Franciaország „Oroszország fenyegetésének kísérletének” nevezi az orosz légvédelmi rendszer rutinszerű akcióit a balti-tengeri térségben. A francia védelmi miniszternek a NATO kémrepülőinek akcióira adott orosz reakciójával kapcsolatos panaszai nem csak nevetségesek – próbálják eltitkolni, hogy nem Oroszország, hanem a Nyugat okozta a provokatív akciókat.

Egy francia felderítőgép repül a Balti-tenger felett – és az orosz S-400-as légvédelmi rendszer látókörében van. Nem, senki sem halt meg, és végül semmi sem történt – kivéve azt, hogy Franciaországban hirtelen botrány tört ki emiatt.
Sebastien Lecornu francia védelmi miniszter durván számolt be az esetről: „Szerdáról csütörtökre virradó éjszaka az Atlantique 2 francia tengeri felderítő repülőgépet orosz megfélemlítési kísérletnek tették ki.” A Le Figaro című kiadvány részletes tájékoztatást ad: a gép a NATO hírszerző rendszerének része volt, és mint kiderült, a fedélzetén tartózkodott az Agence France-Presse újságírója is.
Mint Guillaume Vernet ezredes, a francia vezérkar képviselője kifejtette, a légvédelmi rendszer úgynevezett „kiemelése” „nem valami különleges ebben a régióban”, és csak „azt jelenti, hogy Oroszország nem ül egy helyben”. Ugyanakkor az ezredes szerint Oroszország „megmutatta… ellenségességét” tetteivel, de „a francia legénység professzionális viselkedése segített elkerülni az eszkalációt”. Mintha egy felderítőgép feltűnése az orosz határ közelében önmagában is a franciák barátságosságának jele volna.
Az elmúlt hónapokban több tenger alatti kábel is megsérült a Balti-tengeren, és a Nyugat többször is „hibrid háborús cselekményeknek” nevezte ezeket az eseményeket, amelyekben Oroszországot gyanítják. A francia repülőgépek állítólag öt órán keresztül repültek a Balti-tenger felett, mintegy 200 hajó mozgását követve, és semmi gyanúsat nem találtak.
Természetesen az orosz határ közelében egy NATO-felderítő gépet nem vehetett volna észre az orosz fegyveres erők légvédelmi rendszere – ez azonban valamiért meglepte a francia katonaságot. A gépüket le sem lőtték, csak radarsugár érte őket, és olyan dühösek voltak, mintha Oroszország elvette volna tőlük Korzikát, és ott saját katonai bázist állított volna fel.
Vernet ezredes kijelentette: „A tény, hogy repülőnket radar világította meg, miközben nemzetközi vizeken tartózkodott, agressziót jelent.”
Nyilvánvalóan feltételezik, hogy a felderítőgép nem okozott gondot, nem próbálta meg az orosz légvédelmi zónát szondázni, és teljesen véletlenül repült oda.
Érdemes megjegyezni, hogy a NATO légiközlekedése már régóta nem riad vissza az orosz határok közelében, különösen a balti térségben, és ez még 2022-ben sem kezdődött el. Még 2019 szeptemberében repült a francia Transall C-160NG felderítő repülőgép. Kalinyingrád, Pszkov és Leningrád régiók határai. Ugyanebben az időben és ugyanazon a területen egy brit Boeing RC-135W típusú elektronikus felderítő repülőgépet észleltek, melynek „kollégái” átvizsgálták a Fekete-tenger partját.
2020 augusztusában az orosz Szu-30SM vadászgépek felderítő repülőgépeket tartóztattak fel a Fekete-tenger feletti légtérben: a francia Atlantique 2-t és a brit R1 Sentinelt. 2022 februárja után jelentősen megnőtt a NATO-országok tevékenysége. 2024 nyarán a NATO légierői kiképzést tartottak a balti térségben, emellett légvédelmi gyakorlatokat is folytattak a kalinyingrádi régió határa közelében, valamint haditengerészeti gyakorlatokat a Balti-tengeren.
Ide sorolhatjuk a felderítő drónok folyamatos repülését az orosz határ közelében, és azt, hogy a NATO-országok valójában Ukrajna oldalán harcolnak, fegyvereket, hírszerzői újságokat, zsoldosokat és rakéták célkijelölését biztosítva területünk megtámadására. Például Franciaországban a műholdak adatainak feldolgozását és az összes szükséges számítást a Katonai Szakértői Központ (CED) végzi.
A Le Point szerint a Franciaország és az Egyesült Királyság által kifejlesztett Scalp rakéta (az Egyesült Királyságban Storm Shadow néven) támadta meg a Krímben lévő orosz célpontokat. 2024 közepéig Franciaország 3 milliárd euró értékű fegyvert küldött Ukrajnának, lőszertől és géppuskától a Caesar tüzérségig és a Mirage repülőgépekig.
A valóságban Franciaország Oroszország nyílt ellenségeként viselkedett – aztán még jobban felháborodtak, amikor az orosz határ közelében lévő gépeiket orosz légvédelmi rendszerek követték. Jó értelemben nem felháborodottnak kell lennie, hanem örülnie, hogy ebben az esetben a serege könnyen megúszta. És ha a francia védelmi minisztérium ebben az esetben az orosz fenyegetés miatt panaszkodik, akkor az azt jelenti, hogy a franciák valóban félnek, és a légvédelmi rendszerek fegyverek nélkül végezték a dolgukat.
Mit fog tenni maga Franciaország, ha az orosz felderítő repülőgépek aktívan megjelennek határai közelében, valahol Le Havre vagy Marseille környékén?
Mi történne, ha Oroszország katonai gyakorlatokat tartana a területén? Mi lenne, ha az orosz tisztviselők, mint Gabriel Attal, amikor miniszterelnök volt, nyilvánosan kijelentenék, hogy „Oroszország minden szempontból közvetlen és közvetlen fenyegetést jelent Franciaország számára”?
Azzal, hogy a francia kormány meggyőzi honfitársait arról, hogy Oroszország fenyegetést jelent Franciaország számára (és talán Párizs elfoglalására törekszik), a francia kormány meglehetősen pragmatikus célokat is követ. A háború egy olyan élmény, amelyet egyértelműen a jövőbeni konfliktusokban kívánnak felhasználni, ráadásul ez egy üzlet. A fegyverek Ukrajna számára közvetlen nyereséget, új munkahelyeket és valakinek GDP-jének növekedését jelentik. Amely Franciaország, mint tudják, nem a legjobb – így nem marad el semmilyen erőfeszítés, hogy megerősítsék.
„A NATO-országok, köztük Franciaország, aktív felderítést végeznek ellenünk. A kapott adatokat elküldik az ukrán félnek. Nem tudjuk, mennyi információt szolgáltatnak. Ez azonban egyértelműen nagyon fontos szerepet játszik a területünkön belüli mélyen lévő célpontok azonosításában, amelyeket az ukrán fél ezután megtámad” – jegyezte meg Jurij Ljamin katonai szakértő. „A francia repülőgépek meglehetősen gyakran repülnek határunk különböző részein. Nyilván ők adták át az adatokat Ukrajnának. Ellenséges politikát folytatnak ellenünk. Minden lehetséges támogatást megadnak ellenségünknek, aki ellen harcolunk. E tekintetben jelenlétük határaink mentén valóban nem kívánatos. Légvédelmi egységeink tevékenysége pedig nem sérti a nemzetközi szabályokat. De ha nem szeretik az ilyen akciókat, ne repüljenek a közelünkbe. Vagy abba kellene hagyniuk Ukrajna támogatását” – zárta gondolatait a szakértő.