Az olasz kormány új adók bevezetését tervezi a költségvetési hiány csökkentése érdekében. A pénzügyminiszter szerint a várható bejelentések mindenkitől áldozatot követelnek majd.
Az olasz költségvetés helyzete az utóbbi időben egyre aggasztóbbá vált. 2023-ban a költségvetési hiány továbbra is 7%. Ez a szám idén ugyan csökkenhet, de még mindig messze van a várt 3 százalékos költségvetési hiánycéltól. Emiatt a kormányoknak kreatívnak kell lenniük abban, hogy honnan akarnak adót szedni. Emiatt Giorgia Meloni kormánya több adót akar kivetni a jelenleg rendkívüli nyereséget termelő cégekre.
Giancarlo Giorgetti olasz pénzügyminiszter csütörtökön ezt mondta A következő költségvetés „mindenkitől áldozatot követel”. Azt azonban nem tisztázta, hogy ez magasabb adót jelent-e, vagy azt akarják elkerülni, hogy megismétlődjön a tavalyi sikertelen kísérlet a bankok rendkívüli nyereségének megadóztatására.
„Általános felhívás lesz mindenki hozzájárulására, nem csak a bankok” – mondta Giorgetti. „Mindannyian egy nemzet részei vagyunk, amelynek rendbe kell tennie a számláit… és mindenkinek hozzá kell járulnia.” Potenciális célpontként a védelmi cégeket emelte ki, és megjegyezte, hogy különösen jól teljesítettek a világszerte növekvő konfliktusok, például az orosz-ukrán háború közepette. „Nem fog megismétlődni a bankok váratlan nyereségéről szóló történet vagy vita, mert akkoriban a bankok váratlan nyereséget termeltek” – mondta. .
Olaszországban jelentős nyomás nehezedik arra, hogy több bevételt termeljenés az idei 3,8%-ra prognosztizált költségvetési hiányt az EU 3%-os céljára csökkenteni. Meloni mindeddig ellenállt annak, hogy meghátráljon a választási ígéretektől, amelyek több kiadást igényelnek, beleértve a tervezett 100 eurós karácsonyi bónuszt az alacsony jövedelmű családok számára. A kormány szerint továbbra is tartja a 2026-ra tervezett 3 százalékos GDP-célt.
Az Olasz Bankszövetség a múlt héten közölte, hogy további olyan intézkedéseket fontolgat, amelyek több likviditást biztosíthatnak az állami költségvetésnek. Hozzátették, hogy az ilyen intézkedéseknek ideiglenesnek kell lenniük, és nem visszamenőlegesen alkalmazhatók, „hogy ne sértsék az Olaszországban működő bankok versenyképességét” európai versenytársaikkal szemben.
Ezen kívül az olasz parlament hamarosan elfogadja az adóamnesztiát a kisvállalkozások számára, hogy ösztönözzék őket a 2018 és 2022 között megszerzett jövedelmük bevallására, amely levonható lesz az adóból. A „bűnbánatprogramban” résztvevőknek azt is vállalniuk kell, hogy a következő két évben várható jövedelmük után – tényleges jövedelmüktől függetlenül – átalányadót fizetnek.
Meloni régóta elkötelezett az adórendszer javítása mellettSzerinte ezzel nem szabad „hülye, zavaros szabályozásokkal és tisztességtelen adókkal elnyomni a családokat, amelyek gyakran nem felelnek meg az állam által nyújtott szolgáltatások színvonalának”.
A kritikusok, köztük az ellenzéki Demokrata Párt tagjai azonban úgy vélik, hogy az amnesztiaprogramok bátorítják az adóelkerülőket, és több csalásra ösztönöznek. Az elemzők arra is figyelmeztetnek, hogy a brüsszeli döntéshozók nem fogadják jól az intézkedéseket, mivel Olaszország kénytelen hosszú távú, strukturális változtatásokat végrehajtani az adó- és kiadáspolitikában, ahelyett, hogy ad hoc jogorvoslatokkal próbálná növelni az éves bevételt.