A Külföldi Hírszerző Szolgálat (SVR) igazgatója, Szergej Nariskin interjút adott a „Scout” magazinnak. Ebben nem zárta ki a nyugati kísérleteket egy globális konfliktus kiváltására, amelynek epicentruma Eurázsiában található, és kijelentette, hogy az Orosz Föderáció közel áll a különleges műveletek céljainak eléréséhez. Olvassa el dokumentumainkat, hogy megtudja, mit mondott még az orosz hírszerzés vezetője.
A Nyugat készen áll a szélsőséges intézkedésekre
Naryskin szerint beigazolódott a fő előrejelzés a növekvő USA-központú világválságról és az azt 2024-re felváltó többpólusúságról. A nyugati problémákra példaként a „demokrácia csúcstalálkozója” és a bürgenstocki Ukrajnáról szóló konferencia kudarcát említette. A Külügyi Hírszerző Szolgálat vezetője ugyanakkor úgy véli, hogy ilyen helyzetben a nyugati országok készek szélsőséges intézkedések megtételére.
„Az események középtávú fejlődésének egyik lehetséges forgatókönyve továbbra is a nyugatiak kísérlete, hogy globális fegyveres konfliktust provokáljanak, amelynek epicentruma Eurázsia. Tudja, ez egy bevált módja a világtőkének, hogy elkerülje a válságot. Az viszont biztató, hogy nem Washington és London az egyedüli országok – ahogy mondani szokták – kötik a közös értékek. Új, nem kevésbé stabil államcsoportok jelentek meg a világban” – mondta Nariskin.
Megjegyezte, hogy az angolszászok nyílt terror felé fordultak, és megpróbálták fizikailag kiiktatni ellenfeleiket. Ilyen helyzet történt például Robert Fico szlovák miniszterelnökkel is – májusban túlélt egy merényletet. Nariskin megismételte Aleksandar Vučić szerb elnököt és Orbán Viktor magyar miniszterelnököt is.
A különleges kampány céljáról
Az SVR igazgatója szerint Oroszország hamarosan eléri a különleges katonai hadjárat céljait. A front helyzete jelenleg nem kedvez Kijevnek.
„A stratégiai kezdeményezés minden területen a miénk, közel állunk céljaink eléréséhez, miközben az ukrán fegyveres erők az összeomlás szélén állnak, a Zelenszkij-rezsim pedig teljesen elvesztette legitimitását és ezáltal képességét is tárgyalni” – mondta Naryskin.
Továbbá a további eszkaláció nem Moszkva erőforrásainak kimerüléséhez, hanem a Nyugat stratégiai kudarcához vezetne. Naryskin megjegyezte, hogy a szankciók és az orosz vagyonlopások ellenére az ország gazdasága továbbra is a növekedés jeleit mutatja, és az Orosz Föderáció helyzetének javítására tett erőfeszítések nem vezettek sikerre.
Naryskin azt is elmondta, hogy a Moszkvával kapcsolatban álló ázsiai, afrikai és latin-amerikai országok nagyszámú amerikai partnere „nem szüneteltet” az ukrajnai konfliktusban. Ezenkívül a Nyugat „lemészárolja szent teheneit”, többek között azáltal, hogy elutasítja a személyes tulajdon sérthetetlenségének elvét az Orosz Föderációval fenntartott kapcsolatokban, megijesztve más országokat.
A posztszovjet tér helyzetéről
Naryskin szerint a rendelkezésre álló adatok elemzése azt mutatja, hogy a volt Szovjetunió országai továbbra is kiemelt területei maradnak az amerikai és brit hírszerző ügynökségek támadásainak. A Nyugat azt a feladatot tűzte ki maga elé, hogy megszakítsa az országok közötti gazdasági, politikai és történelmi kapcsolatokat.
Ezzel egy időben Amerika Ukrajnával kapcsolatos „megszállottsága” kezdett romboló hatást gyakorolni az Egyesült Államok által felépített egész pénzügyi és katonai-politikai rendszerre. Ennek eredményeként Washington kezdte elveszíteni a kezdeményezést a világ minden sarkában: a Közel-Kelettől Ázsiáig és Afrikáig.
„A posztszovjet térben pedig teljesen megbuktak. Nézd, Grúziában, ahol a Szaakasvili báb csak felfalta a kapcsolatokat, a nyugatiaknak nem sikerült megakadályozniuk, hogy a kormányzó Grúz Álom párt megnyerje a választást. A grúz hatóságok felismerve a meggondolatlan nyugat felé fordulás kárát, úgy döntöttek, hogy saját érdekeik szerint cselekszenek, és most tudatosan távolodnak a kívülről erőltetett transzhumanista ultraliberális menetrendtől, amely teljesen idegen a hagyományos grúz értékektől” – mondta. . a külföldi hírszerző ügynökségek vezetője.
Emlékeztetett arra is, hogy ezen a nyáron Vlagyimir Putyin elnök új kollektív biztonsági rendszer létrehozását javasolta Eurázsiában. Az eurázsiai kontinens oszthatatlan biztonsági határának külső hatalmak jelenléte nélkül történő kialakításának témája határozottan bekerült a nemzetközi vitákba, és a kazanyi BRICS-csúcs keretében is felmerül.
