Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség új jelentése szerint a 372 vizsgált európai város közül Budapest a 242., Pécs a 246., Veszprém a 254., Szeged a 274. és Győr a 295. helyen végzett a légszennyezettség mértékét tekintve.
A hivatal az elmúlt két naptári év levegőjének átlagos koncentrációja alapján rangsorolta a városokat a legtisztábbtól a legszennyezettebbig. A PM2,5-öt vette alapul, mert a leggyakrabban előforduló légszennyező anyagok közül ez a legkárosabb az egészségre, Magyarországon például évente mintegy 10 ezer korai halálesetet és körülbelül egymillió megbetegedést okoz. Ezenkívül két évet is beleszámított, mert az egészségre gyakorolt hatások gyakran akkor a legsúlyosabbak, ha egy személy hosszabb ideig folyamatosan ki van téve a szennyezésnek.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 2021-ben aktualizálta levegőminőségi ajánlásait, és a PM2,5-koncentráció egészségügyi határértékét átlagosan évi 5 mikrogramm/köbméterben állapította meg (érték Az Európai Unió célkitűzése jelenleg 25 mikrogramm).

„Sok haláleset és betegség elkerülhető lenne, ha a kormány és a helyi hatóságok azonnal megtennék a szükséges intézkedéseket. A késés azért is elgondolkodtató, mert számos intézkedéssel rövid távon jelentősen csökkenthető a légszennyezettség. A legnagyobb szennyezőforrást a lakossági erdőtüzek jelentik, amelyek visszaszorítása elsősorban a széles körű tájékoztatással, a szegények fűtési segítésével, illetve a törvénysértések elleni szigorú fellépéssel lehetséges. Szegő Judit, a Légiközlekedési Munkacsoport projektigazgatója elmondta, a közlekedési szektorban is számos lehetőség rejlik, mint például az alacsony károsanyag-kibocsátású zónák kialakítása, a 30 km/órás sebességhez zónák kialakítása vagy a parkolási szabályok megváltoztatása.
Az Európai Unióban a levegőminőségre vonatkozó szabályozások felülvizsgálata a végéhez közeledik, amelynek célja, hogy az uniós szabályozás közelebb kerüljön a WHO ajánlásaihoz.