„Az Egyesült Államok Pénzügyminisztériumának Külföldi Vagyonellenőrzési Hivatala (OFAC) a mai napon további szankciókat vezet be Oroszország nem kötelezte el magát komolyan az ukrajnai háború lezárását célzó békefolyamat mellett. – kezdődik a tárca közleménye, amelynek részleteit Donald Trump amerikai elnök osztotta meg a Truth Social közösségi oldalon, majd részletesen kommentálta azokat.
Az orosz energiaóriások láthatóak!
A mai intézkedések növelik az orosz energiaszektorra nehezedő nyomást,
és rontják a Kreml azon képességét, hogy bevételt szerezzen hadigépezetének, és támogassa gyengülő gazdaságát. A minisztérium közölte: Az Egyesült Államok továbbra is elkötelezett a háború békés megoldása mellett, és a tartós béke teljes mértékben attól függ, hogy Oroszország hajlandó-e jóhiszeműen tárgyalni. A Pénzügyminisztérium továbbra is felhasználja hatáskörét a békefolyamat támogatására.
A mai intézkedés a két legnagyobb orosz olajtársaságot, a Rosznyeftyet és a Lukoilt célozza meg.
„Itt az ideje, hogy véget vessünk a gyilkolásnak és azonnali tűzszünetet” – mondta. Scott Bessent pénzügyminiszter értesítésben. Hozzátette: a Pénzügyminisztérium kész további intézkedéseket tenni, ha szükséges.
Ezen a ponton azt is érdemes felidézni, hogy szerda késő este is érkezett a hír: Az EU tagállamai elfogadták az Oroszország elleni 19. szankciócsomagot amely magában foglalja az orosz cseppfolyósított földgáz (LNG) importjának tilalmát is. Várhatóan holnap reggel fogadják el az intézkedéssorozatot.
A Rosneft egy vertikálisan integrált energiaipari vállalat, amely kőolajat, földgázt és kőolajtermékeket tár fel, kitermel, termel, finomít, szállít és értékesít. A Lukoil kőolaj és földgáz feltárásával, termelésével, finomításával, értékesítésével és forgalmazásával foglalkozik Oroszországban és nemzetközi szinten – a részleteket a Pénzügyminisztérium közölte.
A Bloomberg hírügynökség felhívta a figyelmet arra, hogy a Rosznyefty állami irányítás alatt áll, élén Putyin közeli szövetségesével, Igor Szecsinnel, a Lukoil pedig magántulajdonban van. Oroszország két legnagyobb olajtermelője együttesen az ország teljes kőolajexportjának közel felét, azaz napi 2,2 millió hordót adja. az idei év első felében. Az olaj- és gáziparból származó adóbevételek a szövetségi költségvetés mintegy negyedét teszik ki.
A jelenlegi döntés az EO 14024 számú amerikai elnöki rendelet keretében született. Ez felhatalmazza az Egyesült Államokat, hogy elrettentő erejű szankciókat vezessen be az Orosz Föderáció külföldön károsító tevékenységeiben részt vevő egyénekre és szervezetekre.
Trump is megszólalt
Úgy érzem, itt az ideje
– mondta Donald Trump Mark Rutte NATO-főtitkárral folytatott megbeszélésen az Ovális Irodában a szankciókról. Azt mondta, reméli, hogy „nem tartanak sokáig”, és a háború véget ér.
A Vlagyimir Putyinnal tervezett találkozóról A Bloomberg szerint Trump azt mondta: „Úgy érzem, ez nem helyes.
Úgy éreztem, nem értük el a szükséges célt, ezért feladtam.
A Bloomberg hírügynökség szerint az amerikai elnök a „mégse” szót használta ekkor. Ezt azonban hozzátette A jövőben lesz találkozó az orosz elnökkel.
A hírügynökség emlékeztet arra, hogy Joe Biden demokrata elnök korábban hasonló szankciót fontolgatott az orosz energiaipar ellen, de végül nem vetette ki őket, mert attól tartott, hogy a lépés megijeszti a globális energiapiacot, és növeli az olajárakat. Tekintettel arra, hogy Trump fő célja a gázárak alacsonyan tartása volt, és hogy ez a lépés most komoly kockázatot jelent e cél szempontjából, ez azt sugallja, hogy Putyinnal szemben fogy a türelme.
Mi történt a szankciók után?
A határozat egyértelműen leszögezi: blokkolni kell minden olyan szervezetet, amely közvetlenül vagy közvetve a Rosneft és a Lukoil 50%-os vagy nagyobb tulajdonában van. Később az amerikai minisztérium közleménye részletezte a szankciók által érintett orosz vállalatokat.
A mai akció eredménye az, hogy fentebb leírtuk Az Egyesült Államokban a blokád által érintett vagy egyesült államokbeli személyek tulajdonában vagy ellenőrzése alatt álló személyek minden vagyona és tulajdoni érdeke befagyasztásra kerül, és jelenteni kell az Egyesült Államok Pénzügyminisztériumának Külföldi Vagyonellenőrzési Hivatalának (OFAC). Ezenkívül minden olyan entitást, amely közvetlenül vagy közvetve, egyénileg vagy együttesen legalább 50%-ban egy vagy több letiltott személy tulajdonában van, szintén le kell tiltani. Az OFAC által kiadott általános vagy specifikus felhatalmazás által engedélyezett vagy mentesített esetek kivételével az OFAC-szabályok általában tiltanak minden olyan tranzakciót az Egyesült Államokban vagy az Egyesült Államokban (vagy azon keresztül), amelyek blokkolt személyek tulajdonát vagy érdekeltségeit érintik.
Az Egyesült Államok szankcióinak megsértése polgári vagy büntetőjogi szankciókkal sújthatja az amerikaiakat és a külföldieket. Az OFAC a szankciók megszegése esetén objektív felelősségen alapuló polgári jogi büntetést szabhat ki – tették hozzá. Emellett a pénzintézetek és mások szankciókat is kockáztathatnak, ha bizonyos tranzakciókat vagy tevékenységeket folytatnak a listán szereplő vagy letiltott személyekkel – figyelmeztetett a minisztérium.
Ezenkívül az OFAC szankciói fenyegetik azokat a külföldi pénzügyi intézményeket, amelyek jelentős tranzakciókat bonyolítanak le vagy segítenek elő, vagy bármilyen szolgáltatásokat nyújtanak Oroszország katonai-ipari létesítményeivel kapcsolatban, beleértve azokat is, amelyeket a befagyasztás érint. Ezen túlmenően, a ma azonosított személyeket érintő egyes tranzakciók lebonyolítása azzal a kockázattal járhat, hogy másodlagos szankciókat szabnak ki a részt vevő külföldi pénzügyi intézményekre.
A büntetés végső célja nem a büntetés, hanem a pozitív viselkedés megváltoztatása
– mutattak rá. Azt is hozzátették A listán szereplő szervezetekre további exportkorlátozások vonatkozhatnaka Kereskedelmi Minisztérium Ipari és Biztonsági Irodája (BIS) kezeli.
Miért történik ez?
Kiemeltük, hogy a legutóbbi bejelentés különösen annak fényében volt érdekes, hogy Donald Trump amerikai elnök és Vlagyimir Putyin orosz elnök csúcstalálkozóját korábban Budapestre tervezték. De kedd este a Fehér Ház bejelentette, hogy a csúcstalálkozót elhalasztják.
Azóta olyan hírek szivárogtak ki, hogy a csúcstalálkozót elhalasztották, amint az Marco Rubio külügyminiszter és Szergej Lavrov orosz külügyminiszter keddi telefonbeszélgetéséből kiderült: Putyin nem volt hajlandó engedményeket fontolóra venni, és a tűzszünetet sem támogatta. Az amerikai pénzügyminisztérium szerda este jelentette be „A Pénzügyminisztérium szankciókat vezetett be a nagy orosz olajtársaságokkal szemben, és felszólította Moszkvát, hogy egyeztessen az azonnali tűzszünetben.” Ez a bejelentés egyértelmű üzenet az orosz vezetés számára, és a cél a nyomás fokozása.
