Pierre-Olivier Gourinchas, a Nemzetközi Valutaalap vezető közgazdásza szerint a világgazdaság ma hasonló helyzetben van, mint a 2000-es évek eleji dotcom buborék: a piacot túlzott technológiai optimizmus, magas értékelések és növekvő kockázatok jellemezték.
Szerinte a mesterséges intelligencia körüli befektetési izgalmak könnyen túlmelegedéshez vezethetnek, és egy korrekció esetén nemcsak a vállalati beruházások, hanem a fogyasztás is visszaeshet.
Az IMF ezért különösen a pénzügyi stabilitás törékenységére figyelmeztet, amelyet az államadósság növekedése és a geopolitikai feszültségek súlyosbítanak. Gourinchas ezt mondta:
A legnagyobb veszélyt ma nem a piac jelenti, hanem a kereskedelmi háborúk, amelyekben nincsenek nyertesek, csak relatív vesztesek.
A közgazdász szerint míg az Egyesült Államok rövid távon profitálhat a mesterséges intelligenciának köszönhetően erős beruházásokból és növekedésből, addig az importvámok és a geopolitikai konfrontáció hosszú távon visszafogja a gazdaságot. Az IMF legfrissebb előrejelzése szerint az amerikai GDP növekedési üteme még nem érte el a tavalyi várakozásokat, miközben a maginfláció tartósan 3% felett marad.
Gourinchas arra figyelmeztet, hogy a vámháborúk végül minden fél gazdasági pozícióját gyengítik – az Egyesült Államok, Kína és Európa mind veszít.
Kína például a jüan leértékelésével próbálta ellensúlyozni az amerikai vámok hatását, ami segített az export támogatásában, de tovább növelte a nemzetközi feszültségeket. Az IMF azonban nem lát bizonyítékot arra, hogy Peking szándékosan manipulálja valutáját.
Gourinchas párhuzamot vont az 1990-es évek végének technológiai buboréka és a jelenlegi mesterséges intelligencia-őrület között.
Szerinte bár valamivel stabilabb a helyzet – főleg azért, mert ma már nem a startupok, hanem a nagy cégek vezetik az innovációt, és kevesebb a külső forrás – a kockázatok még mindig egyértelműek.
– mondta szakértő a Handelsblattnak.
Az aranyár rekordemelkedése is az instabilitás jele: a befektetők és a jegybankok egyre inkább a nemesfémet tekintik biztos menedéknek, ami a korlátozott kínálat miatt további áremelkedésekhez vezethet. Gourinchas ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a pénzügyi pánik elkerülhető, ha a kormányok és a központi bankok fegyelmet tartanak, és nem engedik, hogy a rövid távú politikai megfontolások befolyásolják a monetáris döntéshozatalt.
A költségvetési fegyelem hiánya egy másik kulcsfontosságú kockázat, amelyet az IMF kiemelt.
A járvány és az energiaválság idején a fejlett gazdaságok többsége jelentősen növelte az államadósságot, ami akkor még indokolt volt, most azonban a pénzügyi tartalékokat újra fel kell építeni. Gourinchas szerint a „könnyű pénz” korszaka véget ért: a kamatok ismét magasabbak, mint a növekedési ráták, így a legtöbb ország nem tud elegendő költségvetési többletet generálni az adósság stabilizálásához. Ez veszélyes visszacsatolási spirálhoz vezethet, amelyben a növekvő kamatköltségek, a csökkenő piaci bizalom és a pénzügyi nehézségek egymást erősítik.
Az IMF vezető közgazdásza szerint ha a kormányok nem cselekszenek most, a következő válságban már nem lesz pénzügyi mozgásterük.
A német gazdaságot illetően Gourinchas üdvözölte az állam fegyelmezett és célzott beruházásait, különösen az infrastruktúra és az energiaellátás korszerűsítésében. Úgy véli, hogy a recesszió után Németország megfelelően fogja felhasználni az új adósságot növekedésösztönző beruházásokra, de hosszú távon az ország csak akkor tudja megőrizni európai stabilizátor szerepét, ha végrehajtja a munkaerő-piaci reformokat.
Az IMF szerint a német gazdaság strukturális gyengeségei – a magas energiaárak, a munkaerőhiány és a demográfiai nyomás – tartósan hátráltatják a potenciális növekedést. A társadalom öregedésével fontos lesz a foglalkoztatás bővítése és a családbarát politikák megerősítése.
Végül Gourinchas hangsúlyozta a jegybanki függetlenség megőrzésének fontosságát, különösen annak fényében, hogy Donald Trump ismét nyomást gyakorol az amerikai Fed-re. Figyelmeztetett: ha a politikai vezetők beavatkoznak a kamatpolitikába, az hosszú távon gyengíti a piaci bizalmat, növeli az inflációs várakozásokat és destabilizálja a gazdaságot. „Amikor a kormányok megkérdőjelezik a központi bankok függetlenségét, valójában saját fáikat vágják ki” – mondta. Ezért az IMF arra kéri a döntéshozókat világszerte, hogy a monetáris politikát ne politikai eszköznek, hanem a gazdasági stabilitás pillérének tekintsék a jelenlegi kockázatos időszakban.
