Megérkezett az új kiegészítő nyereségadó-rendelet: így maradnak velünk a bankok, kiskereskedők és biztosítók 2025-ben

A 2025-ös költségvetés ismertetése során kapott információk alapján prognosztizálható, hogy a jövő évi adócsomag törvényjavaslat mellett 2025-re egy másik adócsomag is érkezik a kormánytól. A fő bevételi forrásokból pedig jól látható, hogy a kormány nem csak 2024-ben tartja vissza az eredetileg 2 évre (2022-re és 2023-ra) ígért megemelt nyereségadó egy részét, hanem várhatóan 2025-re meg is kap egy részt.

A Portfolio által szervezett Budapesti Gazdasági Fórumon adott miniszteri jelzések alapján biztosra vehető, hogy a bankok jövőre sem tudnak teljesen búcsút mondani a megemelt banki nyereségadónak. Varga Mihály pénzügyminiszter a Portfolio rendezvényén jelezte, türelmet kér a hitelintézetektől.

Mint ismeretes, a kormány 2022 nyarán az energiaválságra és a háború negatív gazdasági következményeire hivatkozva több ágazatra plusz adóterhet rótt ki rendeleti gazdálkodása keretében. A 2022-es rendelet értelmében megemelt nyereségadókat jelenleg a kormány módosítja.

Így döntött a kormány csütörtök este a kiegészítő nyereségadóról szóló rendelet Magyar Közlönyben megjelent módosításával.

Az Orbán Viktor által aláírt és ez év december 31-én hatályba lépő, egyes paragrafusai alapján 2025. január 1-jén hatályba lépő kormányrendelet a nonprofit adókról szóló 197/2022. (VI. 4.) Korm. rendelet. Egyes pontokat módosító rendelet

Hitelintézeteken kívüli jövedelemadó

Az eredeti szabályzat 1. (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások a törvény rendelkezései szerint 2022-2025-re. adóévekre (2)–(9) pontja szerinti különadó megállapítására, bevallására és megfizetésére önellenőrzés útján köteles.”

Ez olyan mértékben megváltozott

A jelenleg hatályos kormányrendelet 2022-2024-re határozta meg a bank emelt nyereségadóját, jelenleg ez a szabályozás is meghosszabbításra került 2025-ig.

A jelenlegi módosítás fontos eleme, hogy az eredeti rendelet következő 1. § (2e) bekezdésével egészül ki:

A 2025-ös adóévben e rendelet szerinti különadó számítás alapja. Az adózás előtti eredmény meghatározása a 2023-as éves beszámoló alapján történik, az adóalap meghatározásakor valósággal.

a) enyhítő tételnek kell tekinteni

• aa) a 2023-as adóévben, ha az adózó az osztalékot a számviteli törvény szerinti pénzügyi tevékenységként jelentette be, vagy éves beszámolót készített, vagy az IFRS szerinti számviteli könyveit lezárta, ennek megfelelő összeget, feltéve, hogy ez az összeg nem számít osztaléknak az adózás előtti eredményben költségként szerepel.
• a) a 2023-as adóévre vonatkozó éves beszámoló alapján meghatározott, nem normál tevékenység keretében keletkező áru értékesítéséből és szolgáltatásnyújtásból származó nyereség;

b) a 2023-as adóévi adózás előtti eredményhez képest növekményes növekedésként kerül kiszámításra

• három) Az államháztartás egyensúlyát javító adókról és külön támogatásokról szóló 2006. évi LIX. a pénzügyi intézmények különadója a törvényben meghatározottak szerint,
• bb) a pénzügyi tranzakciós illetékről szóló 2012. évi CXVI. törvényben meghatározott pénzügyi tranzakciós illeték,
• b) E rendelet szerinti adó.”

Különadó A (2e) bekezdés szerinti adóalap 20 milliárd forintot meg nem haladó részének mértéke 7%, e feletti összeg esetén 18%.

A rendelet részleteket is rögzít hogyan csökkenthető a bank kiegészítő nyereségadója.

„(5h) Ha az (5i) pont szerinti állampapírok hitelintézet vagy pénzügyi vállalkozás tulajdonában vannak a 2023. január 1. és 2023. április 30., valamint 2023. január 1. és 2024. szeptember 30. közötti időszakban, annak napi átlaga leltár a 2025. január 1-től ig terjedő időszakra 2025. november, amely az átlagos napi készletnél magasabb értékhez kapcsolódik a 30-tól kezdődő időszakban az (5i)-(5m) bekezdésben foglaltak szerint csökkenti a 2025. december 10. előtt fizetendő különadó-kötelezettséget, tekintettel arra, hogy az állampapírok e bekezdés szerinti átlagos napi készletének kiszámításakor az állampapírok névértékét kell figyelembe venni.”

„(5i) Az (5h) bekezdés alkalmazásában állampapíron a 2029. január 1-je utáni aukció keretében forgalomba hozott, forintban denominált Magyar Államkötvényt kell érteni fordított repóügyleteken, értékpapírok kereskedelmében. kölcsönnyújtásról és az értékpapír-finanszírozási ügyletek átláthatóságáról és azok újrafelhasználásáról, valamint a 648/2012/EU rendelet módosításáról 2015. november 25. (EU) 2015/2365 számú európai parlamenti és tanácsi rendelet 3. cikk 8. pontjában meghatározott vételi-eladási ügyletek keretében vásárolt állampapírok nem tartoznak a rendelet hatálya alá Ez. (5h) bekezdés alapján. Az irányadó csökkentés mértéke az (5i) bekezdés szerinti állampapír-részvények névértékének növekedésének 10 százaléka, de legfeljebb az e § szerinti különadó (5h) bekezdése alapján alkalmazandó kedvezmény figyelembevétele nélkül számítva, az adóévben fizetendő összeg 50%-a, (5k) bekezdésével. Az állampapírok átlagos napi készletének e bekezdés szerinti kiszámításakor az állampapírok névértékét kell figyelembe venni.”

Kiskereskedelmi felár

A mostani módosítás második bekezdése a kiskereskedelmi értékesítést érintő többletadó (adóteher plusz kiskereskedelmi különadó) jövő évi fenntartásának részleteivel foglalkozik. Itt a Kormány ezzel a kérdéssel foglalkozik azzal, hogy a rendeletben kimondja, hogy az eredeti 2022-es rendelet 16. cikke a következő (4b) bekezdéssel egészül ki:

„(4b) További adókulcs a 2025. január 1. és 2025. december 31. között keletkezett adóalap amennyiben

a) Adóalap rész a) pont (2) pontja szerint.

• aa) 48 milliárd forintot meg nem haladó rész után 3%,
• ab) 14% a 48 milliárd forint többletre;

b) A b) pont (2) pontja szerinti adóalap rész.

• három) 48 milliárd forintot meg nem haladó rész után 2%,
• bb) 6% a 48 milliárd forint többlet után.

Nem biztosítási nyereségadó

Kormány. A Rendelet 16. (5) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki – ez a pont a biztosítási szakmát érinti.

(Biztosító társaságok esetében) „e) 2025. december 10-ig a (4b) pont szerinti adó mértéke a 2025. január 1-től 2025. november 30-ig befizetett biztosítási díjak alapján kerül kiszámításra. 2025. A (6b)- (6g)”

(A pótlólagos adóelőleg összegét – az állami adóhatóság által előírt formanyomtatvány szerint – kell elkészíteni, befizetni és bevallani.)

(Biztosító) „d) 2026. január 31-ig és 2026. július 31-ig két egyenlő részletre bontva a (4b) pont szerinti adókulccsal számított pótadó” (meg kell állapítani, megfizetni és – az állam által előírt forma szerint) ). adóhatóság – nyilatkozat.)

A jelenlegi átdolgozás – előzetes jelzésként – a biztosító társaság záradékot is tartalmaz, amely kimondja, hogy hogyan tudják csökkenteni megnövekedett nyereségadó-fizetési kötelezettségüket állampapír-vásárlással.

„(6b) Ha a biztosító a 2024. augusztus 1-jétől 2024. október 31-ig terjedő időszakra a (6c) bekezdés szerinti, tulajdonában lévő átlagos napi állampapír-állományhoz képest, akkor 2025. január 1-jétől 2025. november 30-ig emelkedik. , a biztosító áthárítja a meghatározott különadó kötelezettséget (4b) bekezdés arányában a (6c)–(6h) bekezdés szerint csökken, tekintettel arra, hogy az állampapírok e bekezdés szerinti átlagos napi állományának számításakor az állampapírok névértékét kell figyelembe venni.

(6c) A (6b) bekezdés alkalmazásában állampapíron a 2030. január 1-je után lejáró, forintban denominált állampapírt kell érteni, amelyet az aukció keretében forgalmaznak, feltéve, hogy a Tpt. 3. cikk Az Európai Parlament és a Tanács 2015. november 25-i (EU) 2015/2365 rendeletének 8. cikke a penziós repóügyletek, az értékpapír-finanszírozási ügyletek, a kölcsönügyletek és az értékpapírok újrafelhasználásának átláthatóságáról, valamint a módosított rendelet ( EU) ) 648/2012 pontban meghatározott kereskedési ügyletek keretében vásárolt állami értékpapír az előírásoktól függően. (6d) A (6b) bekezdés alapján alkalmazható. A csökkentés mértéke a (6c) bekezdés szerinti névleges államrész-növekedés 30%-a, de legfeljebb az adóévre a (2) bekezdés a) pontja szerinti adószámítás alapján fizetendő adó 40%-a. bekezdése szerinti különadó (6b) bekezdése alapján alkalmazandó kedvezmény figyelembevétele nélkül számított, és a fizetendő adó összege a b) pont (2) bekezdése szerinti adószámításon alapul, a (6e) pont szerint. Az állampapírok átlagos napi készletének e bekezdés szerinti kiszámításakor az állampapírok névértékét kell figyelembe venni.”

A Brent-Ural árkülönbözet ​​különadója továbbra is érvényben marad

A rendeletmódosítás ilyen rendelkezést is tartalmaz:

A 2. szakasz (1) bekezdésében a „2022–2024” szövegrész helyébe a „2022–2025” szöveg lép. szöveg kerül beírásra. Ez pedig nem más, mint amit korábban bevezettek a kőolajtermék-gyártó (jelen esetben a Mol) esetében. A Brent-Ural árkülönbözet ​​95%-os különadójának fenntartása jövőre.

Amitől elbúcsúzunk

A hatályos kormányrendeletben egy érvénytelen szabályozás található, amelyben A kormány 2025. január 1-től többletadót alkalmaz.

Így például az eredeti szabályozás hatályát veszti

• 2/A. §-a alapján a kőolajtermékeket előállító cég (jelen esetben a Mol) nettó árbevételét terhelő különadóról van szó.
• 3. §, a megújuló energiával foglalkozó társaságokat terhelő különadókról.
• 3/A. §, a kompenzációs szabályozó képességet érinti.
• 4/A. §-a szabályozza a gyógyszergyártói haszonkulcsot és a gyógyszergyártói különadót.
• 7. §, amely tartalmazza a gyógyszerforgalmazók többletnyereség adóját. Ennek ismeretében nagyon valószínűnek tűnik, hogy a 10.000 Ft-ot meghaladó előállítási árú gyógyszerek esetében megszűnik a megemelt, 40 százalékos fizetési kötelezettség.
• 8. §-a előírja, hogy a termelő vállalkozások (bioetanol-gyártók, keményítő- és keményítőtermék-előállítók, napraforgóolaj-gyártók) is az energiaszolgáltatók jövedelemadója alá esnek.
• 14. §, a távközlési szektor megnövekedett nyereségének adójáról.
• 22. §-a további bányászati ​​jogdíjakról szól.

Frissítjük cikkünket.