Az elmúlt 30 évben kevés volt olyan jelentős reálbér-emelkedés, mint 2024-ben. Ez azonban a vártnál kevésbé volt kifejezett a fogyasztás alakulásában, mivel a bevételek vásárlóereje tavaly jelentősen visszaesett, és a fogyasztói bizalom továbbra is alacsony. . De mi lesz 2025-ben?
Talán kevesen emlékeznek arra, hogy 2022-ben az átlagkereset több mint 17%-kal emelkedik. Ez nem volt meglepő, hiszen abban az évben kezdődött az inflációs válság, amely sok ember életét egyre nehezebbé tette. A következő évi több mint 14%-os béremelés nem tudta ellensúlyozni az inflációt, így bár az átlagkeresetek meredeken emelkedtek, a dolgozók reálbére csökkent. 2024 fordulópontot hoz a valutaesésben, mivel az infláció a magas nominálbér-mozgások mellett csökken.
Az idei év olyan mértékű reálbér-emelkedést hozott, mint az elmúlt évtizedekben.
Ahogy az alábbi képen is látható, a bevételek vásárlóerejének 8-10%-os növekedése valójában ritka. A bevételek vásárlóereje utoljára 2017-ben, ezt megelőzően pedig 2002-03-ban nőtt hasonló ütemben.
A mai probléma azonban az, hogy a fogyasztói bizalom továbbra is rendkívül alacsony, annak ellenére, hogy a reálbérek hatalmasat nőttek. Ennek nagyrészt az az oka, hogy az előző évben a reálbérek csökkentek, az árszínvonal továbbra is magas maradt, így az emberek helyzetükben alig éreztek javulást. Ráadásul az országos átlaghoz képest nagyok az eltérések. Az emberek közel 20 százalékának idén is csökken a reálbére, több mint 10 százalékuk vásárlóereje pedig alig nő.
A legtöbb jóslat szerint 2025-re a 10 százalékot meghaladó nominálbérek több éves elmozdulása is véget ér.
A Portfolio elemzői konszenzusa szerint Magyarországon jövőre 8,5 százalékkal nőhet a bruttó átlagkereset, a szakértői előrejelzések 7,2 és 10 százalék között mozoghatnak. Szakértők úgy vélik, hogy a minimálbér 9 százalékos és a garantált bérminimum 7 százalékos emelése nagyban befolyásolja az átlag- és mediánbérek alakulását.
TOP10 történet
A Portfolio szerkesztősége minden évhez hasonlóan összeállítja az év legmeghatározóbb eseményeit, híreit. Ez a cikk is a legjobb 10 közé tartozik.
Mindeközben a betöltetlen állások száma nem olyan nagy, mint korábban (a munkaerőhiány ezért valamelyest csökkent), így ez a tényező valamivel kisebb hatással lehet a bérinflációra.
Ha valósak a várakozások, miszerint a nagyobb gyárak (BMW, CATL, BYD) megjelennek az interneten, akkor annak nagyon komoly béremelő hatása lehet, különösen a fizikai munkásoknál.
– mondta korábban a Portfoliónak Virovácz Péter, ING Bank vezető közgazdász.
„Továbbá a történelmi tapasztalatok azt mutatják, hogy munkaerőhiány esetén az átlagos béremelés általában a minimálbérhez közelítő vagy magasabb szinten van” – mondja Virovácz Péter. A munkaerőhiány azonban szerinte továbbra is fennáll Magyarországon, bár nem akkora, mint egy-két éve.
Szabó Barna, Mérleg Intézet Legfőbb elemzőjük szerint a munkaerőpiac régóta fennálló feszessége mára jelentősen enyhült. 2022 második negyedéve óta az üresedési ráta folyamatosan csökkent, 3%-ról 2,2%-ra.
Ez arra utal, hogy az álláskeresőknek egyre kevesebb a választási lehetősége, és a bértárgyalások során romlik a munkavállalók alkupozíciója.
– gondolta.
„A munkaerőpiaci adatok szerint az előző időszakban jelentősen csökkent a munkaerőpiac feszessége, a munkaerő versenyképessége kevésbé volt tapasztalható, ami a bérnövekedés lassulását okozta. Ugyanakkor meg kell említeni a fokozatosan javuló ipari beruházások hatását, amelyek jelentős munkaerő-piaci keresletet teremthetnek. Ez a hatás még meglehetősen bizonytalan” – mondta Gábor Regős, Giám đốc Quỹ Gránit vezető közgazdász.
A legfrissebb előrejelzés szerint 2025-ben 4% körül alakulhat az infláció, ami nagyon közel lehet az idei áremelkedéshez.
Vagyis nem kell tartani a 2022-23-as éveket jellemző magas inflációtól, így a bevételek vásárlóereje valószínűleg nőni fog. A nominális bérdinamika lassulásával azonban a szakértők az idei kiemelkedő reálbér-növekedést követően jóval alacsonyabb, 4 százalék körüli bérnövekedést várnak 2025-ben. A kérdés tehát az, hogy milyen gyorsan nőhet a fogyasztás, ha az idei, sokkal gyorsabb reálbér-növekedés nem robbanásszerűen növeli a bolti eladásokat. Ugyanakkor a megtakarítási ráták esésének lehetősége, a tartós béremelések hangulatjavító hatása, valamint az év eleji (inflációkövető állampapírokból származó) erős kamatbevételek mind-mind növelhetik a háztartások költési hajlandóságát.
