Nigéria gazdasága hosszú ideig Afrika jövőjének szimbóluma. A kontinens legnépesebb országaként hatalmas olajtartalékokkal és feltörekvő szolgáltatási mezővel rendelkezik. Mindez ideális alap, hogy a 21. század sikertörténetévé váljon, és a 2000 -es évek óta korán énekel. 2014 -ben, amikor az ország GDP -jét először újraszámították, Nigéria lett Afrika legnagyobb gazdaságának egyik napról a másikra.
2025 augusztusában azonban a kép egészen más volt:
Az ország csak a negyedik a kontinens GDP rangsorában, míg az infláció, a deviza és az adósságszint évek óta megnehezítette.
Most azonban a Hope visszatért – részben az új GDP -nek, részben a valós gazdaságpolitikán keresztül. De hogyan jön ide Nigéria, és miért lehet most optimista?
Amikor a számok mögé nézünk
Annak megértése érdekében, hogy Nigéria gazdasága miért „hirtelen” magasabb, először meg kell tisztáznia a GDP-bélelés jelentését. Minden ország egy ilyen lehetőséget használ a bruttó hazai termék kiszámításához a jelenlegi gazdasági kibocsátásokhoz képest. Ennek a létesítménynek a létesítményét az iparágak, az árak és a termelési struktúra határozza meg.
A fejlődő gazdaságokban, ahol a gazdaság szerkezete gyorsan változik, az elavult létesítmény torzított képet kínálhat. Például, ha a statisztikai modell nem méri a digitális szolgáltatásokat vagy az informális gazdaságot, akkor az ország teljesítménye sokkal kisebbnek tűnik, mint a valóság. Ez az oka annak, hogy a GDP -t 5-10 év elteltével számítják ki az afrikai, óceáni és ázsiai gazdaságok esetében.
Nigéria 2010 -től 2019 -ig változott, ami a hivatalos GDP -t 187 milliárd dollárról 244 milliárd dollárra eredményezte. Ez maga nem jelenti a valódi gazdasági növekedést
Csak a statisztikák pontosabbak.
A legnagyobb változás a nem hivatalos gazdaság és a digitális terület végrehajtása. Nigériában a térség nem hivatalos népességének több mint 90 % -a magában foglalja a piaci szolgáltatókat, a kis kézikönyveket, az utcai szolgáltatókat, a járművezetőket, a családi alkalmazottak gyakran készpénzben és adómentességben dolgoznak. Korábban ez szinte láthatatlan volt a GDP statisztikákban.
Most azonban a nigériai Nemzeti Statisztikák (NBS) megpróbálták modellezni ezen tevékenységek gazdasági értékét egy új módszerrel. Ezenkívül a fintech társaságokat, az online szállítási szolgáltatókat, a nyugdíjalapokat és a biztosítótársaságokat, valamint az e -kompetációt is bevonták. Ez az „új” gazdaság a GDP fontos részévé vált.
A strukturális változás szintén nagyon látványos: míg az olaj- és gázipar jelenleg a GDP mindössze 5%-át teszi ki, a mezőgazdaság a legnagyobb mezővé vált a hagyományos, de nagy mennyiségű termeléssel. Ez azt mutatja, hogy Nigéria gazdasága sokkal változatosabb, mint korábban, de mégis sebezhető.
Mitől forog az inga?
Nigéria évtizedek óta olaj alapú gazdaság volt, látszólag átok, mielőtt évezredekbe fordulna: a termelésből származó jövedelmet a külföldiek eltávolították az országból, különösen a nyugati társaságok, és úgy tűnik, hogy nem képesek fejleszteni az országot. A 2000 -es években azonban megkezdődött az ország fejlődése.
Két tien kormány bevétele és 90 % -os export az olajhoz kapcsolódóan. Ez egy kiszolgáltatott modell: ha az olajárcsökkenés csökken, akkor a deviza bevétele csökken.
A cikk szerint ez történt 2015-2016-ban, majd 2020-ban.
A régi kormányok nem reagáltak a strukturális reformokra, hanem a mesterséges árfolyam -politikával. A NAIRA hivatalos árfolyama továbbra is stabil, miközben sokkal gyengébb a fekete piacon – deformálva az importált árukat, és az országot a tőkepiac bizalmából, és jelentős korrupciós lehetőségeket teremt az árfolyam -lyukak kihasználására.
Ezért, bár a nigériai gazdaság 2000 és 2014 között volt a nigériai gazdaság arany periódusa: az éves GDP -növekedés 5 és 11 %között mozog, például 2010 -ben az ország több mint 11,3 %-kal nőtt. Ennek oka a világpiac magas szintje, a telekommunikáció és a pénzügyek területének dinamikus kiterjesztése, valamint a belső fogyasztás növekedése. Ez a legmagasabb színpad, látszólag fenntartható az évtizedben, a túlzott olajfüggőség elpusztította.
2016 -ban azonban komoly bontás történt: a GDP 1,6 % -kal esett össze az éves alapján, ami az ország első hivatalos recessziója több mint két évtized után volt. A csökkenést csak ideiglenes gyógyulás követi, és 2020 -ra a járvány más gazdasági recesszióhoz vezet, még súlyosabb: a GDP évente 1,9 % -kal csökkent.
Az olajfüggőség mindig Nigéria Achilles-Am. Amikor az olajárak 2015-2016-ban összeomlottak, az állami bevételek 60-70 százaléka az olajértékesítésből származott, ami a deviza válság és a költségvetés exportbevételének erőteljes csökkenéséhez vezetett.
Buhari elnök ideje alatt az állam a strukturális reformok végrehajtása helyett beavatkozás és a népesség gazdaságpolitikája kezdődött. A Naira árfolyama hamis, míg a hivatalos piac és a fekete piac között nagy rés alakul ki. Ez lehetetlenné teszi a tényleges piaci műveleteket és az ijedt befektetőket.
A koronavírus betegség rosszabbá vált: 2020 -ban ismét recesszió volt, és 2022 és 2023 között a kettős inflációs nyomás (importált infláció + monetáris lustaság) 20 %-kal meghaladta az éves csökkenést.
A devizatartalékok csökkentek, az inflációt elengedték, és az államadósság növekedett, így 2023-ra Nigéria csak a negyedik legnagyobb gazdaság Afrika.
A Tinubu elnöke és a valuta sokkterápia elnöke
2023 -ban Bola Tinubu átvette az irányítást, és meglepő módon bevezette az igazi piaci reformokat. Ennek legfontosabb tényezője az, hogy az árfolyam árfolyamának liberalizálódása: A Naira értékét a piacra adta, rövid idő alatt 70%-os veszteséghez vezetett a dollárhoz képest.
Első pillantásra ez katasztrófának tűnik: az importár eltűnt, az infláció 28,9%-ra nőtt, és a köztisztviselők megsemmisültek. De gazdasági szempontból ez a lépés már régóta eljött. A mesterséges alacsony árfolyam deformálta a piacot, a befektetők kibővítették és akadályozták az exportot.
Az leértékelés után megkezdődött a piaci takarítás: a gazdaság valójában alkalmazkodni kezdett, az export versenyképesebbé vált, és a befektetők előnyeit újjáélesztették.
A központi bank szintén nem tétlen: az alaparány 22,75%-ra emelkedik az infláció korlátozása és az árfolyam stabilizálása érdekében.
Új téveszmék vagy új lehetőségek? A jobb számok veszélye
A nagyobb GDP -érték csökkenti az adósságarányt: Az előző 52 % -os adósságarány hirtelen 40 % -ra esett vissza. Ez jó hírnek tűnik – mert az IMF 55 százalékot javasol -, de a problémákat a felszín alatt rejtik el.
Mint Michael Famoroti, a Stears Kutatóintézet közgazdásza egy korábbi elemzésben mondta:
Az önmagában nagyobb szám nem old meg semmit, de könnyen alaposan aludhat. A helyzet az, hogy a kurzor jobban néz ki, ugyanolyan adósság van.
Ez különösen fontos Nigériában, ahol az állami bevétel nagyon alacsony: az adóbevallás csak a GDP 7,5%-a (szemben Dél -Afrikában a 24%-kal és az EU 40%-ával). Vagyis Nigéria esetében a kiegészítő hely veszélyesebb az adósság előtt, mivel a bevétel költségvetése pokol, ami veszélyt jelent a jövőbeli adósságszolgálatra.
A GDP folytatást folytat
Az új GDP -adatok, a piaci reform és a monetáris szigorítás után a legfrissebb negyedéves adatok javultak: 2025 második negyedévében a gazdaság 3,4%-kal, az infláció 18,2%-ra nőtt, és az árfolyam stabilabbá vált.
Mind a Világbank, mind az IMF 3,7-3,8%-os éves növekedést vár. Ez nem kiemelkedő, de Nigéria esetében egy hosszú recesszió után pozitív fordulópont.
A mezőgazdaság teljesítménye különösen észrevehető: ez a terület a gazdasághoz vezet a belső fogyasztás újjáéledése miatt, a vidéki munka és az új logisztikai infrastruktúra kiváltása miatt. Ezenkívül a digitális fintech terület, az e-kereskedelem, a logisztika-az egyik vezetési terület, különösen Lagosban és Abuban.
Mi lesz a kulcsa a hosszú távú gyógyulásnak?
A statisztikai számítás hasznos eszköz, de maga nem oldja meg a meglévő gazdasági nehézségeket. Nigéria jövője attól függ, hogy a következő években lehet:
- Az adóalap növelése a nem hivatalos gazdaság fokozatos részvételével meg lehet mérni a hivatalos hatókörbe,
- Az olajfüggőség csökkentése a bevétel és az export ösztönzés nem az olajon alapul,
- A termelékenység javítása az infrastrukturális beruházásokkal, különösen a vidéki területeken,
- A befektetők bizalmának visszanyerése hosszú távú előrejelzési intézkedésekkel és a korrupcióellenes intézkedésekkel,
- A monetáris környezet stabilizálása érdekében az infláció egy számjegyre visszahozza.
Nigéria 2025-ben nem volt gazdasági csoda, hanem a felszínen próbált gazdaság, ezúttal egy pontosabb tükröt tartva. A GDP bashing egyfajta „tisztázó”: elismerés, hogy a világ egyik legnagyobb nem hivatalos gazdasága jelenleg az egyensúlyt tervezi.
A kérdés az, hogy az ország hogyan használja ezt az új alapot. Mert ha a számokat eszköznek – és nem dekorációnak tekinti -, valójában a valódi emelkedés útján kezdheti.
