A Financial Times rámutat, hogy 2022 és 2024 szeptembere között a szárazföldi Európát célzó kínai külföldi működőtőke-befektetések több mint negyede Magyarországra áramlott, és ezzel a kormányzat a recesszió sújtotta gazdaságát próbálja támogatni. Áttekintés vasárnap. A cikk egyik fő üzenete, hogy a nagy mennyiségű kínai tőke komoly politikai teljesítményt eredményezhet, hogyan kell az Orbán-kormánynak egyensúlyba hoznia a kínai és az amerikai érdekeket, miközben a beruházások A nagy autóberuházások lendületet adnak, mint a kormányzat korlátozását. Az uniós források a magyar gazdaságot is érintik.
Meghozta Orbán Viktor miniszterelnök stratégiáját, hogy Magyarország legyen a kínai tőke fő európai célpontja az elmúlt két évben a kontinensen Kína befektetéseinek több mint negyede irányult Magyarországra. Ez magában foglalja az elektromos jármű- és akkumulátorgyárakba történő beruházásokat.
Nagy Márton gazdasági miniszter a Financial Timesnak nyilatkozva hangsúlyozta A kínai befektetések kulcsfontosságúak az ország autóiparának fenntartásához, amely a gazdaság „nagyon erős magja”. A teljes szektor várhatóan a GDP közel harmadát adja.
A cikk felidézi, hogy Kína legnagyobb akkumulátor- és elektromos járműgyártói, köztük a BYD és a CATL jelentős beruházásokat hajtanak végre Magyarországon. A BYD nemrég Szegedet választotta első nagy európai gyárának helyszínéül, a CATL pedig 7,3 milliárd eurós gyárat épít az ország keleti részén.
Mind a BYD, mind a CATL várhatóan a jövő év második felében nyílik meg, valamint számos más új kínai befektetés, amelyek gazdaságra és bérekre gyakorolt hatása a munka megkezdésekor azonnal érezhető lesz.
Márton Nagy dự đoán.
A magyar kormány úgy véli, hogy ezek a beruházások mentőövet jelentenek a jelenleg komoly kihívásokkal küzdő gazdaság számára. Az ország recesszióban van, a GDP 0,7%-kal esett vissza a harmadik negyedévben, a költségvetési hiány pedig idén várhatóan meghaladja a GDP 4,5%-át.
Az összefoglaló emlékeztet arra, hogy Orbán Viktor szerint gazdaságpolitikájának „stratégiai alapja” a Kelet és Nyugat közötti egyensúly fenntartása. A kormányfő úgy véli, Magyarország szoros kapcsolatokat tud ápolni Pekinggel, miközben az Egyesült Államokkal akkor is jó kapcsolatokat tud ápolni, ha esetleg Donald Trumpot újraválasztják elnöknek.
A cikkben ez áll:
Orbán Viktornak most az a kihívása, hogy megtegye a szükséges diplomáciai intézkedéseket annak érdekében, hogy Hszi Csin-ping és Donald Trump új Kína-ellenes kormányának szövetségese maradjon, miközben kezeli az uniós finanszírozás krónikus megnyirbálásának veszélyét.
A cikk rámutat arra, hogy a szakértők szerint a kínai beruházások önmagukban aligha tudják teljes mértékben kompenzálni az uniós tőke hiányát. Az Európai Bizottság adatai szerint Magyarország korábban évente mintegy 5 milliárd eurónyi transzfert kapott az EU-tól, ami a GDP mintegy 2,5 százalékát teszi ki.
A kínai beruházások mellett Magyarország infrastruktúra-fejlesztése is számos kihívással néz szembe. Vitézy Dávid vasúti szakértő, ellenzéki politikus szerint mintegy 10 milliárd euró értékű, főként uniós finanszírozású vasúti beruházásokat töröltek. Az egyetlen folyamatban lévő nagyobb vasúti projekt a Budapest és Belgrád közötti, kínai finanszírozású vonal.
