Egy korábbi cikkben bebizonyítottam, hogy a külföldi tulajdonú vállalatok döntő szerepet játszanak a magyar gazdaság megvalósításában, gyakran fejlettebb és hatékonyabb technológiával. Ennek a termelékenységi különbségnek köszönhetően a magyar gazdaság kettős kifejezésekkel jellemezhető. Kollégáim által közzétett nemrégiben közzétett tanulmány szerint ez a két fél tükröződik abban a tényben is, hogy a külföldi és a hazai vállalatok közötti beszállítók és értékesítési kapcsolatok gyengék. A magyar gazdaság kritikáját már régóta kritizálják, hogy a magyar vállalatok csak a multinacionális vállalatok számára csak a külföldi multinacionális vállalatokat tudnak készíteni. Nincs azonban olyan átfogó adatok, beleértve a teljes gazdaságot, amely felhasználható e kapcsolatok hatalmának számszerűsítésére.
Információ és alkalmazás
A cikkek tükrözik a szerzők észrevételeit, nem feltétlenül egybeesnek a befektetési kategória szerkesztőségével. Ha kommentálja ezt a témát, küldje el cikket az édeeny@portfolio.hu címre.
A közzétett cikkek itt olvashatók.
Véletlen hálózat és beszállító
A gazdasági fejlődés egyik módja az, hogy vonzza a külföldi multinacionális vállalatokat az országba, hogy fejlett technológiát hozzon létre a globális piac számára. Ezek a vállalatok elnyelik a munkaerő -tartalékokat, ezáltal csökkentve a munkanélküliségi rátát és javítva az ország korábbi technológiai szintjét, vagyis azok, akik ezekben a vállalatokban dolgoznak, több jövedelmet termelnek. Ez a termelékenységi különbség a kettős gazdasági struktúra szempontjából leírható.
A gazdasági fejlődés e vállalatokra gyakorolt hatása a szélesebb gazdasági környezet megoldásának hatásától is függ, és például a hazai vállalatok csatlakozhatnak a külföldi vállalatokhoz. Például egy háztartási tulajdonban lévő vállalat magasabb minőségű alapanyagokat állíthat elő, elkezdhet egy fejlettebb technológiát használni, vagy továbbra is több gazdaságot teremthet.
Ezért a multinacionális társasággal folytatott partnerség pozitív hatással lehet, amely lehetővé teszi a hazai vállalatok fejlesztését és az exportpiacok elől való menekülést. És a hazai tulajdonú vállalatok megerősítése csökkentheti a kezdeti véletlenszerű rátát és növelheti a gazdasági növekedést.
A külföldi és a hazai vállalatok közötti kapcsolat
A magyar gazdaság strukturális elemzésének nagy része azonban azt mondja
A magyarországi multinacionális vállalatoknak magas a bemeneti aránya (nyersanyagok, alkatrészek), és viszonylag kicsi a magyar társaságoktól vásárolt hazai vásárolt tranzakciókban, mint társaságként.
Egy nemrégiben végzett tanulmányban kollégáim – Tamás Sebestyénén, Dua Lonuauer és Zita Iloskics – ellenőrizték ezt a kérdést az OECD Amne adatbázisban. Ez az adatbázis két csoportra osztja a vállalatokat, a hazai és a külföldi vállalatokra (a külföldi eszközök több mint 50%-ával), majd információkat szolgáltat az értékesítésről és a vásárlásról.
Ez lehetővé teszi annak mérlegelését, hogy a hazai és a külföldi vállalatok milyen kereskedelemben vannak kereskedelemben egymással az egész magyar gazdaság számára. Az e tapasztalatok szerint tesztelt értékeket később összehasonlítják az értékesítési kapcsolatok és a várható beszállítók becslésének kiszámításának eredményeivel.
Ezért, ha a magyar és a külföldi autóipari vállalatok nagysága nagy, akkor viszonylag szoros kapcsolat várható a két vállalati csoport között. Másrészt, ha a Magyarország tulajdonában lévő vállalatok mértéke kisebb, akkor valószínűbb, hogy a kevésbé stresszes kapcsolat. A mezők tulajdonjogának és méretaránya alapján történő felbontásának felhasználásával ezeket a várt kapcsolatok az egész gazdaságban becsülhetők meg.
A tényleges intenzitás eredmények, és várhatóan az alábbi ábrán látható, négy különböző dimenzióban:
- Mennyire erős a hazai vállalatok szállítói kapcsolata a hazai és külföldi társaságok (A) és a külföldi társaságok (B) irányába, és fordítva.
- A külföldi vállalatok beszállítói kapcsolata hazai és külföldi társaságok számára (C) (D).
A számítások ezt mutatják
- Egy A háztartási társaságok (A) erősebben kereskednek együtt (Piros vonalak) a várt módon (kék diagram).
- Ezzel párhuzamosan a külföldi tulajdonban lévő vállalatok magasabb volumenűek (d),
- míg A hazai és a külföldi vállalatok (B és C) közötti értékesítés sokkal gyengébb a vártnál–

A tanulmányban a szerzők a fentiek alapján Kettősségi index Ezek az, hogy a háztartási és külföldi vállalatok vastagságában a tömörítés szorosan kapcsolódik a szállítóhálózatban. Ezenkívül a számítások évek óta és a regionális országok számára befejeződnek.
Elemzés alapján
Magyarországon a véletlenszerű index 0,0900, alacsonyabb, mint Szlovákia (0,2381) és Cseh Köztársaság (0,1359), de Lengyelországban (0,0732), Romániában (0,0679) és Bulgáriában (0,0427).
Ezért Magyarországnak átlagos értéke van a regionális országok vizsgálata alapján.
Az alábbi ábra egyértelműen azt is mutatja, hogy Magyarország 2000 és 2019 között csökkentette a véletlenszerű indexet, míg a Cseh Köztársaság, Szlovákia és Lengyelország szintén növelte azt. Ez azt jelenti, hogy a beszállítók és az értékesítési kapcsolatok a magyar és a külföldi vállalatok között gyengék, A helyzet kissé javult a 2000 és 2019 közötti időszakban És ezek az együttműködés viszonylag erősebbé vált.

Kis partnerség
Az elemzés legfontosabb következtetése az, hogy Magyarországon a beszállítók és a hazai és külföldi vállalatok közötti értékesítési kapcsolatok alacsonyak. Ez azt jelenti
A külföldi és magyarországi tulajdonban lévő vállalatok nemcsak a termelékenységben különböznek egymástól, hanem a szigeteken is működnek, és számos partnerséget alakítanak ki.
Ezért a gazdasági ellenzék tükröződik a beszállítói hálózatok szerkezetében, és az ilyen típusú modellek végül korlátozzák a külföldi multinacionális vállalatok gazdasági stimulációs hatásait. A kapcsolatok hiánya, ezáltal a fejlettebb vállalatoktól való tanulást lehet elérni.
Egy másik fontos megállapítás A külföldi vállalatok is viszonylag alacsonyak a magyar társaságok beszállítói számára is– Ez korlátozza a gazdasági növekedés erősségét is, mivel a külföldi vállalatok, amelyek hatékonyabban magasabb színvonalú inputokat hoznak létre, felhasználhatják a magyar vállalatok jó termékek előállítására.
Központi kérdésként nincs heves kapcsolat a magyar és a külföldi vállalatok között. A felmérés azt mutatja, hogy az inhibitorok magukban foglalhatják az alacsony humánerőforrás -szinteket, az alacsony költség -kutatást és a költségeket, vagy a fejlettebb és kevésbé hatékony pénzügyi piacokat.
A cikk a Tamás Sebestyénén, a Dura Longauer és a Zita Iloskics alapja, a The Magyar Science magazinban közzétett tanulmány alapján.