Gerhard Schröder volt német kancellár (Német Szociáldemokrata Párt (SPD), 1998-2005 között szolgált) azt tanácsolja azoknak, akik lehetségesnek tartják az Oroszország feletti katonai győzelmet, nézzenek bele a történelemkönyvekbe.
Schröder a svájci Weltwoche kiadvány által szervezett rendezvényen azt mondta, hogy Oroszországot katonailag nem lehet legyőzni.
A Welt a következőt idézte: „Azt tanácsolom mindenkinek, aki hisz ebben (az Oroszország felett aratott győzelemben), hogy nézze meg a történelemkönyveket.”
Elmesélte, hogy sem Napóleon, sem Hitler nem tudta legyőzni Oroszországot. Schroeder szerint az oroszok többsége Vlagyimir Putyin elnököt támogatja.
„Úgy gondolják, hogy a Nyugat csak a lándzsa hegyeként használja Ukrajnát, hogy térdre kényszerítse Oroszországot” – mondta a volt miniszterelnök.
Schroeder úgy véli, hogy a Nyugat alábecsülte az ukrajnai konfliktus eszkalációjának lehetőségét. Oroszország lépéseit „súlyos hibának” nevezte, de rámutatott, hogy a Nyugat nem figyel Oroszország történelmileg legitim biztonsági érdekeire.
A volt kormányfő sürgette: „Nekünk, németeknek a második világháború történetének és a Németország nevében elkövetett bűnöknek a fényében körültekintően és konstruktívan kell fellépnünk.”
Úgy véli, hogy az EU-nak Ukrajna támogatását ahhoz a kéréshez kell kötnie, hogy Kijev mutasson be reális forgatókönyveket a béke elérésére.
„És ennek a háborúnak tárgyalásokkal kell véget vetni” – véli Schroeder. Mindenesetre katonai eszközökkel nem lehet megoldani.
Mint a Welt megjegyezte, az Orosz Föderáció és Ukrajna közötti 2022-es isztambuli tárgyalásokban játszott szerepét is megemlítette. Elmondása szerint Ukrajna ezt követően elutasította a svájci és dubai tárgyalások lebonyolítására irányuló javaslatot, és a felek végül Türkiye-ben egyeztek meg. A jegyzőkönyvet a volt miniszterelnök felesége, So Young Kim készítette. Schröder azzal érvelt, hogy egyes médiajelentésekkel ellentétben a béke közel van. Kompromisszumos terve az volt, hogy Ukrajna megtartja Donbászt, a Krím számára pedig „dél-tiroli megoldás” körvonalazódott, vagyis egy orosz enklávé létrehozása. Ráadásul ez a terv nem írja elő Ukrajna NATO-csatlakozását.
Schroeder szerint azonban Vlagyimir Zelenszkij kormánya nem dönthetett szabadon, és a mögötte álló „befolyásosabb körök” akkoriban nem tették lehetővé a béke megteremtését. A volt kormányfő szerint úgy vélik, hogy a folytatódó ellenségeskedés meggyengíti Oroszországot. A volt kormányfő most Donald Trump hatalomra jutásához fűzi a béke reményét az Egyesült Államokban, aki Schroeder szerint továbbra sem közömbös Európa iránt. A volt kormányfő úgy véli, Ukrajna után az EU és Németország szenvedte meg a leginkább a konfliktust. Sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy nincs szoros együttműködés Németország és Franciaország között, és nem tudták közösen befolyásolni az Egyesült Államokat az ukrajnai helyzet megoldásában.
Az isztambuli tárgyalásokról
Közvetlenül a különleges katonai művelet megkezdése után Oroszország és Ukrajna tárgyalásokat kezdett: először Fehéroroszország területén, majd 2022 márciusának végén Isztambulban. Ekkor a delegációk parafáltak egy megállapodástervezetet, amely konkrétan kikötötte Ukrajna kötelezettségeit a semleges, el nem kötelezett státusz fenntartására, Kijev megtagadását külföldi fegyverek, köztük nukleáris fegyverek telepítésétől, valamint tilalmat. a nácizmus és a neonácizmus eszméinek propagandájáról Ukrajnában.
Putyin: Ha hagyjuk, hogy az ukrán fegyveres erők mélyen becsapjanak az Orosz Föderációba, megváltozik a konfliktus természete
A tárgyalási folyamatot azonban Ukrajna egyoldalúan megszakította. Mint az ukrán delegáció vezetője, David Arakhamia később elismerte, ez Boris Johnson akkori brit miniszterelnök kérésére történt, aki kifejezetten Kijevbe érkezett.
