A 12 évvel ezelőtti tapasztalatoknak megfelelően Orbán Viktor az egyik legfontosabb személyi változás bejelentésére készül, igaz, ezúttal lényegesen korábban. Ígérete szerint a miniszterelnök szokásos péntek reggeli közrádióinterjújában elárulja, kit jelöl a Magyar Nemzeti Bank elnöki posztjára. 12 éve, 2013-ban néhány nappal a hivatalba lépés előtt döntöttek a személyi kérdésről, 2019-ben pedig egy hónappal mandátuma lejárta előtt jelentette be a miniszterelnök. Az biztos, hogy Matolcsy György nem hosszabbítja meg a jegybank élén betöltött mandátumát, de az eddigi jelek alapján érdemes összefoglalni, mit tudunk a kulcsfontosságú személyi változásokról.
Jönnek a nevek
Gulyás Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter megerősítette: valóban nem kell tovább várni, és eldől a fontos kérdés a következő jegybankelnök személyét illetően. osztályvezető felajánlja, hogy meghallgatja a miniszterelnök péntek délelőtti rádióinterjúját az emberekkel akik arra kíváncsiak, hogy ki lesz a magyar jegybank új elnöke.
Mint mindig, most is élőben számolunk be a Portfolio-n a közszolgálati rádióban péntek reggel fél 7-től.
Gulyás Gergely ezzel tulajdonképpen megerősítette Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter hétfő esti nyilatkozatának fő üzenetét. Nagy Márton akkor részletesen beszélt a HírTV-nek a felállítandó új vezetésről, valamint a jövő tavaszi MNB-elnökváltásról. Arra a kérdésre, hogy az új kormányban jövőre személyesen felel-e a Pénzügyminisztérium feladataiért, Nagy Márton azt mondta: erről mindig a miniszterelnök dönt. „Azt hiszem, elhangzott, hogy nem lesz Pénzügyminisztérium, és nem csak Gulyás Gergely miniszterelnöki miniszter szájából. Orbán Viktor korábban azt is mondta, hogy csúcsminisztérium lesz” – mondta néhány napja Nagy Márton. Azt is megjósolta, hogy a 2013-as határozathoz hasonlóan Orbán Viktor a jelenlegi kormány egyik tagját jelöli az MNB élére.
A gazdaságpolitika irányítása központosított, a jegybank elnöki posztjára várhatóan egy kormánytag kerül ki – jelezte akkor a nemzetgazdasági miniszter. Csak néhány napot kell várni, és a neveket közöljük. Ezek a napok mintha elmúltak volna, Orbán Viktor Gulyás Gergely jelzése alapján néhány órán belül fontos bejelentést tesz ebben az ügyben.
Azt is érdemes megemlíteni, hogy a miniszterelnök ezúttal elég korán kinevezett valakit a jegybankelnöknek. 2013. március 1-jén a Kossuth Rádiónak adott interjújában bejelentette Matolcsy György nevét, majd 2019 februárjában bejelentette, hogy Matolcsy György újabb 6 éves mandátumot tölthet le.
Ezt írja elő az MNB-törvény a jegybankelnökök kinevezéséről
A miniszterelnök javaslatot tett a köztársasági elnöknek az MNB elnöki posztjára vonatkozóan – olvasható az MNB-ről szóló törvényben. Ezért most mindenki nagy figyelemmel várja Orbán Viktor bejelentését. Az MNB elnökének mandátuma hat évre szól. Egy személy legfeljebb kétszer lehet MNB-elnök.
Ez az alapforgatókönyv
A legvalószínűbb forgatókönyv szerint – ami egyes piaci értelmezések alapján már-már túl biztosnak tűnik –
Varga Mihály jelenlegi pénzügyminiszter váltja Matolcsy Györgyöt a jegybank élén.
A magyar gazdaságpolitikát szorosan figyelemmel kísérő piaci szereplők, szakértők és közgazdászok erre több jel és utalás alapján is számítanak:
- Elhatározták, hogy a független Pénzügyminisztérium megszűnik. Lázár János építésügyi miniszter arra is rámutatott, hogy a jövőben nem Varga Mihály lesz.
- Megalakul a költségvetési feladatokért és eszközökért felelős vezető minisztérium, a Nemzetgazdasági Minisztérium.
- Orbán Viktor idén szeptemberben egyértelmű jelzéseket adott a közelgő kormányváltásokról, valamint a jegybankelnök-váltásról.
- A miniszterelnök már rámutatott Szinkron gazdaságirányítási rendszer a célja.
- Nyugodtan fogalmazva: „Egyértelmű, hogy aki odamegy, az nem lehet ez a csúcsminiszter. Az egyik a gazdasági miniszter, a másik a jegybankelnök lesz.” Kiről beszélünk?
Mi várható az MNB politikájában?
Így néhány órán belül el lehet dönteni, hogy megvalósul-e a jegybankelnök személyével kapcsolatos alapforgatókönyv, és Varga Mihály lesz-e az MNB első embere, és egyúttal Nagy Márton is megkapja a jogosítványokat A Pénzügyminisztérium NGM keretein belül a költségvetési mandátummal együtt.
Nagy Márton néhány nappal ezelőtt a kormány és az új jegybankelnök jobb együttműködését jósolta, és beszélt az alapkamatról is, amely reményei szerint a jövőben 6,5 százalékról csökkenhet. Elmondta azt is, hogy álláspontja szerint az új szereplők új pozícióba kerülésével a forint árfolyama lágyul, a volatilitás pedig nagyobb a helyi devizákra ma jellemzőnél, törekedni fognak az árfolyam stabilabbá tételére.
Ezen a ponton érdemes felidézni, hogy a forint jelentősen veszített értékéből a csütörtöki kereskedés során, és látványosan alulteljesített a régiós devizákkal szemben, ami arra utal, hogy a befektetők már nem szerették a forintot. Ez összefügghet azzal is, hogy a piaci szereplők nem tudják, milyen monetáris politika várható az új MNB-elnök jövő márciusi hivatalba lépésekor. Nagyon érdekes volt a múlt heti rendezvény is, amelyről Orbán Viktor és Matolcsy György személyes találkozásáról kaptak fényképeket az emberek. Akkor úgy tűnt, hogy a két párt, a kormány és az MNB azt akarta üzenni a külvilágnak, hogy a két gazdaságpolitikai ág között továbbra is összhang és egység van, ami kormányzati szempontból pozitív . A forint árfolyamok ingadoznak. Igaz, azóta újra beindult egy üzenet a jelenlegi jegybanki vezetés és Nagy Márton között, ami a forintbefektetők kedélyét is elboríthatja.
Az EUR/HUF árfolyam alakulása
A monetáris politika jövőjét illetően nem csak a kormány és a jegybank kapcsolatát kell figyelembe venni (ami egyfajta nyomást gyakorolhat az MNB új vezetésére a termelékenység irányába), hanem azt is része a Monetáris Tanácsnak is, amely a havi monetáris feltételekről dönt, beleértve a referencia árfolyamot. Az MT-nek jelenleg 9 tagja van az MNB elnökével együtt, a tagok száma az alábbi táblázatban látható. Ez egyben azt is jelenti, hogy jövő tavasszal jár le a monetáris testület további két tagjának hatéves mandátuma, Pleschinger Gyula mandátuma márciusig, Patai Mihályé pedig áprilisig tart.
| A Monetáris Tanács összetétele | ||
| Címke | cím | Az ő kötelessége |
| György Matolcsy | az MNB elnöke | 2019. március 4-től, 6 évre |
| Mihály Patai | az MNB alelnöke | 2019. április 22-től 6 év |
| Kandrács Csaba | az MNB alelnöke | 2019. október 2-tól 6 évre |
| Barnabás Virág | az MNB alelnöke | 2020. június 22-től 6 évre |
| Peter Gottfried | MT nap | 2021. január 1-től 6 év |
| Kardkovács Kolos | MT nap | 2022. szeptember 13-tól 6 évre |
| Buza Éva | MT nap | 2023. április 6-tól 6 évre |
| Zoltán Kovács | MT nap | 2023. március 27-től 6 évre |
| Gyula Pleschinger | MT nap | 2019. március 5-től 6 évre |
| Forrás: MNB | ||
Mi várható a fiskális politikában?
Varga Mihály pénzügyminiszter távozásával és a Pénzügyminisztérium NGM-be olvadásával érdekes kérdés lesz, hogy változik-e a kormány fiskális politikához való hozzáállása. A piaci szereplők arra fognak figyelni, hogy van-e folytonosság ezen a területen, vagyis hogy Banai Péter Benő az új kormányzati struktúra jelenlegi államháztartásért felelős államtitkára, Nagy Márton minisztériumában vagy sem. a költségvetés tényleges tulajdonosa.
A jelenlegi államtitkár ebben a pozícióban 10 éven át felügyelte és irányította a költségvetési ügyeket. Személye és neve szinte szorosan összefügg az ország költségvetési problémájával. ezen a területen a folytonosságot képviseli az emberben. Ennek legegyértelműbb bizonyítéka, hogy 1998 óta első munkahelyét, a Pénzügyminisztériumban és a Nemzetgazdasági Minisztériumban kezdte. Személyisége tehát megnyugtatóan hathat a piacokra a fiskális politika jövőjét illetően.
Más kérdés azonban, hogy az új struktúrában a korábbihoz képest miként függ majd a fiskális politika szerepe. Különösen azért, mert 2026 választási év, a kormány hajlamos azelőtt többet költeni. A minap cikkünkben felhívtuk a figyelmet arra az érdekes és szinte lehetetlen kötelezettségvállalásra, hogy 2026-ra – a parlamenti választások évére – a kormány a kiadások névleges terhelésének csökkentésére készül, mivel a megemelt nyereségadóból származó bevétel a jelenlegi tervek szerint alulfinanszírozott lenne. .
Nagy Márton többször is hangsúlyozta, hogy a kormány elkötelezett a költségvetési hiány csökkentése mellettÉs ez a jövőben sem fog változni. A hiány 2026-ra 3 százalék alá csökkenhet.
Mi várható a piacon?
A személyek megnevezése hatással lehet a piaci szereplőkre és nehéz megjósolni ezek együttes hatását és irányát.
Ha Varga Mihály jegybankelnök lesz, a forgatókönyv előreláthatólag lezajlik a piacról a bizonytalanság. Nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy a kormány tagja (és a kormánypártokból származik), tehát nem nevezheti kormánytól független jelöltnek. További probléma, hogy 12 éve Orbán Viktor is hasonló lépést tett (akkor még Matolcsy György volt a nemzetgazdasági miniszter), így könnyen feltételezhető, hogy a piac most jobban alkalmazkodik, főleg, hogy Mihály Úgy tűnik, Varga lett a hazai gazdaságpolitika leginkább piackonform szakértője. A monetáris politika jövőjét, a forint árfolyamát és általában a befektetői megítélést leginkább az fogja meghatározni, hogy az új jegybankelnök milyen mértékben látja el feladatait a kormánytól függetlenül. Ebből a szempontból jövő tavasszal, az új jegybankelnök elnökletével születnek meg az első kamatdöntések, amelyek kommunikációja meghatározó lehet.
Ezt fontos látni Az MNB élén a változás nem történik meg magától, Ennek tehát nemcsak a piacra van hatása, hanem a kormányzatban is jelentős változások vannak. Nagy Márton és minisztériuma minden eddiginél erősebb lesz, és ide kerülnek a költségvetési kérdések is. Ezért a piaci szereplők izgatottan várják, hogy a költségvetési politika milyen irányba halad a jövőben.
