5%. A legtöbb tag (38%) magánszemély, ezt követik a cégek (29%), az önkormányzatok (24%) és a mezőgazdaság (9%). Ausztria energiaközösségeinek 85%-a egyesületként, 24%-a szövetkezetként, 1%-a korlátolt felelősségű társaságként működik.
Az energiaközösségek nagyon sikeresek Ausztriában, ahol a legfontosabb a politikai akarat megléte. (Angela Holzmann ezzel kapcsolatban utalt arra, hogy a szeptemberi osztrák parlamenti választások eredménye után az energiaközösség kérdése a politikai prioritások sorának végére szorulhat.)
Az első számú sikertényező tehát az erős jogi és szabályozási keret, amelyet ösztönzők és pénzügyi rendszer egészít ki. A pénzügyi ösztönzők közül Ausztria az első ütemben több ezer euró értékben támogatta az energiaközösségek létrehozását.
Alapvető feltétel az intelligens mérőórák bevezetése is, amelyek a tervek szerint idén elérik a 100%-os penetrációt. Az Osztrák Energiaügynökség szakértői szerint a szolgáltatók a használati jelentések kézhezvételétől számított 2-4 héten belül telepíthetik az okosmérőket.
A sikertényezők között említhetjük az energiaközösségeket koordináló iroda beindítását. A Klíma-, Környezetvédelmi és Energiaügyi Minisztérium által 2021-ben létrehozott iroda olyan kapcsolattartó pontként szolgál, amelyhez minden érintett felveheti a kapcsolatot. Az iroda minőségbiztosított információkat, például szerződéssablonokat ad, megkönnyíti az érintettek közötti kommunikációt, valamint pénzügyi támogatással támogatja a projektek megvalósítását, a pilot projektpontok megvalósítását, a kihívások azonosítását és a megoldásorientált támogatást, valamint az eredmények nyomon követését és kommunikálását.
Mivel a részvétel nem jár előnyökkel, a villamos energia és a tarifák, a hosszú távú árstabilitás, a kedvező árak, a helyi erőforrások és a közösségi elkötelezettség is hozzájárul a sikerhez, valamint a nagyobb erőművek elfogadottságának növeléséhez.
A szélturbinák esetében jelentősen megnőtt a helyi ellenállás, de ezt támasztja alá, hogy egy cég azt javasolta, hogy minden öt telepített turbina után olyan energiaközösséget hozzon létre, amelyben a társaság villamos energiát szolgáltatna. 20 év 6 eurócentért – a jelenlegi mintegy 24 ft/kWh árfolyamon – kilowattóránként – mondta.
A sikerek mellett akadályok és kihívások is vannak az osztrák energiatársadalom előtt. Például időszakonként technikai problémák merülnek fel az adatátvitel és a mérés során; a tagoknak ugyanazon a transzformátoron keresztül kell csatlakozniuk, ami problémákat okozhat az új transzformátorok csatlakozásánál; kérdéseket vet fel a nagyobb erőművek üzem- és feldolgozás-ellenőrzése; Az energiatárolás energiaközösségekbe való integrálása nehézkes például amiatt, hogy a hálózatból kivett és tárolóba helyezett villamos energia részben nem megújuló; és mindig vannak kihívások az energiaközösség és az áramszolgáltatók kapcsolatában, például az energiaközösség nem vesz részt az energiamérleg szabályozásában.
A megoldás a jogi keret javítása lehet. A több mint 20 éve elfogadott osztrák villamosenergia-ipari törvény (ElWOG) számos módosításon és kiegészítésen esett át, és utoljára 2024 elején felülvizsgálták. Az új törvény, amelyet még nem fogadtak el, ezért jelenleg csak tervezet formájában létezik, számos újdonság az energiatársadalom előtt álló kihívások kezelésére, például egyértelműbb szabályozást határoz meg a tárolós energia energiaközösségeken belüli felhasználására vonatkozóan, ezzel is támogatja azok felhasználását, vagy lehetővé teszi olyan ernyőszervezetek létrehozását a helyi és regionális energiaközösségek számára, amelyek A jogi személyek több energiaközösséget képviselnek ugyanazon hálózatüzemeltető szolgáltatási területén vagy ugyanazon politikai körzeten belül.
Csehországban is megkezdődött az árammegosztás
A régióban Ausztria az energiatársadalom egyértelmű bajnoka, Csehország jelenleg csak lemaradt – mondja David Blažek, a Frank Bold szakértői csoport tagja a következő előadásban. A cseh parlament 2023 decemberében fogadta el az energiaközösségről szóló törvényt, amely 2024 elejétől létrehozza az energiaközösséget, és szeptember 1-től átmeneti modellben lehetővé vált a villamosenergia-megosztás, amelyen belül július 1-jétől életbe lép a teljes árammegosztási modell. , 2026.
Csehországban az árammegosztásnak három formája lehetséges: az aktív felhasználók (termelő-fogyasztók) és a szövetkezet mellett az energiaközösségek keretein belül. A legfelhasználóbarátabb lehetőség jelenleg a július óta elérhető aktív felhasználói képlet, hiszen természetes és jogi személyek földrajzi korlátozás nélkül, összesen 11 feladási ponttal vehetnek részt. A 2023 januárjától elérhető, szintén könnyen előfizethető lakáslehetőség keretében árammegosztás csak az épület lépcsőházában elhelyezett fogyasztási pontok között lehetséges, és mivel elosztóhálózat igénybevétele nem kötelező, elosztási díj sem kerül felszámításra.
Ezért az idén júliustól (jogi személyek számára) szintén elérhető energiaközösségi árammegosztási lehetőség immár 1000 fogyasztási pont közötti megosztást tesz lehetővé a 3 településes területen – hasonlóan a választható aktív felhasználók opcióhoz – jelen esetben a teljes Elosztó A díjat utólag is be kell fizetni, így csak áram megtakarítás érhető el. 2026. július 1-től azonban a megosztás területi és mennyiségi korlátozás nélkül lehetséges.
Blažek az eredményeket ismertetve elmondta, hogy az elosztott áram mennyisége 150 megawattóra, ami 500 háztartás fogyasztásának felel meg. 4000 energiatermelő egység, főként napelemes rendszer vesz részt a megosztásban. 2 hónap alatt 10 500 regisztráció történt, 3 500 árammegosztó csoport működik, és eddig mintegy 2 000 lakóházban indult el az árammegosztás Csehországban.
Fontos jogszabályi változások zajlanak Magyarországon
A rendezvényen előadást tartott Kondorosi Andrea, az Energiaügyi Minisztérium főosztályvezetője is, aki az energiaközösségek hazai helyzetének jogi úton történő segítéséről beszélt. Elmondta, hogy Magyarországon a jogharmonizációs folyamat 2021. január 1-jén zajlott, és mivel ennek a rendeletnek a kihirdetése megelőzte a munka tényleges formálódását, szélesebb körű európai ismeretek európai és hazai, így a hazai jog lényegében megpróbálhatja megfelelni. az uniós joggal. . Az új funkciókat, szerepköröket és tevékenységeket még nem tesztelték, így ez történt az elmúlt szezonban.
Az ország legfontosabb jogszabályi változásairól elmondta, hogy az elmúlt években ezek a változások gyakran nem segítették az energiatársadalmat, és a klasszikus energiaközösségek hazai terjeszkedésének elterjedéséhez továbbra is hiányoznak a kulcsfontosságú szabályozási elemek. Ha a szabályozás miatt az energiaközösségek nem indulnak el piaci alapon, akkor az energiadíjak és a rendszerhasználati díjak területén is előfordulhat politikai beavatkozás, akár a közművédelmi alap terhére – mondta az esetleges támogatásokról.
Az Energiaügyi Minisztérium vezetője beszámolt az energiatársadalmat érintő legfontosabb, közelgő magyarországi jogszabályi változásokról is. Tájékoztatásul:
- Január 1-től bővül az energiatársadalom jogi formája és tevékenységi köre
- A lakásenergia-közösségekre vonatkozó előírások 2025. szeptember 1-től érvényesek
- A jövő év elejétől bővül az ipari energiatársadalom szabályozása is
- 2025. január 1-től bevezetik a részmérlegekre vonatkozó szabályozást is
- A vonatkozó hatósági tesztelési környezet is az új év elején lép életbe, annak részletes szabályainak meghatározása után.
- Ezzel egyidejűleg életbe lépnek a háztartási kiserőművek – köztük a lakossági napelemes rendszerek – származási garanciái is.
A legutóbbi két témáról többek között Ságvári Pál, a Magyar Energiaszabályozási és Közműhivatal (MEKH) stratégiai és nemzetközi ügyekért felelős alelnöke is felszólalt az október 10-i Portfolio Energy Investment Fórumon. Kondorosi Andrea is rámutatott, a tárca az MTVSZ rendezvénnyel egy időben négy elemet tartalmazó, a zöld átállás ösztönzését célzó jogszabálycsomagot nyújtott be társadalmi egyeztetésre, egyebek mellett az energiaközösségekkel kapcsolatos szabályozást a társasházakra vonatkozó speciális szabályozással egészíti ki, a társasházak számára könnyebb az energiarendszerek telepítése több napfény.
A fórum záró részében az energiaközösség hosszú távú energiastratégiában betöltött szerepéről, valamint az ehhez kapcsolódó kérdésekről, kihívásokról és kérdésekről került sor egy panelbeszélgetésre, amelyen Varga Katalin, a Regionális Alapítványi Program igazgatója. Energiagazdasági Kutatóközpont, Szolnoki Pálma, a Zero Carbon Center főmunkatársa, Dunai Bálint, magyar Közreműködik az Energiaügyi Társadalmi és Lakásszövetség elnöke, valamint Gajdics Ágnes ügyvéd, az EMLA Egyesület és a Magyar Köztársaság képviseletében. Energiaszolgáltatók Természetvédők Szövetsége (A fórumon elhangzott előadások bemutatása elérhető az MTVSZ honlapján.)
