Donald Trump újonnan megválasztott amerikai elnök keményen bírálta a brit energiapolitikát, különösen az északi-tengeri olaj- és gáztermelés csökkentését, valamint a szélerőművek térnyerését. Trump felszólította a szigetországot, hogy nyissa meg újra elöregedő északi-tengeri medencéjét a fosszilis tüzelőanyagok kitermelése előtt, és fokozatosan állítsa le a szélerőműveket. Ez az állítás azonban éles ellentétben áll a brit kormány jelenlegi klímapolitikájával és a megújuló energiával kapcsolatos terveivel – írja.
Az Egyesült Államok leendő elnöke a Twitter 2021-es betiltása után általa létrehozott Truth Social platformon közzétett bejegyzésében fejtette ki véleményét:
Nagy-Britannia óriási hibát követ el. Nyitott Északi-tenger. Szabadulj meg a szélerőművektől!
Trump régóta híres klímaszkepticizmusáról és a szélerőművekkel szembeni ellenszenvéről. Egy emlékezetes esetben, 2015-ben, sikertelenül próbálta megakadályozni több szélturbina telepítését a skóciai golfpályája közelében, amely egykor a nyaralóhelye volt.
Bejegyzésében megemlített egy tavaly novemberi bejelentést, amely az American APA Corp. arról van szó, hogy 2029 végéig ki kell vonni egy olaj- és gázkutató céget az Északi-tengerből. A cég közölte, hogy az előrejelzések szerint 2025-re az északi-tengeri termelés évi 20%-kal csökkenhet.
Az Északi-tenger egykor a világ egyik legfontosabb tengeri olaj- és gázmedencéje volt, de a kitermelés az ezredforduló óta folyamatosan csökkent: Egy A kitermelés az ezredfordulón elért napi 4,4 millió hordó olajegyenértékes csúcsról mára 1,3 millió hordóra esett vissza.
Októberben a kormány bejelentette, hogy az északi-tengeri olaj- és gáztermelőkre illetéket (váratlan adó, amely egyenértékű a hazai tőkenyereség-adóval)
Egy további évre 35%-ról 38%-ra emelkedik, az ebből származó bevételt pedig megújuló energia projektek finanszírozására kívánják fordítani.
Az olajtársaságokat nem különösebben érdekli ez az ötlet. Úgy találják, hogy a magasabb adók a beruházások visszaeséséhez vezetnek, és veszélyeztetik a vállalatok jövedelmezőségét. EEnnek eredményeként egyes cégek eladták eszközeiket, míg mások további helyszínekre próbálják diverzifikálni a tevékenységüket.
Érdemes megjegyezni, hogy az Egyesült Királyság fontos szerepet játszik Európa szélenergia-ágazatában. Közel 15 gigawatt (GW) tengeri szélenergia-kapacitással büszkélkedhet, és ambiciózus tervei vannak, hogy 2030-ra 60 GW-ra növeljék kapacitását. A szélenergia telepítése azonban kihívásokkal néz szembe, beleértve a növekvő költségeket, az ellátási lánc korlátait és a környezetvédelmi és közösségi aggályok miatti helyi ellenállást. A kudarcok ellenére az Egyesült Királyság továbbra is elkötelezett a megújuló energiával kapcsolatos céljai mellett, és ha már nem tagja az Európai Uniónak, a régió egyik meghatározó nemzeteként Európa és az Egyesült Királyság határozottan támogatja a zöld, megújuló energiatermelést.