A JYSK, amely a kevésbé sikeres 2023 után idén bevételt tudott növelni, főként kisebb településeken nyit majd üzleteket. A bevételek az infláció miatt nem nőttek, de volumenben is tudtak bővülni, odáig, hogy a logisztikai problémák jelentős nyomot hagytak az idei kerti bútorszezonban. A társaság nyereségét kevésbé csökkentette a kiskereskedelmi forgalmi adó fenntartása, mint a környezetvédelmi termékdíjak. Minderről Szimeiszter Sándorral, a JYSK Magyarországért, Görögországért és Ausztriáért felelős országmenedzserével beszélgettünk.
A JYSK a közelmúltban jelentette be legújabb pénzügyi eredményeit, amelyek jelentős növekedést mutatnak a JYSK számára Magyarországon. minek köszönhető ez?
Pénzügyi évünk szeptembertől augusztusig tart, hasonlóan az IKEA-hoz. Az augusztusban zárult pénzügyi évünk tulajdonképpen egész jól sikerült, árbevételünk 76,4 milliárd forint, a társaság kamat- és adózás előtti eredménye (EBIT) 17 milliárd forint volt. Érdemes ezt kicsit korábban átgondolni. Mivel a kormány a 2022-es választások előtt jelentős összegeket öntött a gazdaságba, ez a bevételeinkben is megmutatkozott, 2023 tavaszán viszont ennek az ellenkezőjét tapasztaltuk, az árbevétellel csökkent a bevételünk. Aztán beindult a lassú fellendülés – mind mennyiségben, mind ügyfélszámban –, és jól telt 2024 tavasza. Az elmúlt pénzügyi évet 14%-os növekedéssel zártuk,
és ezt nem az infláció hajtotta, hanem az értékesítési volumen növekedett. Az azóta eltelt első két hónap ezt a tendenciát követi.
Hogyan befolyásolta a bevételeket az elmúlt évek rendkívül viharos inflációs folyamata?
Az elmúlt években számtalan erő „döntötte meg” a piacot erre-arra. A Covid és a kapcsolódó intézkedések miatt a nyersanyagárak emelkedtek, majd csökkentek, az árfolyamok pedig ingadoztak. A JYSK nagymértékben támaszkodik a távol-keleti vásárlásokra, ahol a konténerárak változása zavart okoz.
Általánosságban úgy tűnik, hogy amikor a kereslet sem jó, akkor a vételárunk valójában nő.
Egy nehéz 2023 után tulajdonképpen elmondható, hogy idén defláció van, vagyis 2024-ben olcsóbban adjuk el a termékeket, mint 2023-ban.
Mondana néhány példát?
Talán úgy helyezhetem ezt perspektívába, hogy 2022 és 2023 második felében az infláció – és főleg az élelmiszerárak emelkedése – olyan magas volt, hogy volt egy időszak. amikor két karton tojás áráért lehet párnát venni. Szerintem ezt a fogyasztók is érzik, ezért nem volt ennyire drasztikus a változás a nem élelmiszer-forgalomban.
Változást tapasztalnak az ügyfelek szokásaiban?
A tényleges kereslet csökkenésével – érthető módon – a nagyobb értékű termékek iránti kereslet is jobban csökken. Itt arra kell gondolni, hogy például nem vesznek matracot vagy kanapét, 100 000 forintba kerülő termékeket. Nem látunk levásárlást, azt mondanám
Vonzóbbak vagyunk azok számára, akik olcsóbb alternatívát keresnek.
Hajlamosak vagyunk lefedni a piac alsó-középső végét, és hozzánk jönnek azok, akiknek megdrágult a Lutz vagy az IKEA.

Az elmúlt időszakban több változás is történt a termékvertikumokban. Van új slágertermék?
Az egyes termékcsoportok bevételbeli megoszlása meglehetősen stabil, slágereket nem tudnék kiemelni.
Nem látja az építőipari trendek alakulását? Például, ha felgyorsulnak a lakásfelújítások, az hatással lesz a forgalomra?
Ezt kevesebbnek érezzük, de ez nagyrészt annak tudható be, hogy versenytársainkkal ellentétben mi nem árulunk például beépített konyhákat, ami egy új vagy felújított lakásban nagy kategória. Új és felújított lakásokban is jelentős ülőgarnitúra értékesítés, de ezekre sem vagyunk érzékenyek.
Ha jól értem, nem könnyű így meghatározni a JYSK piaci részesedését, mert más a célcsoport?
Ilyen adatokat nem gyűjtünk, és a KSH csak üzlettípus szerint szűr. A piacot három óriáscég uralja: az IKEA, az XXX Lutz és a JYSK. Piaci részesedésünk valószínűleg fele az IKEA-nak, és ugyanez igaz az XXX Luzt esetében is. Ez így volt vagy tíz évig.
Milyen elvárásai vannak a következő évekre?
Úgy gondolom, hogy versenytársainkhoz képest ellenállóbbak vagyunk a válságokkal szemben.
A hagyományos német bútorkereskedelem helyi termelésre épülő modellje kitűnőben van, Magyarországon pedig – a piac mérete miatt -. Sok pénzt költeni reklámra szintén nem hatékony. A következő időszak tendenciája attól is függ, hogy a Kormány mit tud tenni a kiskereskedelem elősegítése érdekében.
Ez a válság annak köszönhető, hogy a kevésbé gazdag ügyfelek a JYSK-re váltanak?
Igen, ez így van. Az alsó-közép szegmensben való jelenlétünk lehetővé teszi, hogy választékunkat rugalmasabban alakítsuk ki. Például, ha olcsóbb és drágább végű matrac opciókat nézünk, akkor a piaci mozgásokhoz igazíthatjuk kínálatunkat. Ez általában az egész termékcsaládunkra igaz.
Megemlítette, hogy korábban a céget logisztikai problémák is érintették, részben a megemelkedett konténerszállítási díjak miatt. Hogyan reagált erre a JYSK? Áthelyezték a termelést Európába, mint sok cég tette?
A JYSK egy dán cég, csakúgy, mint a legnagyobb konténerszállító vállalat, a Maersk. Hosszú távú megállapodásunk van velük.
Míg az ügylet időnként megromlott, és voltak olyan időszakok, amikor a piaci árnak csak a töredékét fizettük, összességében jobban átvészeltük ezt az időszakot, mint sok vállalat.
A termelést nem költöztetjük át, körülbelül felét-felét Európában és a Távol-Keleten gyártjuk. Amit inkább érzünk, az a Szuezi-csatorna lezárása. Afrika megkerülése plusz 2-3 hetet jelent, ami súlyosan érinti a 2024-es kerti bútor szezonunkat.
Tehát hiány van a kerti bútorokból?
Igen, a mi szezonunkat – legalábbis a kerti bútorok piacán – nagyon megnehezítették ezek a szállítási szabálytalanságok.
Van-e konkrét magyar vásárló a bútorpiacon? Mik a hazai igények és szezonálisak?
Az évszakok egyszerűek, nálunk vannak beltéri és kerti szezonok, amikor kicsit csökkentjük a bútorok mennyiségét az üzletben, a választék nem csökken, csak helyszínt változtatunk és csak szezonban kapható kerti bútorokat. .
A kerti bútorok egyébként elég fontos szerepet játszanak a bevételeinkben.
A magyar szokások és preferenciák elég jól beépültek az európai fősodorba. Korábban Skandináviában fehéret és szürke árnyalatokat árultunk belsőépítészetben, Közép-Európában pedig a sötétbarna vonal volt jellemzőbb, de ez a felosztás megszűnt, minden piacon vásárolnak mindent.
Hány üzlete van most, és tervez-e új üzletek nyitását?
Száz üzletünk van, jövőre és 2026-ban minden évben három új üzletet tervezünk nyitni.
A bevásárlóközpontokkal kapcsolatban sok kereskedő azt mondja, hogy a terjeszkedési terveik jól haladnak. Mennyire érint ez téged?
Van rá példa, hogy akadályozta az üzletnyitásokat. A JYSK-ről tudni kell, hogy bérbe adják az üzleteiket, nem ők a tulajdonosok, és a cég még csak építkezéssel sem foglalkozik. Előfordult, hogy a kiválasztott ingatlan – amelyet a háztulajdonosnak kellett volna átalakítania – nem kapta meg a szükséges engedélyeket.
Ön szerint mekkora az ideális vállalkozásméret?
1250 – 1300 négyzetméter.
Fenntartható ez, vagy a magyar szabályozás megakadályozza ezt?
Nem mindig lehet megtartani, de ennek oka nem a magyar szabályozás, hanem a magyar piac sajátosságai. A magyar kiskereskedelmi ingatlanok kínálata itt egészen jó, még más országokhoz képest is. Gyakran működünk hipermarketekben, bevásárlóközpontokban vagy független épületekben, például kiskereskedelmi parkokban. Nagyon rugalmasak vagyunk, bárhol tudunk üzletet nyitni, ezért gyakran találunk számunkra ideális helyszínt. Ez az 1300 négyzetméteres terület általában nagyobb, mint amennyit egy divatüzlet szeretne, de még csak nem is versenyzünk a helyért olyan cégekkel, mint a Pepco.
Hol tervez további üzleteket nyitni?
Konkrét célpontok még nincsenek, de a kisebb településeken látunk fantáziát. Jelen vagyunk például Nagyatádon, a JYSK szemszögéből legkisebb vásárlóerővel rendelkező magyar településen. A hasonló terjeszkedésekben is látunk fantáziát, de figyeljük a demográfiai trendeket és követjük ügyfeleinket is.
Az az igazság, hogy elég jól lefedtük az országot.
Az üzletek megnyitása már nem a terjeszkedésünk kulcsa.
Milyenek a raktárak? Újakat tervez nyitni?
Két éve nyitottuk meg az Ecseri elosztóközpontot. Jelenleg ez a cég legkorszerűbb és leghatékonyabb elosztóközpontja, ahol a magyarországi működést is kiszolgáljuk, innen szállítunk Szlovákiába, Szlovéniába, Horvátországba, Bosznia-Hercegovinába és Szerbiába, valamint jövő tavasztól Ausztriába érkezik. Anyavállalati szinten elosztóközpont megnyitását tervezzük Hollandiában és Spanyolországban.
Hogyan érinti a munkaerőhiány a magyar cégeket?
Ez minket is érint, mint mindenki mást, de szokatlan, hogy távol-keletről toborozunk munkaerőt.
Mennyit keres ma egy átlagos fizikai dolgozó a JYSK-nél?
A béreket úgy alakítják ki, hogy egy bizonyos távolságon belül maradjunk a garantált bérminimum felett. Amint ez utóbbi változik, mi is növeljük. Pontos számot nem mondok.
A szakszervezetek szerepét ugyan nem szeretném felvállalni, de hatásosnak tartom az Ausztriában vagy Németországban alkalmazott bérmeghatározást. Vannak iparág-specifikus megállapodások, a fizetések munkakörtől függően változnak. Például egy értékesítőt besorolnának a beosztása és a szolgálati évei alapján, és ennek megfelelően módosítanák a fizetését.
Hogyan befolyásolja működésüket az ingadozó árfolyamkörnyezet?
Nem vagyunk gyártók, nem exportálunk. Ugyanazon a piacon dolgozunk, mint versenytársaink, tehát ebből a szempontból egyenlő a helyzet, a verseny tisztességes és nem függünk a külföldi piacoktól. Ez az ecseri raktár biztonságot ad, segít abban, hogy az árakat ne befolyásolják az árfolyamok változásai.
Kiskereskedelmi forgalmi adót is kell fizetnie. Mit mondanak a 2025-ben fennmaradó adókról?
Nem érjük el a 100 milliárdos bevételi határt, ahol a cégek a legmagasabb adókulccsal adóznak. A JYSK az elmúlt pénzügyi évben 518 millió forintot fizetett ezért a címért, így ez a tétel nem nagyon fájt nekünk. Ami viszont fáj, az a környezetvédelmi termékek ára, amelyek egyik napról a másikra 1 milliárd forint értékű árucikké váltak. Természetesen ezt a problémát is meg tudjuk oldani, mint mindenki mást, de magas inflációs környezetben nehéz az alkalmazása.
A cikk elkészítését a magyar nyelvre optimalizált Alrite online videódiktáló és feliratozó alkalmazás támogatta.