A kelet-közép-európai exportot két sokk érte az elmúlt időszakban: egyrészt a legtöbb ország gazdaságát meghatározó autóipar összkereslete csökkent, másrészt recessziós kockázatként fenyeget a Donald Trump amerikai elnök által hat hónapja indított vámháború is.
Ennek ellenére az ágazatot továbbra is nagyrészt az autóipar vezérli.
A BNP Paribas azt is megjegyzi, hogy a kelet-közép-európai országokban az iparág részesedése gyakran nagyon magas az egyes komponensek között. Különösen nagy Szlovákiában, ahol 2022-ben az export 34,4%-át és az ipari hozzáadott érték 23,4%-át adja. Csehországban ez az arány körülbelül 20,8 és 17,6%, Romániában pedig 17,3 és 16,7%.
Magyarországon az autóipar a teljes export 16,2 százalékát, a feldolgozóipari hozzáadott érték 16,6 százalékát adja a BNP számításai szerint.
A számok azt mutatják, hogy a magyar autóipar szerkezeti súlya kiugróan nagy, ezért az említett idei dinamika egyáltalán nem volt kedvező.
Míg Csehországban és Szlovákiában erősen nőtt az autó- és alkatrészexport, addig Magyarország esetében a gyengébb külső kereslet hátráltatja az export bővülését. Ez összhangban van a fejlettebb európai gazdaságok lassulásával. A jelentés szerint Lengyelországban jól megy az alkatrészexport, Romániában pedig a kész autók exportja.
Magyarországon egyetlen alágazatnak sem sikerült látványosan kitörnie, ami részben a német ipari ciklus gyengeségével és az európai autópiac általános lassulásával is összefügghet.
A BNP Paribas szerint a térség országait sok tekintetben érintik az amerikai vámemelések: az Európai Unió és az Egyesült Államok júliusi megállapodása tompította a sokkot: a várt 25 százalékos vám helyett 15 százalékos vámot vetnek ki az autóipari termékekre. Ez azonban még mindig jelentős ugrás, mert 2024-re a régió országainak átlagosan 1,1–2,5 százalékos adókulcsot kell fizetniük. A közvetlen hatás azonban viszonylag korlátozott, mivel az Egyesült Államok viszonylag kis befogadó piac a közép-európai autóipar számára.
A bank elemzése szerint a vállalatok gyorsan reagáltak a változó környezetre: 2025 első hónapjaiban egyes országokban – főként februárban és márciusban – „növekedett” az amerikai piacra irányuló export, de ez az előfeszítő hatás átmeneti maradt. A magasabb vámok hatályba lépésekor az export már visszaesett, és összességében alacsonyabb volt az év első hét hónapjában 2024 azonos időszakához képest.
Ezért egyetlen alkalmazkodási hullám nem magyarázza a régió ellenálló képességét.
Az igazi stabilitást továbbra is az Európai Unió jelenti – írja a BNP Paribas. Közép-Európa autóexportjának nagy része az EU piacára irányul: 2024-ben Szlovákiában 64%, Romániában pedig 82% lesz az EU-n belüli autó- és alkatrészexport részesedése. Magyarország esetében az EU szerepe is kiemelkedő, elsősorban a német és regionális értékláncok támogatása miatt. Ez a mély beszállítói integráció lehetővé teszi a régió számára az export fenntartását a gyengébb amerikai kereslet ellenére. A regionális összeolvadások előnye, hogy a vállalatok rugalmasabban reagálnak a külső sokkokra, és jobban tudják kihasználni az európai igényeknek megfelelő szerkezeti átrendeződéseket.
Ennek a szerkezetnek a legnagyobb nyertesei jelenleg a csehek és a szlovákok.
Mindkét ország jelentős exportnövekedést ért el 2025 januárja és júliusa között. Szlovákia is profitált a regionális értékesítésből: jármű- és alkatrészexportjának 11,6%-a négy közép-európai partnerhez került. Csehország és Szlovákia exportszerkezete is változatosabb, mert mindkét ország növelni tudta exportját Türkiye-be és az Egyesült Királyságba. Válaszuk a piaci sokkokra ezért sikeresebbnek bizonyult, mint Magyarország.
Ehhez képest a magyarországi helyzet sokkal vegyesebb képet mutat: továbbra is magas az ágazat részesedése, erős az ellátási lánc, de a gyenge kereslet miatt a növekedés lelassult.
A német autóipar ingadozó rendelésállománya és a hazai európai fogyasztás visszaesése Magyarországra is hatással van.
Románia autóexportja idén meglepően erős, még ha oda nem is nőtt az alkatrészexport, míg Magyarország esetében egyetlen régió sem tudta kompenzálni a visszaesést.
A régión belüli kereskedelem az elmúlt években folyamatosan erősödött, tompítva a külső sokkok hatását. Csehország kivételével minden országban nőtt az autók és alkatrészek regionális exportja. Ez azért fontos Magyarország számára, mert csökkenti az egyoldalú függést a német autóipartól, és fokozatosan mélyíti a közép-európai ipari integrációt. Ez növelheti a hosszú távú stabilitást, különösen, ha a gyártók tovább diverzifikálhatják exportpiacaikat.
A régió jövőbeni versenyképessége szempontjából az elektromos autókra való átállás lesz a legfontosabb. Az elemzés megjegyzi, hogy Magyarország az elmúlt években jelentős befektetéseket vonzott az akkumulátoriparba, amelyek segíthetik az iparág technológiai átalakítását.
A magyar exportnövekedés ugyanakkor jelenleg jóval szerényebb, mint a cseh és a szlovák mutató.
Ha a hazai szereplőket sikeresen integrálják az elektromos járművek ellátási láncába, az újra fellendítheti az exportot – tették hozzá.
Magyarország gyengesége tükröződött a 2025. harmadik negyedévi GDP-adatban, amelyet csütörtökön közöltek: a stagnálás mértéke, amelyen egyértelműen látszott, hogy a lomha exportbővülés nem sokat lendített a hazai gazdaságon.
Összességében a közép-európai országok legyőzték az amerikai adóemelések és a globális autópiac visszaesése miatti ellenszelet. Magyarország továbbra is az egyik legintegráltabb ország az európai autóiparban, de a gyengébb kereslet miatt elmarad a régió vezetőitől. A továbblépés kulcsa az elektromos járművek átállásának sikeres lebonyolítása, az exportpiacok földrajzi diverzifikálása és a hozzáadott érték növelése lehet. Hosszú távon a régió versenyképessége azon múlik, hogy képes-e feljebb lépni az értékláncban – e téren pedig még számos kihívás és lehetőség áll Magyarország előtt.
