Szlovákia miniszterelnöke újévi videójában felvázolta ugyan, hogy az orosz gáztranzit Ukrajnán keresztül történő leállítása milyen erős gázpiaci hatásokat fejt ki, de ez – a várakozásoknak megfelelően – a forrásbiztonság szempontjából teljesen hiányzik, de az árakat befolyásolja . , részben a hideg időjárás miatt. A Portfolio rövid távú gázpiaci vizsgálata alapján úgy tűnik, hogy a térség országai rugalmasan alkalmazkodtak a gázveszteséghez, részben felgyorsítva a gáztárolás igénybevételét, részben pedig növelve a környező országokból érkező gázimportot. Magyarország jelenleg a gázszállítás tekintetében az egyik legkevésbé érintett ország.
A vita után magas szintű tárgyalások
Szokatlanul keserű szóváltás alakult ki karácsonykor Robert Fico szlovák kormányfő és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök között, miután a szlovák vezető váratlanul személyes megbeszélést folytatott Moszkvában Vlagyimir Putyin orosz elnökkel az ukrajnai gáztranzit folytatásáról, sőt vesztegetési vádakról is. két ember között nőtt fel. Az orosz gázszállítás azonban ez idő alatt nem indult újra. mivel az orosz-ukrán gázösszeköttetési és szállítási szerződés lejárt, és az ukránok ragaszkodnak a meghosszabbítás korlátozásához.
Ezt elsősorban azért teszik, hogy a gázbevételek kiesése révén minél több fájdalmat okozzanak Oroszországnak, ami évi 5-6 milliárd dollárt is elérhet.
Ez a lépés azonban Ukrajna és Szlovákia költségvetését is károsítja, a szállítási bevételek kiesése miatt (becslések szerint évi 1, illetve 0,5 milliárd eurót tesznek ki), illetve a drágább, más forrásból vásárolt gáz vezetékes szállítása az országba több száz millió eurós költségekkel jár évente. Szlovákia). Amellett, hogy kénytelenek csökkenteni a szlovák költségvetés kiadásait, sőt Ez a drámai deficitcsökkentő hatás lehet az egyik legfontosabb oka annak, hogy Fico ilyen látványosan küzd.még keddi videójában és csütörtöki új fenyegetésében is, hogy Ukrajna tranzitja folytatódik valamilyen építkezés alatt.
Csütörtökön, január 9-én az Európai Bizottság új energiaügyi biztosa és Szlovákia miniszterelnöke megvitatta a helyzetet, és meglehetősen általános közös nyilatkozatot adott ki. Ez arra utal Az ukrán-szlovák politikai vitákon kívül az ukrán tranzit kiesése nem érinti komolyan a valódi ellátásbiztonságot, de a Bizottság és a szlovák kormány megállapodott egy magas szintű munkacsoport létrehozásában a helyzet szoros figyelemmel kísérésére.
Ugyanakkor az információk szerint Fico tegnap azt is világossá tette az új uniós biztos előtt, hogy Szlovákia kemény megtorló intézkedéseket fog hozni Ukrajnával szemben, ha a gázszállítások valamilyen módon nem állnak helyre, mert e nélkül az országot jelentős anyagi veszteségek érik. A miniszterelnök ismét jelezte az Ukrajnába irányuló villamosenergia-export leállását, az ukrán menekültek támogatásának csökkentését és az ukrajnai uniós támogatások leállítását.
“Erőteljes hatás”
Fico újévi videójában a következőket vázolta:
Az Ukrajnából érkező gázszállítás leállítása mindannyiunkra drámai hatással lesz az EU-ban, Oroszország kivételével.
Most azonban úgy tűnik, az ellenkezője történtmert ezen az útvonalon Oroszország sem kap árbevételt és az EU-ban nincsenek komoly fennakadások az ellátás biztonságában, ugye? A nagykereskedelmi (tőzsdei) árak december közepe óta jelentősen emelkedtek részben a hidegebb idő, részben az ukrán tranzitútvonal elvesztése miatti kínálat szűkülése, részben a piaci spekuláció miatt.
Az Európát uraló holland TTF gáztőzsde legfrissebb határidős ára az év végén elérte az 50 eurót megawattóránként, ami az elmúlt év legmagasabb és több mint duplája a közepes árszintnek. 2010-2020 között. Ha tovább emelkedik a gáz ára, ahogy arra a minap figyelmeztetett a Goldman Sachs, az minden bizonnyal egyre jobban fájni kezd Magyarországnak a TTF-hez és a forinthoz köthető magyar-orosz gázszerződés miatt, amely hullámzó aktivitást mutat. kétéves mélypont. Jelenleg azonban úgy tűnik, az ellenkezője történik. mivel a benzin ára az elmúlt napokban 50 euróról 45 euróra esett, ez arra utal, hogy korábban A spekuláció egyre nagyobb szerepet játszhatott az árak felemelésében.
Az egyik fő kérdés most az, hogy végleg megszűnik-e az ukrán tranzit?
akár az oroszországi kínai újév, akár Donald Trump amerikai elnök beiktatása után, az esetleges tűzszüneti/béketárgyalások mellett, ebben a tekintetben is lesz valamilyen átrendeződés.
Ez azért is fontos, mert amint azt az alábbi táblázatban is láthatjuk: A régió jelenleg az ukrán tranzitút elvesztésére részben a földalatti gázraktárak kimerülésének felgyorsításával, részben pedig a délnyugati irányú gázimport felgyorsításával válaszol. Másrészt, ha a telek állandóan hidegek, a kimerült tartályok tavaszi újratöltése nehezebb lesz (értsd: drágább).
Az AGSI által tegnap elemzett legfrissebb adatok szerint A földalatti gáztározók átlagos kapacitása Európában 69%, ami megközelíti a 10 éves átlagot (a tavalyi fogyasztás kb. 22%-át tette ki), és a hidegebb telek ellenére a készletek továbbra is csökkennek a tízéves időszak szerint. átlagos. A régióban jelenleg az ukrajnai tranzitjuk miatt reflektorfényben lévő országok közül Ausztria gáztároló kapacitása 75%, azaz a teljes éves gázfogyasztásra elegendő, Magyarország kapacitása 66%, azaz kapacitásarányos A fogyasztás aránya 48%, Szlovákia kapacitása 72%, azaz a fogyasztási arány 55%.
Az, hogy az oroszok is minél több gázt akarnak eladni Európában, akár alacsony áron is, sok jelből kiderül. abból, amit Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő csütörtöki sajtótájékoztatóján mondott. Szerinte még mindig vannak olyan uniós országok, amelyek az ukrán tranzitút elvesztése után „versenyképesebb” áron akarnak orosz gázt vásárolni. Fico közelmúltbeli moszkvai látogatása és azóta végzett tevékenysége alapján ezek közül az országok közül minden bizonnyal Szlovákia lehet, de a vezető magyar cégek is aláírtak egy decemberi nyílt levelet Brüsszelben, ott az ukrajnai tranzit fenntartását szorgalmazták az Európai Bizottságnál.
Hogyan reagált bármelyik ország Ukrajna tranzitjának elvesztésére?
Az elmúlt két hét részletes adatai alapján úgy látjuk Szlovákia rugalmasan reagált az ukrán tranzit elvesztésére (42 millió köbméter/nap, 410 GWh/nap), ez egyben azt is jelenti, hogy megszűnt az orosz gáz áramlása Csehországba és Ausztriába az ott maradt orosz gázvásárlók felé. Szlovákia rugalmas reagálása több összetevőből áll az alábbi napi gázmérleg-táblázat alapján:
- Részben fellendítette a földalatti gáztárolók használatát hidegebb időben (kb. napi 100 GWh-ról ennek majdnem a duplájára).
- Az ország részben csökkentette gázfogyasztását (kb. napi 200 GWh-ról a felére, vélhetően mivel a nagyfogyasztók a kormány jelzése nyomán csökkentették a felhasználásukat, gázfogyasztást jelenthet az adatbázisban szereplő „hazai betáplálási pontokon” jelentősen csökkentett égetés) feltételezéseink szerint).
- Ez az állítólagos kényszerű fogyasztáskorlátozás abból is fakadhat, hogy éppen karácsony előtt van. Szlovákia az ígéretek ellenére még nem növelte sem a magyarországi, sem a csehországi gázimportot (igaz, hogy a preferált útvonal).talán azt is megvárjuk, hogy mi lesz az ukrán tranzit sorsa, végleg selejtezik-e, vagy brüsszeli jóváhagyással újraindítják valahogy. (Az is lehet, hogy Szlovákia nem gyorsítja fel a Magyarországról érkező nettó importot, a Szerbiából Magyarországra tartó török vonal esetleges korlátozott szabad szállítási kapacitása is.)
Ukrajna napi gázmérlegében az oroszországi gáztranzit kiesése (kb. napi 430 GWh) mellett látható, hogy emiatt Szlovákiába, Lengyelországba és Moldovába is kiesett a gázszállítás (utóbbi országban). amely nem tagja az EU-nak). államokban és a szeparatista Dnyeszteren túli Köztársaságban az ukrán tranzit elvesztése). Közben Ukrajna Magyarországról érkező gázimportja a napi 50 GWh körüliről 10-15 GWh körüli értékre esett vissza szilveszter óta, ami bár nagy, de mérsékelt volumenváltozásnak számít. Sajnos Ukrajna háborús gáztermelésére és -fogyasztására vonatkozó napi adatok nem nyilvánosak, de ezeknek az adatoknak és a készletek felhasználásának minden bizonnyal fontos kiegyensúlyozó szerepe van az egyenletben.
Magyarország gázmérlege is azt mutatja, hogy szilveszter óta csökkent a nettó gázexport Ukrajnába. a romániai nettó gázimport pedig felére csökkent. A napi gázmérleg egyéb összetevőiben lényeges változás nincs, de a paneladatokon jól láthatóak a gázfogyasztás és -tárolás hőmérsékletfüggő ingadozásai.
Nyugat felé haladva Ausztria gázmérlege csökkenést mutat újév óta, párhuzamosan (Oroszország) Szlovákiából (kb. 190 GWh/nap) gázimporttal Ausztria mintegy 40 GWh-ról napi 150 GWh-ra növelte Németországból származó gázimportját, és a gáztárolók felhasználása is mintegy 100-ról kb. 250 GWh-ra nőtt naponta. Az új év első napjaiban Ausztriában is kismértékben nőtt az olaszországi gázimport.
Végül a cseh gázmérleg azt mutatja, hogy az ország „megszámolta” a Szlovákiából importált orosz gáz veszteségét (137 GWh/nap). Csehország nagyobb mennyiségben (170-180 GWh/nap) kezdett Németországból importálni, miközben a nettó gázexport Lengyelországba is leállt. A téli hidegben a napi fogyasztási ingadozásokat a német ellátás mellett a gáztartalékok felhasználásának ingadozása is felülírja.
