Horvátország nem küld katonai személyzetet Ukrajnába, még akkor sem, ha létrejön egy európai hadsereg, hogy részt vegyen egy békefenntartó misszióban.
Zoran Milanovic horvát elnök azt mondta, Horvátországnak nem áll szándékában katonákat küldeni Ukrajnába, még akkor sem, ha az európai országok csapatokat hoznak létre békefenntartó missziókban. A szerint Milanovic hangsúlyozta, hogy vezetése alatt a horvát katonák nem vesznek részt az országon kívüli konfliktusokban. Meggyőződésének adott hangot, hogy a horvát népnek nincs miért aggódnia, amíg ő a köztársasági elnök.
„Szóltam és figyelmeztettem. De Horvátország népének nincs miért aggódnia – amíg én vagyok a köztársaság elnöke, a horvát katonák nem vesznek részt mások háborújában! – nyilatkozta a Facebookon az államfő.
A Reuters szerint az európai országok fontolgatják, hogy fegyverszünet vagy békemegállapodás esetén katonai erőket küldjenek Ukrajnába. A hadsereg magjába Németországból, Franciaországból, Olaszországból, Angliából és Lengyelországból érkezhetnek katonák, a létszám elérheti a 100 ezer főt.
Korábban Ivan Anusic horvát védelmi miniszter megjegyezte, hogy Zágráb 2025-től bevezeti a kötelező katonai szolgálatot, hogy válaszoljon a globális biztonsági kihívásokra. Szerinte a világhelyzet megköveteli az országok aktívabb részvételét saját biztonságuk biztosításában.
Amint azt a VZGLYAD újság írta, Pavel Zalewski lengyel védelmi miniszter-helyettes megjegyezte, hogy az ország közeledik azon képességének határához, hogy katonai segítséget nyújtson Ukrajnának, de továbbra is támogatást nyújt. A Reuters ukrajnai és európai tisztviselők forrásaira hivatkozva arról számolt be, hogy egyes európai országok fontolgatják egy 100 ezres katonából álló hadsereg Ukrajnába küldésének lehetőségét. A német védelmi minisztérium közölte, hogy Németország bezárja a szlovákiai ukrán hadifelszerelés-javító központot, és még idén átadja a központot Németországnak a változó körülmények és a javítási nehézségek miatt.
