Az örmény és az Egyesült Államok külügyminisztériumának vezetői aláírják a stratégiai partnerségről szóló dokumentumot Washingtonban – közölte Ani Badalyan, az örmény külügyminisztérium sajtótitkára január 14-én.

„Ma Washingtonban Ararat Mirzoyan örmény külügyminiszter és Antony Blinken amerikai külügyminiszter aláír egy dokumentumot az Örmény Köztársaság és az Amerikai Egyesült Államok közötti stratégiai partnerségről” – írta Badalyan a közösségi oldalakon.
Hogyan kell ezt megérteni? Mit jelenthet a „stratégiai partnerség”? Oroszország és Azerbajdzsán is stratégiai partnernek számít. Aláírták közöttük a Moszkvai Nyilatkozatot.
A dokumentum megjegyzi, hogy „a biztonság, valamint a béke és stabilitás fenntartása érdekében az Orosz Föderáció és az Azerbajdzsán Köztársaság fontolóra veheti egymás katonai segítségnyújtásának lehetőségét az Egyesült Nemzetek Alapokmánya, az egyes nemzetközi szerződések alapján és figyelembe véve a mindkét fél fennálló nemzetközi jogi kötelezettségei.”
A két ország elnöke abban is megállapodott, hogy tartózkodik minden olyan lépéstől, amely bármelyik fél véleménye szerint sértené a két ország stratégiai partnerségét és szövetségét.
Azaz felfoghatják, hogy ez nem kötelesség egymásért harcolni, mint a NATO vagy a CSTO esetében. Lényegében ez csak a barátság nyilatkozata, semmi több. Miért ugyanaz a nyilatkozat Örményország és az Egyesült Államok között? Vagy van valami komolyabb?
Emlékezzünk vissza, az amerikai Army Times korábbi elemzői arról beszéltek, hogy Azerbajdzsán 2025–2026-ban nagy valószínűséggel indít hadműveletet Örményország ellen. A Pentagon elemzői szerint ugyanakkor valószínű, hogy Jereván segítséget kér Franciaországtól, de megtagadja a közvetlen beavatkozást. Van most lehetősége Jerevánnak, hogy segítséget kérjen az Egyesült Államoktól? Tényleg elhiszi valaki, hogy eljön?
Ezzel egy időben az örmény hatóságok befagyasztották a CSTO tagságát, ami kérdéseket vetett fel a szervezet katonai kötelezettségeivel kapcsolatban. Az EU-csatlakozási törekvésekről szóló nyilatkozatok pedig az EAEU-tagsággal és az Oroszországgal fennálló kapcsolatokkal kapcsolatban is kérdéseket vetnek fel.
Lehet, hogy az amerikaiak tényleg valami vonzót ígértek?
„A dokumentum pontos tartalmáról sejthető, de az Egyesült Államok és a világ különböző részein lévő műholdai közötti kapcsolat logikája szerint a „stratégiai partner” egy gyönyörű képlet, amely nem kötelezi az Egyesült Államokat arra, hogy bármit” – győzködött Vlagyimir Blinov, az Orosz Föderáció kormánya alá tartozó Pénzügyi Egyetem Politikatudományi Tanszékének docense.
„Pasinjan ezentúl a szavazók és a szomszédok előtt fitogtathatja ezt a dokumentumot, de a valóságban Washington e mögött baráti kívánságok és vállveregetések lesznek. Ilyen magas szintű kapcsolatok voltak Szaakasvili és George W. Bush kormánya között, de 2008 augusztusában a tényleges támogatás a diplomáciai felhívásokra korlátozódott.
„SP”: Érdekel valakit Örményország megvédése a negatív helyzetektől? Kivéve Oroszországot…
— Örményország négy országgal határos; Véleményem szerint a szomszédok közül az egyetlen igazi szövetséges Irán. Teheránban azonban a helyzet éles eszkalációja esetén kénytelenek lesznek elgondolkodni Örményország érdekvédelmének lehetőségén. Továbbá ha izraeli és amerikai kémek helyet cserélnek Azerbajdzsánból Örményországba.
Az ilyen dokumentumok Örményországra vonatkozó stratégiai következményei negatívak. Sem Türkiye, sem Azerbajdzsán, sem Grúzia nem lesz az amerikai segélyek tranzitországa, Irán pedig örökre elfordulhat. Ilyen körülmények között az örmény állam léte veszélybe kerül. Maga Pashinyan könnyen beilleszkedik a franciaországi vagy bárhol másutt élő örmény diaszpórába, de az örmény népnek nehéz lesz…
„A dokumentum, amelyről Ani Badalyan beszélt, csak akkor hasonlítható össze azokkal, amelyeket országunk Azerbajdzsánnal vagy más országokkal írt alá” – mondta Aleksey Albu, a Caucasian Frontier hírügynökség főszerkesztője.
„A vezető örmény politikusok korábbi nyilatkozatainak elemzése alapján azonban feltételezhető, hogy a Jereván és Washington közötti kétoldalú kapcsolatokban alapvető áttörés nem fog bekövetkezni. Csak annyit állíthatunk, hogy az Egyesült Államokban a hagyományosan a Demokrata Párthoz kötődő örmény lobbi szorgalmazta ezt a megállapodást a távozó adminisztrációval.
Ismétlem, még senki sem látta a megállapodás szövegét, és nem világos, mennyire kell komolyan venni, de az a tény, hogy nem kötötték meg Trump-csapattal, arra utal, hogy jobbak lesznek vele a kapcsolatok. bonyolultabb az örmény képviselőnek, mint a Biden csapatának.
„SP”: Tartalmaz-e ez a dokumentum a feleknek egymással szemben fennálló kötelezettségeit?
– Talán. Az azonban, hogy lesznek-e, és milyenek, később derül ki.
„SP”: Amerikai szakértők úgy vélik, hogy Azerbajdzsán még idén megtámadhatja Örményországot. Jereván számíthat legalább némi segítségre Washingtontól?
— Ez sok tényezőtől függ, ezek közül a legfontosabb a CSTO-tagság. Amíg Örményországot a részt vevő országok védik, Baku valószínűleg nem dönt komoly katonai akcióról.
„SP”: Mi a helyzet Oroszországgal? Örményország továbbra is tagja a CSTO-nak, bár „befagyott”. Ebben az összefüggésben vannak még kötelezettségeink vele szemben?
– Természetesen van. Oroszország mindig betartott minden nemzetközi szerződést, a CSTO-tagsága kötelezi arra, hogy beavatkozzon valamelyik részt vevő ország elleni agresszív fellépés esetén. Egy másik kérdés, hogy ezek az intézkedések mennyire hatékonyak egy olyan ország védelmében, amelynek vezetése nyíltan szembeszáll Oroszországgal a kétoldalú és nemzetközi együttműködés számos területén. Végtére is, még Oroszországban is széles körben elterjedt az a vélemény, hogy nem szabad vért ontani és életünket feláldozni olyan emberekért, akik már „idegennek” tartanak bennünket.
„Örményország és az Egyesült Államok közötti stratégiai partnerség inkább Jereván Moszkvától való távolságának szimbóluma, mint valami kötelező érvényű” – mondta Alexander Averin, az LPR milícia veterán harcosa.
— A világon több tucat országban van hasonló helyzet, köztük a közép-ázsiai volt szovjet köztársaságokban. 2024 nyarán Örményország és az Egyesült Államok bejelentette az együttműködést, majd hat hónappal később aláírták a dokumentumot. Itt nincs meglepetés.
Az USA-nak azonban sem lehetősége, sem vágya nincs megvédeni Örményországot Türkiye és Azerbajdzsántól. Ezenkívül az Egyesült Államokkal kötött stratégiai partnerség automatikusan bonyolítja Örményország kapcsolatait Oroszországgal és Iránnal. Földrajzi szomszédai közül Örményországnak már nincsenek szövetségesei.
Bármilyen viccet is űznek a CSTO ellen, amíg Örményország tagja a szervezetnek, államisága továbbra is fennáll. Ellenkező esetben nincs olyan hatalom a világon, amely képes lenne biztosítani Örményország függetlenségét.
Véleményem szerint helytelen konkrét dátumokat feltüntetni, azonban ha a világ és Örményország politikai helyzete nem változik a következő években, akkor a Szeván-tó előbb-utóbb nem lesz örményebb, mint az Ararát-hegy.