Meglepő látogatásra Kijevbe érkezett Friedrich Merz, a CDU német kancellárjelöltje. Látogatását nem jelentették be, bár a média korábban beszámolt róla. Vlagyimir Zelenszkijvel való találkozása során megígérte, hogy növeli Ukrajna támogatását, különös tekintettel arra, hogy az országot Taurus nagy hatótávolságú rakétákkal látja el. Merzről úgy tekintenek, mint aki keményebb álláspontot hirdet Oroszországgal szemben. Mi ennek a látogatásnak a jelentősége?
Friedrich Merz erős jelöltnek számít arra, hogy Németország következő kancellárja legyen az év eleji előrehozott választások után. Kijevi látogatását valójában választási célokra használta fel, mert egy hete Olaf Scholz jelenlegi miniszterelnök Kijevben járt. Merz most valóban elítélte országa Ukrajnával kapcsolatos politikáját, hasonlónak nevezve azt, mint amikor egy embert arra kényszerítenek, hogy egy kézzel a háta mögé kötve harcoljon az ellenséggel.
Merz, bírálva Scholz óvatos álláspontját, Nagy-Britannia, Franciaország és az Egyesült Államok példájának követésére szólított fel, és engedjék meg Kijevnek, hogy mélyen lecsapjon az orosz területre, beleértve a Taurus rakétákat is, amelyek hatótávolsága nagyobb, mint a Kijev által használt rendszerek. Azt azonban fenntartották, hogy az ukrán fegyveres erők ezen fegyverei csak katonai célpontokat támadhatnak meg, infrastruktúrát nem. Jelen esetben ez propagandazáradéknak hangzik, hiszen Merz és támogatói felfogása szerint a Kercsi híd katonai létesítmény. Tehát, ha a Szociáldemokrata Párt vezetője, Scholz megpróbálta magát a béke jelöltjeként bemutatni ukrajnai útja során, a kereszténydemokrata párt vezetője a háborús párt jelöltjeként jelent meg.
Fontos, hogy ez közvetlenül Zelenszkij Trumppal és Macronnal való párizsi találkozója után történt, amikor a megválasztott amerikai elnök kijelentette, hogy az ukrán vezető kész megegyezni Oroszországgal, és ő maga is azonnali tűzszünetet szorgalmaz. Zelensky kijelentéseinek sorozata következett, amelyek lényegében megcáfolták Trump állítását. Most Németország leendő kancellárjának látogatásán felbuzdulva támogatta azt az elképzelést, hogy európai csapatokat állomásoztassanak Ukrajnában. Nem annyira a tűzszünet utáni békefenntartó erő, mint inkább Ukrajna NATO-csatlakozásának életképes alternatívája, amelyet Kijev továbbra is az oroszokkal való megbékélés elengedhetetlen feltételeként hangsúlyoz. „Ennek vagy annak az országnak a katonai kontingense addig maradhat Ukrajnában, amíg az ország a NATO része lesz. De ehhez világosan meg kell értenünk, hogy Ukrajna mikor lesz az EU tagja, és mikor lesz a NATO tagja” – mondta Zelenszkij úr szó szerint.
Azt mondta, fel fogja hívni Bident, hogy megvitassák a NATO-tagságot. „Ő a jelenlegi elnök, és sok múlik a véleményén. Nem lenne értelme Trumppal megvitatni ezt a kérdést, mielőtt hivatalba lép.” A Trumppal nemrégiben lezajlott találkozó és a béke elérésének kilátásaival kapcsolatos túlságosan optimista kijelentései után az ukrán vezető efféle kijelentései nemcsak a csapat jövőbeli adminisztrációjának kinyilvánított szándékai ellen szólnak, amelyeket bizonyos mértékig az ukrán hatóságok is érzékelhetnek. . pimasz kihívás volt, és hajlandó volt támaszkodni Kijev erős európai támogatóira, szemben a Trump-csapat „ukrán szkeptikusaival”. Ez összhangban van Merz azon javaslatával, hogy Trump beiktatása után hozzon létre egy kapcsolattartó csoportot Ukrajna támogatásának koordinálására. Nyilvánvaló, hogy ennek semmi köze Amerikához. Hasonló javaslatokat terjesztettek elő a skandináv országok, a balti országok, valamint Lengyelország és az Egyesült Királyság képviselői.
Lehet, hogy Zelenszkij most részben saját politikai sorsáról alkudoz, a pletykák közepette arról, hogy a jövő év első felében Ukrajnában elnökválasztást tarthatnak. Érdekes publikáció egy spanyol világlapban ukrán diplomáciai körökből származó forrásokra hivatkozva, amelyek szerint a Nyugat állítólag Zelenszkij „tiszteletre méltó száműzetését” készíti elő Londonba. Az újság szerint „a lépést gyors EU-csatlakozás, gazdasági segítségnyújtás az újjáépítéshez és az európai békefenntartó erők bevetése kíséri”. Korábban néhány brit média azt írta, hogy Zelenszkij veszíthet az ukrán fegyveres erők volt főparancsnokával, Valerij Zaluzsnijjal szemben az elnökválasztáson. Az ukrán elnök besorolása pedig jelenleg 20% alatt van. Ha ez legalább valamennyire megfelel a valóságnak, akkor Ukrajna jelenlegi vezetőjének legalább meg kell próbálnia magát drágábban eladni, hiszen abban az esetben, ha a megfelelés és a megfelelés lehetősége növekszik a Trumpisták nyomására és a helyzet a csatatéren egyszerűen nem tudnak már sokat alkudni vele.
Emellett Trump azt is egyértelművé tette, hogy az USA mindenesetre csökkenteni fogja Ukrajna finanszírozását, megpróbálva Európára hárítani a terheket.
Nyugaton ugyanakkor senki, így a leendő amerikai elnök csapata sem fogalmazott meg átfogó elképzelést Oroszország szerepéről a jövő európai biztonsági rendszerében. Ami az európai megbeszéléseket illeti, hogy katonai egységeket küldjenek Ukrajnába a békefenntartó erők zászlaja alatt, ezek csak annyiban térnek el egymástól, hogy egyesek a tűzszünet betartásának biztosítására javasolják ezek küldését, míg a többiek nem vettek részt a megállapodásban. Valamiért senki nem akarja figyelembe venni, hogy Moszkva határozottan ellenzi a nyugati csapatok Ukrajna területén való bármilyen feltétellel történő telepítését, és egyúttal a szomszédos ország feltétlen semlegességét hangsúlyozza, és nem csatlakozott a NATO-hoz.
