A Portfolio információi szerint elkészült a Lantos Csaba energiaügyi államtitkár idén tavasszal ígért új lakossági pályázati terv tervezete, amelyben a háztartások egy része csak akkumulátoros energiatároló telepítésére kaphat támogatást. Az alkalmazás megjelenése valószínűleg a forrásszűke miatt késik, de akár még idén meghirdethetik. Éppen ezért fontos átgondolni, hogy az európai országok milyen pénzügyi támogatási eszközökkel ösztönzik a lakossági napelemekhez kapcsolódó háztartási akkumulátoros energiatároló rendszerek telepítését. Ezek a programok előre jelezhetik azt is, hogy Magyarországon mit tartalmazhat az alkalmazás, ami elősegítheti a lakossági energiatárolás népszerűsítését az országban.
Beszámolója szerint elkészült a Lantos Csaba energiaügyi miniszter által idén tavasszal ígért új közbeszerzési pályázati terv tervezete, amelyben csak akkumulátoros energiatárolás telepítésére kaphatnak támogatást. Azok a háztartások, amelyek korábban háztartási méretű kiserőművet (általában napenergiát) telepítettek az éves kiegyenlített elszámolási rendszerbe, és az idei évtől kezdődően kilépnek a 10 éves mérlegelési időszakból. Egyelőre azonban még várni kell a pályázat benyújtására, ami a tapasztalatok alapján a források szűkösségére vezethető vissza, és akár még idén megtörténhet a kiírás.
A napelemipar jelentős elvárásokat támaszt a meghirdetett támogatással szemben, de nem korlátozódik az egyenlegfizetésből kizárt háztartásokra azok köre, akik részesülhetnek.
Mind a felhasználó, mind a rendszer szempontjából előnyös
Az előzőekben ismertetett tervek szerint a pályázatot azok kaphatnák elérhetővé, akik legalább tíz éve telepítették otthoni méretű napelemes rendszerüket (HMKE), így az előírások alapján tíz év elteltével át kell vinni a 2024 elejétől hatályos egyösszegű fizetési rendszerbe. 2014 végén 8829 napelemes HMKE került telepítésre Magyarországon, így első körben új alkalmazások érinthetik. bár még mindig nem világos, hogy ez a támogatási lehetőség csak a lakossági erőművekre vonatkozik-e vagy az üzleti HMKE-ekre. A lehetséges támogatási keretrendszer és egyéb részletek egyelőre nem ismertek.
A HMKE új szerelői is bekerülnek az általános elszámolási rendszerbe, amely a Napenergia Plusz Program keretében már támogatja az energiatárolók telepítését.
A 2021-ben kiírt RRF lakossági napelemes és energiahatékonysági panelpályázaton, amely mind a kedvezményezettek, mind a kivitelezők számára gondot okozott a fizetési késedelem miatt, lehetett pályázni tárolási támogatásra, de nem is önálló fejlesztésként, hanem az épületek telepítése mellett. napelemek és hőszivattyúk, nyílászárók cseréje. (Az energiapiaci szereplők számára meghirdették a 2024 tavaszán záruló, hálózati energiatároló rendszerek telepítésére kiírt pályázatot.)
A HMKE által szolgáltatott és a háztartások által vásárolt, külön mért és eltérő áron számolt villamos energia, mivel az input eladási ára jóval alacsonyabb a vételárnál, a bruttó elszámolás kevésbé vonzó, mint a korábbi mérlegelszámolási rendszer . Így míg egy kiegyensúlyozott rendszerben a HMKE lényegében szezonális energiatároló rendszerként tudja használni a hálózatot, addig egy általános elszámolási rendszerben sokkal jobban megéri annyi helyi áramot felhasználni, mint lehetséges. Minél jobb a helyben termelt energia, annál több energiatárolást tud megkönnyíteni.
Az akkumulátoros energiatároló széles körű telepítése kívánatos mind a felhasználó, mind a rendszer szempontjából.
Az energiatárolás növelheti az emberek energiafüggetlenségét és javíthatja napelemes rendszereik jövedelmezőségét, ugyanakkor növelheti a villamosenergia-rendszer alacsony szénlábnyomú rugalmasságát is, amelyre a napenergia rohamos növekedése miatt egyre nagyobb szükség van. Az a tény, hogy az akkumulátorok hozzájárulhatnak az időjárástól függő megújuló termelés, termelés és árgörbék kiegyensúlyozásához, jelentős mértékben ellaposíthatók, ami a pozitív költséghatáson túl az ellátásbiztonságot és az energiafüggetlenséget is növelheti. Mindez különösen igaz Magyarországra, ahol az elmúlt években az egész EU-ban a legnagyobb ütemben bővült a napenergia-termelés.
A kedvező hálózati és rendszerhatások fokozhatók, ha a jövőben dinamikus villamosenergia-árazással ösztönzik a háztartási energiatárolás alkalmazását, illetve ha az elosztók vagy az üzemeltetők az Aggregáció fogyasztói oldalról visszacsatoló eszközként vesz részt a rendszer kiegyenlítésében. .
A támogatások elősegítik Európa fellendülését
A kiegyenlítési rendszer és az általános árengedmények kifejezetten visszavetik a lakossági energiatárolók telepítését és az akkumulátorok viszonylag magas beruházási költségeit. Az Európai Uniós szabályozás miatti kiegyenlítési rendszer megszüntetése, a megemelkedett energiaárak, a technológiai költségek csökkenése és az állami támogatások miatt azonban Európa-szerte robbanásszerűen megszaporodtak a lakossági energiatároló létesítmények. 2023-ban ezek adják az összes új akkumulátor-energiatároló létesítmény 70%-át Európában, ami csaknem 100%-kal haladja meg az előző évet.
A háztartási energiatároló rendszerek telepítéséhez az Európai Unió számos országában elérhető támogatás, így pl két fő kategóriába sorolhatók: adókedvezmények és beruházási támogatásokamint az az alábbi térképen látható, a SolarPower európai piaci előrejelzéséből.
Az adókedvezmények közé tartoznak az országok által kínált adómentességek (a térképen zöld) és levonások (lime sárga), például áfamentesség Németországban, az Egyesült Királyságban és Hollandiában, valamint az olyan adó-visszatérítési programok, mint a svédországi zöld levonási rendszer.
Az országok (piros) és bizonyos régiók (narancssárga) gyakran vesznek igénybe beruházási támogatásokat a háztartási energiatároló rendszerek telepítésének támogatására. Lengyelország, Csehország, Ausztria, Magyarország, Portugália és Görögország egyaránt igénybe veszi ezt a támogatási formát, csakúgy, mint Németország, Svájc és Olaszország, regionális eltérésekkel. Ide tartoznak azok, amelyek új napelem-telepítések mellett használhatók, és olyanok is, amelyek támogatják a már működő napelem-rendszerek energiatárolójának telepítését.

Beruházási támogatásokat jellemzően csak időszakonként adnak oda, függetlenül a költségvetési korlátoktól. Ez a megkeresések számának hirtelen és meredek növekedéséhez, majd csökkenéséhez vezethet, ami szintén nem kívánt ingadozásokhoz vezethet a piacon. Az ilyen támogatást bevezető országok többségében a rendelkezésre álló források heteken belül kimerültek, ami viszonylag instabillá teheti a piacokat.
Jól megtervezve és kommunikálva azonban még ezeknek a rövid távú támogatási programoknak is lehetnek hosszú távú, fenntartható hatásai.
2013-ban Németország a KfW Bank (Institute for Reconstruction Credit) részvételével elindított egy beruházást támogató programot, amely a háztartási akkumulátorok iránti kereslet ösztönzésével hozzájárult az ország nemzetközi vezető szerepének megerősítéséhez. a legfontosabb cégek.
Csehország jó példa erre
A hosszú távú pénzügyi stratégia jó példája a Cseh Köztársaság, amely 2022-ben zöld megtakarítási programot indított. Ez egy beruházást támogató program. EU modernizációs alap forrásainak felhasználásával támogatást nyújt az energiahatékonyság fejlesztéséhez, beleértve a napelemek telepítését és az akkumulátoros energiatárolókat, anélkül, hogy korlátozná a jogosult kedvezményezettek és létesítmények számát. Ennek a programnak köszönhetően 2023-ra jelentős, 900 megawattóra (MWh) otthoni energiatároló kapacitás jött létre, amellyel Csehország Európa ötödik legnagyobb piaca lett. 5 kWh átlagos rendszermérettel számolva ez azt jelenti
Mindössze egy év alatt mintegy 180 000 cseh háztartás jutott otthoni energiatároláshoz.
A költségvetési források korlátai szintén nem érintik az adócsökkentést célzó támogatásokat. Az olasz Superbonus program adójóváírást kínál a lakossági felhasználóknak, akik napelemekbe és akkumulátoros energiatárolásba fektetnek be, így a telepítési költségek 110%-át fedezik. A program jelentős sikereket ért el az akkumulátorok elterjedésének ösztönzésében (Olaszország a második legnagyobb lakossági energiatárolási piac Európában), de a kormány 2023-ban visszafogta a programot az állami kiadásokkal kapcsolatos aggodalmak miatt. Ennek eredményeként a társasházak szuperbónusza 2023-ban 110%-ról 90%-ra, 2024-ben 70%-ra, 2025-ben pedig 65%-ra csökkent.
A nemzeti támogatási rendszerekkel párhuzamosan a regionális hatóságok rövid távú támogatási rendszereket is bevezethetnek a helyi gazdálkodás ösztönzése érdekében, ahogy ez Németország, Olaszország és Svájc egyes részein történt.
A beruházási támogatásokon és adókedvezményeken keresztül nyújtott közvetlen támogatások mellett a kormány közvetett támogatást is nyújthat. 0%-os vagy alacsony kamatozású hiteleken keresztül. Németország például alacsony kamatozású hiteleket is kínál tiszta lakossági energiarendszerek telepítéséhez.
Általánosságban elmondható 2024-ben több, az akkumulátorok diffúzióját elősegítő pénzügyi támogatási program lezárult Európában, például Belgiumban és Spanyolországban, ahol a beruházási támogatásoknak köszönhetően nőtt a telepítési volumen az elmúlt években.
Nem csak a pénzről van szó
Ahogy az európai napenergia-ipar hangsúlyozza:
Az akkumulátorok elterjedésének támogatása nem csak anyagi kérdés. Ehelyett politikai eszközök kombinációját kell létrehozni,
amely a technológiai beruházások ösztönzésén túl tartalmaz egy olyan jogi keretet is, amely lehetővé teszi a különböző akadályok csökkentését, ezáltal felgyorsítva az engedélyezési eljárásokat.
Például az Európai Bizottság szerint ez egy fontos szabályozási intézkedés mentesíti az akkumulátoros energiatárolót a dupla hálózati díj megfizetése alól, ami a teljes rendszer rugalmasságának növelése szempontjából is kívánatos. Kettős számlázásról van szó, amikor az energiatárolás igénybevétele kapcsán a hálózatból átvett és a hálózatba visszahelyezett energiáért is meg kell fizetni a rendszerhasználati díjat, holott alapesetben mindkettő az áramhálózat stabilitása érdekében működik. A SolarPower Europe nyári elemzése szerint mindössze öt tagállam (Csehország, Németország, Portugália, Spanyolország és Svédország) foglalkozik hatékonyan ezzel a kérdéssel az új, felülvizsgált nemzeti mennyiségi tervében.