Miután Oroszország megtámadta Ukrajnát, Bécs ambiciózus tervet dolgozott ki az orosz földgáztól való függésből való kilépésre, és egy átalakító energiastratégiára, amely fenntartható fűtési megoldásokat kínál a helyi lakosság számára. Az osztrák főváros ezért kapott egy hosszú távú, 20 milliárd eurós projektet a fiókteleptől, amely a geotermikus energia kiaknázását, a hőszivattyús technológia bővítését és az energiahatékonyság növelését hozhatja a város számára. De nem ez az egyetlen lehetőség, az osztrák város több innovatív megoldást is alkalmazott lakóinak fűtésére, ami Budapestnek is példa lehet.
Információk és alkalmazások
A Bloomberg jelentése szerint Bécsben, mintegy 3 km-es mélységben megkezdődött a fúrás egy hatalmas melegvíz-tározó eléréséhez, amely kulcsszerepet játszhat a város energiafüggetlenségének biztosításában. Az osztrák állami OMV AG által vezetett nagyszabású projekt a megtermelt hőt óriás hőszivattyúk meghajtására használja majd, amelyek meleg vizet pumpálnak a felszínre, és több ezer házat látnak el energiával.
Bernhard Novotny, az OMV geotermikus részlegének vezetője szerint a projekt új fejezetet jelent a város életében. A fúrás egy 20 milliárd eurós kezdeményezés része.
Célja a földgáz fokozatos megszüntetése és egy fenntarthatóbb, klímabarátabb fűtési hálózat kiépítése az egész városban.
Bécs távfűtés története
Bécs távhőhálózata az egyik legnagyobb Európábanaz 1960-as években jött létre a várost gyakran megszálló hideg időjárás kezelésére. Ez a rendszer 1300 km csövet tartalmaz, jelenleg több mint 200 000 otthon hőellátását. A város célja ennek a hálózatnak a megkétszerezése a következő években, amely a város teljes lakásállományának kétharmadát, 400 ezer lakás fűtését biztosítja.

A kerület jelenlegi fűtési rendszerének szíve a Spittelaui hulladékégető, amelyet egy neves osztrák művész álmodott meg. A szemétégető nemcsak Bécs fenntarthatóság iránti elkötelezettségének szimbóluma, hanem meghatározó szerepet játszik a város hőellátásában is.
Vannak más kreatív megoldások is: Az adatközpontok – köztük a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség és a Bécsi Egyetem – által termelt hulladékhőt a város fűtési hálózatába is betáplálják, ezzel is csökkentve a függőséget A város külső tüzelőanyag-forrásoktól függ.
Egy másik példa a Josef Manner & Comp cukrászgyár, amely egy hatemeletes pékséget üzemeltet Bécs belvárosához közeli lakónegyedben. Christian Froemmel, a cég vezetője 40 millió eurós projektet indított a kenyértermelés növelésére és a hőfelesleg újrahasznosítására. A cég jelenleg azzal egészíti ki bevételét, hogy mintegy 5600 megawattóra – 600 háztartásra elegendő – maradékhőt értékesít a bécsi távhőhálózatba. A projekt pedig nyereségesnek tűnik, ahogy Froemmel hangsúlyozza, hogy a teljes beruházás
egy év alatt megtérül.
A hőszivattyúk térnyerése
Bár a bécsi távhőhálózat jelenleg több hőforrástól függ,
A város jövője egy fejlett, de bevált technológiában rejlik: a hőszivattyúkban.
Ezek az eszközök a levegőből, vízből vagy talajból felszívják a környezeti hőt, és épületek fűtésére használják fel. A történelem során a hőszivattyúkat elsősorban otthonokban és kisvállalkozásokban használták. A város azonban úttörő szerepet tölt be ennek a technológiának a kiterjesztésében, nagy rendszereket tervezve, amelyek képesek teljes lakóépületek fűtésére.
A geotermikus energia és hőszivattyús rendszerek előnyei
A geotermikus hőszivattyús rendszerek föld alatti hőenergiát használnak, amely az időjárási viszonyoktól függetlenül mindig rendelkezésre áll. Ezek a rendszerek rendkívül energiahatékonyak, hiszen mindössze 1 egység villamos energiával 3-5 egység hőenergiát tudnak előállítani. Alacsony működési költségekkel és minimális környezeti hatással is működnek, mivel nem igényelnek fosszilis tüzelőanyagokat.
A hőszivattyús technológia áttörései lehetővé tették a nagyszabású infrastrukturális projektekben való alkalmazását, mint például az Aderklaaer Corporation folyamatban lévő geotermikus fúrásaiban. Ezek a hatalmas hőszivattyús projektek Bécsnek hozzáférést biztosítanak a „láb alatt” fekvő megújuló energiaforrásokhoz.
A technológiai fejlődés ellenére még mindig jelentős gazdasági akadályokat kell leküzdeni. Mert a bécsi távhőrendszerben
A hőárak továbbra is a földgáz árához kötődnek,
Ez azt jelenti, hogy az alternatív források, például a geotermikus energia vagy a hőszivattyúk használatának előnyei nem jelennek meg azonnal a fogyasztók számláiban. Ezért a városnak hosszú távú megállapodásokra van szüksége annak biztosítására, hogy ezek a projektek pénzügyileg életképesek legyenek, különösen a hagyományos fosszilis tüzelőanyag-alapú fűtési rendszerekről való átállás során.
A helyzetet tovább bonyolítják az országos szintű politikai változások. 2025 januárjában az egyes klímavédelmi kezdeményezéseket kritizáló Szabadságpárt átvette az osztrák nemzeti kormány irányítását. Bár a bécsi helyi tisztviselők továbbra is elkötelezettek zöldenergia-terveik mellett, valószínű, hogy a nemzeti politika változásai lassítják a távfűtési rendszerek zöldítésének ütemét vagy akadályozzák a rendelkezésre álló pénzügyi forrásokat.
Hasonlóan vélekedik Leonore Gewessler osztrák energiaügyi miniszter is, és továbbra is optimista Bécs energetikai átállását illetően. Ezt megjegyezte A 2022-es energiaválság óta Ausztriában 20%-kal csökkent a gázfogyasztás. Ahogy mondta:
megoldások állnak rendelkezésre. Csak meg kell tennünk.
Budapest a következő?
Bécs példáját követve Budapest is fontos lépéseket tehet a fenntartható energiaforrások alkalmazásában. A jövőben a városok is profitálhatnak a geotermikus hőszivattyús fűtési rendszerekből, amelyek nemcsak a környezet védelmét szolgálják, hanem gazdaságos, hosszú távú megoldást is nyújtanak a fűtési és hűtési igények kielégítésére.
A városban a melegvíz és a földalatti hőforrások alkalmazása lehetőséget kínál a fővárosnak hasonló fenntartható fűtési rendszerek kialakítására. Például: Termálterv Kft. Budapest első, energiaellátásra épített fűtési rendszere, mely pár termelő és visszatérő kútra épül, demonstrálta a geotermikus energia felhasználás hatékonyságát a városban.
Steiner Attila, az Energiaügyi Minisztérium energiaellátásért felelős államminisztere korábban a Budapesti Geotermikus Energia Csúcson azt mondta, a kormányzat elvárása, hogy 2030-ig évente megduplázzák a geotermikus energiatermelést, és ennek segítségével – áll a kormányjelentésben. Becslések szerint összesen 500 millió köbméter elfogyasztott gáz tisztítható meg.
Sőt: 2035-re ez a szám összesen 1,2 milliárd köbméterre nőhet a jelenlegi évi 8 milliárd köbméteres gázfogyasztáshoz képest.
Ezt követően a magyar kormány 2024 októberében elfogadta az Országos Geotermikus Hasznosítási Koncepciót, amelynek célja a geotermikus energia felhasználásának jelentős növelése az országban. Ennek a koncepciónak az alapvető célja, hogy a jelenlegi 6,4 petajoule-os hazai energiafogyasztást 2026-ra egyötödével (8 petajoule-ra), 2030-ra pedig az alapérték duplájára (-13 petajoule-ra) növelje. A stratégia időkeretén belül a geotermikus energia részaránya a teljes hőtermelésben 6,5 százalékról 25-30 százalékra emelkedhet – és írtunk arról is, hogy mit tehet ennek érdekében a magyar államilag támogatott program.
Ezért Bécs példája és a magyar kormány által elindított zöldítési tervek segíthetnek abban, hogy Budapest és Magyarország egyre inkább elmozduljon a fenntartható, helyben elérhető energiaforrások felé. A geotermikus energia és a hőszivattyús rendszerek alkalmazása nemcsak a fosszilis tüzelőanyagoktól való függőség csökkentését célozza, hanem hozzájárul a városok hosszú távú energiahatékonyságának és környezeti fenntarthatóságának javításához is. Budapest tehát lehetőséget ad egy fényes, zöld jövőre, amely nemcsak a jelenlegi generáció számára biztosít energiát, hanem választ ad a jövő kihívásaira is.