Az idei szeptember a szokásosnál melegebb időt hozott országszerte. A HungaroMet Nonprofit Zrt. mérései alapján a havi átlaghőmérséklet 18,28 Celsius-fok volt, az országos átlag 2,24 fokkal haladja meg az 1991-2020-as átlagot, ezzel a huszadik század nyolcadik legmelegebb szeptembere. század eleje óta.
A nyári napfordulóig (szeptember 22.) a napi középhőmérséklet országszerte többnyire eléri vagy meghaladja a 20 fokot. Ezt követően azonban gyors és jelentős lehűlés kezdődött, aminek következtében szeptember végére 10 fok alá süllyedt az átlaghőmérséklet, október első harmadára pedig már több fokkal hűvösebb volt az idő hazánkban a megszokottnál.
Mivel az extrém hőmérsékleti ingadozások lényegében összemossák a hűtési fázis végét és a fűtési fázis kezdetét, rövid időre, kb.
Az átlaghőmérséklet 10 napon belül több éves rekordról több éves mélypontra esett,
mielőtt október 4-től ismét fokozatosan növekedni kezd.
Az ősz első heteiben a meleg időjárásnak köszönhetően a napi gázfogyasztás a megszokottnál alacsonyabb volt, gyakran több éves rekordmélyponton. A szinte azonnali lehűlést a földgázfelhasználás trendje tette lehetővé, és a napi fogyasztás a korábbi 10-15 ezer köbméterről október elsejéig hosszú távú csúcsot jelentett. 25 ezer köbméter mielőtt az új lazítási politika miatt ismét csökkenni kezdene.
A fűtési célú energiaigények kielégítésében továbbra is fontos szerepet tölt be a közvetlenül hő-, közvetve villamosenergia-termelésre használt földgáz, még akkor is, ha ez a szerep a megújuló energia és a villamosítás (hőszivattyúk) terjedésével gyengül.
A napi földgázfogyasztás és a napi átlaghőmérséklet közötti összefüggést jól szemlélteti a MEKH magyar földgázrendszerről szóló statisztikai kiadványának ábra.
A teljes vizsgálati időszakban (azaz idén szeptember 1-től október 11-ig) a hazai földgázfelhasználást 639.893 ezer köbméter Volt,
ez a legmagasabb érték 2021 óta.
Az idei évet a béke utolsó évének is tekintették, mielőtt az energiaválság eluralkodott volna, bár az energiapiaci árak 2021 nyarán emelkedni kezdtek, nagyrészt azért, mert Moszkva az ellátás korlátozásával próbálta növelni a gázárakat.
(A fogyasztási adatok nem tartalmazzák a termelő által közvetlenül a végfelhasználónak szállított földgázt, a melegvíz-pótgázt, a hazai metántermelést, valamint a földgáztermelő saját termelési tevékenységéből felhasznált földgázt.)
Elektromos energia
Az áramfogyasztást illetően itt némileg más képet mutat az adatok alapján készült grafikon.
Szeptember végétől a villamosenergia-fogyasztás növekvő tendenciája volt megfigyelhető, így október 9-én a fogyasztás többéves csúcsra emelkedett, miután az ősz első heteiben a fogyasztás többször is többéves mélypontra esett. A földgázfogyasztáshoz képest azonban van egy lényeges különbség
a villamosenergia-fogyasztás sokkal szűkebb határok között változott a vizsgált időszakban.
A gázfogyasztási szokásoktól való eltérés magyarázata az lehet, hogy a villamos energia fontos és egyre növekvő szerepet tölt be az üzemelő klímaberendezések hűtési igényeinek kielégítésében, és bár a földgáz is részt vesz a villamosenergia-termelésben, jelentősége ebben az ágazatban is csökken a megújuló energia térnyerésével.
A grafikonon látható, hogy szeptember első nyári heteiben Magyarországon többször is többéves csúcsot ért el az összes villamosenergia-bevétel (pl. szeptember 5-én és 10-én), amihez a klímahasználat is hozzájárulhatott.
Fontos hangsúlyozni, hogy a villamosenergia-fogyasztási statisztikák nem tartalmazzák a háztartási kiserőművek (HMKE) és a visszatáplálás elleni védelemmel ellátott saját erőművek (SCTE) adatait. Konkrétan a hazai HMKE kínálat odáig nőtt, hogy az elmúlt években a HMKE és az SCTE együttesen az éves lakossági villamosenergia-termelés mintegy tizedét adja.
A villamosenergia-fogyasztási trendek értelmezését tovább nehezíti, hogy a kora őszi és késő tavaszi alacsonyabb fűtési igény időszakában is sokan klímaberendezéssel szabályozzák a lakások hőmérsékletét.
Az ország összes villamosenergia-fogyasztása a vizsgált időszakban szeptember 1-től október 9-ig 4508 gigawattóra (GWh) kb 13 éve van, alacsonyabb fogyasztással csak 2022-ben és 2023-ban (HMKE és SCTE nélkül).
A MAVIR rendszerirányító honlapján közzétett – a HMKE és az SCTE nélkül is értett – előzetes adatai szerint szeptemberben 3394,1 GWh volt a teljes hazai villamosenergia-fogyasztás, 2,5%-kal alacsonyabb az egy évvel korábbinál, ezzel a negyedik hónapja a negatív sorozatnak, amelyben a hőmérsékleten kívül más tényezők, például a gazdaság gyengülése is közrejátszhat.
