A lakáspiac támogatása fontos a kormányok számára: a multiplikátorhatáson keresztül a támogatások pozitív hatással vannak a gazdasági növekedésre. Továbbá a többletadóbevételeken keresztül nem rontja jelentősen a költségvetés egyenlegét. Úgy tűnik, minden eszközt bevetnek az ambiciózus gazdasági növekedési cél elérése érdekében. Még akkor is, ha az öngondoskodás egyik fennmaradó pillérét feláldozzák a rövid távú növekedési célok érdekében.
A cikkek a szerzők nézeteit tükrözik, amelyek nem feltétlenül esnek egybe a Portfolio szerkesztőbizottságának álláspontjával. Ha szeretne hozzászólni a témához, kérjük, küldje el cikkét a velemeny@portfolio.hu címre.
A megjelent cikkek itt olvashatók.
De légy óvatos: A kereslet kényszerű növekedése egy olyan piacon, ahol amúgy is szűkös a kapacitás, gyakran áremelkedéshez vezet. Főleg, hogy a legtöbben lakásvásárlás helyett lakásfelújításra költik majd nyugdíjas pénzüket.
Nézzünk néhány példát a közelmúltból. Például a családi lakásépítési támogatás (CSOK, 2015-től), a gyermekhitel (2019-től) és a lakásfelújítási támogatás (2021-től) költségekre gyakorolt hatása Mit jelent a lakásfelújítás? Ennek érdekében alaposabban megvizsgáltuk az inflációs kosárban található „Lakás javítás és karbantartás” elemet.
Az első ábrán jól látható, hogy ennek a tételnek az éves változása különösen gyorsan tér el a 2017-2018 közötti időszak átlagos szolgáltatási áremelkedésétől:

Ez oda vezet 20 év alatt a lakásfelújítási költségek hatszorosára nőttek, miközben a szolgáltatások gyakran csak háromszor drágábbak. 2015 óta a szolgáltatási árak 48%-kal, míg a lakásjavítási/karbantartási árak 146%-kal emelkedtek:

Az is jól látható, hogy más gazdasági aktivitással jellemezhető időszakokhoz képest A legutóbbi vizsgált időszakban a lakásfejlesztések és a szolgáltatások inflációja közötti átlagos éves különbség nem egyértelmű.:

Az új szabályozás miatt a kormány szerint 300 milliárd forint áramolhat be a nyugdíjszámlákról a lakáspiacra, ami makrogazdasági szempontból nem nagy összeg. Főleg, ha különböző célok között oszlik meg. De persze nem elhanyagolható. Összehasonlításképpen: a bébiszitterhitelből 2000 milliárd forintot folyósítottak az indulás óta, a 2021-2022-es lakásfelújítási programban pedig 600 milliárd forint támogatást kaptak a háztartások.
Nem tudjuk, mennyi pénzt vesznek el az emberek a nyugdíjalapokból, és azt sem, hogy mennyit fordítanak hitelek törlesztésére, lakásvásárlásra vagy felújításra. Van azonban egy dolog:
előfordulhat, hogy tovább kell várni a kézművesekre, és nem lesz olcsó a munkájuk.
Ez a cikk nem befektetési tanács vagy befektetési ajánlás. Részletes jogi információk