A garantált bérminimumot felváltó ágazati bérmegállapodások rendszerét a kormány a munkaadói és munkavállalói szervezetekre bízza – közölte a Portfolio. A tervek szerint a garantált bérminimumot (közismertebb nevén szakmunkásminimálbér) bérmegállapodások rendszere váltja fel, ez azonban egyre inkább kétséges. Egyelőre nem világos, hogy a minimálbér és a minimálbér hogyan fog összeadni. Természetesen az uniós irányelvek szerint a bérmegállapodások 80 százalékát kollektív szerződésben kell szabályozni, de a magyar gazdaság jelenleg messze van ettől a szinttől, mindössze a bérek 11 százalékát kötik meg a különböző iparágakban.
Az elmúlt időszakban a közvélemény inkább a következő 3 év béremelési tervére koncentrált. A legtöbb vita a minimálbér emelése körül zajlott, de továbbra is sok a bizonytalanság a garantált bérminimum körül. A terv szerint a minimálbér és a minimálbér 2027 körül garantáltan „összeér”, ez csak akkor valósulhat meg, ha a szakmunkások minimálbére a bérminimumnál lassabban emelkedik. A minimálbért ágazati megállapodások váltják fel.
Az EU-irányelvnek megfelelően az Európai Unió is azon dolgozik, hogy a kollektív szerződésekben megerősítse a bérek kezelését és a munkavállalókat érintő egyéb kérdéseket, például az ágazatspecifikus foglalkoztatási minimálbéreket. Elméletileg ez néhány éven belül kiválthatja a garantált bérminimumot, hiszen a cégek számos gazdasági ágazattal, sok ötlettel és persze sokféle anyagi lehetőséggel rendelkeznek ahhoz, hogy a szakmunkások kötelező minimálbéréhez jussanak.
Az EU terve szerint a kollektív szerződések a munkaerőpiac 80 százalékát lefednék.
Ez azonban azt is feltételezi, hogy az egyes iparágakban – 15 gazdasági ágazatban – a munkavállalók és a munkaadók érdekeit képviselő szervezetek meg tudnak állapodni. Nemcsak a fizetésemelésekről, hanem a minimálbérekről is megállapodhatnak ebben az úgynevezett iparági párbeszéd bizottságban. Ennek a rendszernek a fejlesztése és az erről szóló tárgyalások azonban teljesen megakadtak.
A kormány rövidesen kilépett ezekből a megbeszélésekből
mondta nekünk Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke. Elmondása szerint a kormány célja a minimálbér emelése a következő három évben, hogy a magyar gazdaság felzárkózzon az Európai Unió által elvárt szinthez, ami a teljes átlagbér 50 százaléka vagy a teljes átlagbér 60 százaléka. átlagos fizetés. bér.
A Portfólió megtalálásához a Ezt a Nemzetgazdasági Minisztérium közöltehogy „a kormány elkötelezett a kötelező minimálbér érdemi emelése mellett, ugyanakkor további bérmegállapodás csak a munkáltatói érdekképviseletek és a munkavállalók konszenzusával jöhet létre. A minimálbérről jelenleg is folynak a tárgyalások a Versenyipari Fórum Állandó Konzultációján, és a kormány lehetőség szerint támogatni fogja egy többéves megállapodás megkötését.
Szerintük a 3-6 százalékos gazdasági növekedés elérése érdekében a kormány három fő területre összpontosít: megfizethető lakhatásra, a kis- és középvállalkozások méretarányos segítésére és a gazdasági növekedésen alapuló gyors béremelésre. „A kormány néhány éven belül 1000 euróra szeretné emelni a minimálbért és 1 millió forintra az átlagbért” – írta az NGM.
Ebben a helyzetben a nagyobb szakszervezetek, így a LIGA, a Magyar Szakszervezeti Szövetség, a Munkaügyi Tanácsok Országos Szövetsége, valamint a nagyobb munkáltatói érdekképviseletek, mint a Munkaadók és Dolgozók Országos Szövetsége és a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége nem tehet mást, mint kétoldalú szakértői bizottságokat hoz létre, és folytatja a tárgyalásokat egymással a professzionális minimálbér-rendszer bevezetéséről.
A kétoldalú tárgyalások során megkezdik a Versenyipar és a Kormány Állandó Konzultatív Fóruma szakmai előkészítő bizottságának üléseinek összehívását is. Függetlenül attól, hogy melyik fórum készítette el a professzionális minimálbér-tárgyalási rendszer tervét, a végső döntés a kormányé lesz.mert a kabinet dönthet úgy, hogy a kétoldalú szerződéseket, azaz a kollektív szerződéseket kiterjeszti a nemzetgazdaság egy bizonyos ágazatára. Az egyes gazdasági ágazatok fizetési lehetőségei között nagy különbségek vannak, ezért a résztvevő feleknek körültekintően kell tárgyalniuk.
Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke ennek ellenére bizakodó. „Három éven belül bevezethető a kollektív szerződés-tárgyalás rendszere” – válaszolta arra a kérdésre, hogy mennyi időn belül jöhet létre egy új bértárgyalási rendszer Magyarországon.
Az európai uniós irányelv egyébként nem szab határidőt arra, hogy mikor kell bértárgyalási rendszert kialakítani az egyes tagországokban. Az Európai Unió ez év novemberében minden tagállam számára határidőt szabott az irányelv alkalmazására. Emellett csak a minimálbérek és a kollektív szerződések hatálya tekintetében elért eredményekről kötelesek évente beszámolni.
Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára Óvatos kommentár a szakmai minimálbérekről.
A szakképesítések kötelező minimálbérben történő elismerése értékes hagyomány, amelynek továbbfejlesztése mindenki – a munkaadók, a munkavállalói mozgalom és a kormány – hasznára válhat.
Néhány fejlett gazdaságban is működnek hasonló rendszerek, ezért ezzel a kérdéssel foglalkozni kell. Kifejtette: az uniós minimálbér-irányelv is a gazdasági szerkezetnek megfelelő bérpolitikai megoldásokra irányítja a figyelmet, ezért ezt a kötelezettséget ki kell használni a meglévő rendszereink optimalizálására.
Zlati Róbert, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke Szerinte a tárgyalópartnerek nincsenek túl messze a bértárgyalási rendszer átalakításától. „A felek olyan ágazati megállapodásokat kívánnak kidolgozni, amelyek elengedhetetlenek a 80%-os kollektív szerződéses lefedettség eléréséhez, ami a minimálbér-irányelv másik alapvető követelménye. Ez nagy kihívást jelent a szociális partnerek számára, mert mindennek a jogi alapja legalább két évtizede megvan, de általában nem valósult meg. Amellett érvelt, hogy a változáshoz a törvény „módosítására”, az érdeklődés felkeltésére és a partnerek kapacitásának megerősítésére van szükség.
Mészáros Melinda, a LIGA Szakszervezet elnöke a Portfolio megkeresésére „Még a bértárgyalások strukturális feltételeiben sem állapodtak meg, vagyis abban, hogy mi lesz a garantált bérminimum három év után, és milyen módszerekkel tudnak tárgyalni 15 gazdasági ágazat ipari és szakmai minimálbéreiről. 2027-től.
November közepéig egyébként minden uniós tagállamnak úgynevezett akciótervet kell készítenie arról, hogyan kívánja elérni az uniós bérelveket.
Más szavakkal, ütemtervet kell meghatározniuk, hogy a legalacsonyabb fizetés elérje az átlagkereset 50%-át és az átlagkereset 60%-át. Ezen kívül ütemezést kell meghatározni a kollektív szerződés szerinti munkabér 80%-ának megállapítási módjára, és természetesen mikorra.
Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy létre kell hozni egy munkaadói és munkavállalói szervezetek által összeállított funkcionális bizottságot, amely nemcsak mindkét felet megfelelően képviseli, hanem minden iparágat magában foglal. Jelenleg ennek az úgynevezett iparági párbeszéd bizottságnak a felállítása tűnik a legnagyobb kihívásnak, különösen – a VKF-esek szerint – amikor a kormány is meghátrált ebben a kérdésben.
